Lege Artis Medicinae - 2018;28(03)

Lege Artis Medicinae

2018. MÁJUS 02.

A népegészségügyi stratégiák és a szűrővizsgálatok megvalósulása „Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja” (MÁESZ) eredményeinek tükrében (2010-2017)

KISS István, BARNA István, DAIKI Tenno, DANKOVICS Gergely, KÉKES Ede

Az Európai Egészségügyi Fogyasztói In­dex (EHCI) 2017-es értékelésében rendkívül alacsony értéket ért el Magyarország. Kü­lönösen rossz a helyzetünk az elhízás, az egészségtelen táplálkozás és a fizikai aktivitás csökkenése szempontjából. A 10 évre tervezett „Magyarország átfogó egész­ség­védelmi szűrőprogramja 2010-2020”, már nyolc éve sikeresen folyik. Az átfogó szűrővizsgálaton 2017-ben 23 931 fő vett részt, nyolc év alatt összesen 183 655 sze­mély. Jelen közleményben a szerzők a program 2017. évének főbb eredményeit foglalják össze. A MÁESZ Program nyolc éve mutat rá az egészségtudatos magatartás hiányára és az egészségügyi ellátás hiányosságaira Magyarországon.

Lege Artis Medicinae

2018. MÁJUS 02.

Az akupunktőri képesítések szerepe az akupunktúra randomizált, kontrollált vizsgálataiban

ORAVECZ Márk, MÉSZÁROS Judit, YU Funian, HORVÁTH Ildikó

HÁTTÉR - Az akupunktúra hatását elemző randomizált, kontrollált vizsgálatok több szempontból heterogének. Az egyes kórképek vonatkozásában vizsgált akupunktúrás beavatkozások, valamint a vizsgálatok felépítése terén is sokféleség mutatkozik. MÓDSZER - A hagyományos kínai orvoslás szerinti akupunktúrás beavatkozásokat vizsgáló leggyakrabban idézett randomizált, kontrollált tanulmányokat elemeztük a beavatkozásokat végző akupunktőrök ké­pesítése tükrében. Ehhez az „Akupunktú­rás klinikai vizsgálatok beavatkozásairól szóló beszámolók szabványa” (STandards for Reporting Interventions in Clinical Trials of Acupuncture) nevű módszertant használtuk. A kinyert adatokat nemzetközi ok­tatási ajánlásokkal és szabványokkal ha­son­lítottuk össze. EREDMÉNYEK - Az elemzett vizsgálatokban az akupunktőrökkel szemben támasztott végzettségi követelmények jelentős heterogenitást mutatnak: öt különféle képzési rendszert azonosítottunk, 120 és 3000 közötti kontaktóraértékekkel. Az elemzett vizsgálatok 93,75%-ában a megkövetelt minimális akupunktőri végzettség elmarad az Egészségügyi Világszervezet által ki-adott irányelvekben és a Hagyományos Kínai Orvosi Egyesületek Világszövetsé­gé­nek képzési szabványában megadott minimális értékektől. A hagyományos kínai aku­punktúra oktatásának nemzetközi heterogenitásáról a beszámolók 87,5%-a nem számol be, vizsgálati módszertanukban nem jelenik meg. MEGBESZÉLÉS - Az elemzett vizsgálatok általánosíthatósága, külső validitása megkérdőjelezhető a beavatkozásokat végző akupunktőrök képesítéseinek vonatkozásában. A jövőben érdemes lehet az akupunktúrával foglalkozó szisztémás irodalmi áttekintések elemzését is elvégezni a képesítési heterogenitásról való beszámolás teljesebb felmérése végett.

Lege Artis Medicinae

2018. MÁJUS 02.

A pitvarfibrilláció kezelésének mindennapi gyakorlata

KISS István, BENCZÚR Béla

A pitvarfibrilláció mint a leggyakoribb ritmuszavar gyakorlati jelentőségét az adja, hogy ötszörösére növeli a stroke/szisztémás embolisatio esélyét, ezáltal jelentősen hozzájárul a cardiovascularis morbiditás/mortalitás növekedéséhez. Pitvarfibrillációban a legfontosabb teendő a stroke kivédése, mely a hosszú távú orális alvadásgátló-kezelés segítségével igen hatékonyan elérhető. Egészen a közelmúltig csak a K-vitamin-antagonisták (VKA) álltak rendelkezésre, és használatukat számos tényező korlátozta, például a vérzésveszély, a szűk terápiás tartomány, az egyéb gyógyszerekkel, ételekkel fennálló interakció és a havi rendszeres INR-kontroll szükségessége. Az új orális alvadásgátlók megjelenésével a VKA-k számos nehézsége kiküszöbölhe­- tő, ráadásul legalább olyan hatékonyak, ugyanakkor biztonságosabbak, mint a ha-gyományos kezelés. Ezek az előnyök a betegek jobb együttműködését is elősegítik, mely a hatékonyabb stroke-prevenció egyik legfontosabb eleme. A NOAC-ok a való életben és a speciális betegcsoportokban (például idősek, 2-es típusú diabetesesek, vesebetegek) is nagyobb biztonsággal alkalmazhatóak a VKA-kezeléshez képest, így hozzájárulnak a hatékony cardiovascularis kockázatcsökkentéshez.

Lege Artis Medicinae

2018. MÁJUS 02.

A generalizált szorongásos zavar szűrése, terápiája a háziorvosi gyakorlatban

BECZE Ádám, HARGITTAY Csenge, KALABAY László, TORZSA Péter

A szorongásos zavarok a leggyakrabban előforduló pszichiátriai kórképek az alapellátásban, mégis alacsony a kezelt betegek aránya. A kóros szorongás csökkenti a munkateljesítményt, rontja a betegek életminőségét, szomatikus kórképekkel szövődik, fokozza az egészségügyi ellátórendszer igénybevételét. A családorvosnak fontos szerepe van a szorongásos zavarok azonosításában, melyben alapvető a részletes anamnézis, a fizikális és eszközös vizsgá - latok, valamint szűrőkérdőívek alkalmazása. Háziorvosi praxisban a generalizált szorongásos megbetegedés (GAD) előfordulása 8-10%, a nők körében kétszer-négyszer gyakoribb. A betegek kezelésében az életmód- változtatás, pszicho- és farmakoterápiás módszerek széles választéka bizonyítottan hatékony. A pszichiáterrel történő rendszeres konzultáció szintén ajánlott és hasznos a szorongó betegek gondozásában.

Lege Artis Medicinae

2018. MÁJUS 02.

A hypertoniabetegség ellátásának jelene és jövője Magyarországon – Struktúra, kommunikáció, hatékony ellátás és beteg-együttműködés a hipertonológiai ellátásban

SZEGEDI János, KÉKES Ede, KISS István

A hypertonia népbetegség, amely alapvetően befolyásolja a lakosság egészségi állapotát, morbiditását, mortalitását, életminőségét. A szövődmények előfordulásának csökkenését kedvezően befolyásolja a helyes - irányelvek által meghatározott - kezelés, a hatékony gondozás, a célvérnyomás elérése és tartós megtartása, a beteg-orvos együttműködés hatékonysága. A beteg-orvos, asszisztencia-gyógyszerész közötti együttműködés jelentőségét a nemzetközi szervezetek (WHO, PGEU, NICE) számos állásfoglalása is hangsúlyozza. Egyre nagyobb jelentőséggel bír az egészségügyi ellátórendszer általános színvonala, az egységes információrendszer és a telemedicina modern eszközeinek kiterjedt használata. Rendkívül fontos a gyógyszer-adherencia mértéke. Hazai, saját tapasztalataink szerint az újonnan gyógyszeres kezelésbe vett betegek közel 40%-a a második-harmadik hónapban már nem szedte az előírt gyógyszerét. Az otthoni vérnyomásmérés, a vérnyomásnapló vezetése, az okostelefonok által közvetített betegoktatás, és gyógyszerbevételi ellenőrzés növeli az adherenciát. Az igazi előrelépést az jelentené, hogy - a szívelégtelenség gondozásához hasonlóan - nevesített hypertonia-szakrendelések látnák el a hypertoniás betegeket (egyetemi centrumok budapesti, megyei kórházak belgyógyászati osztályaihoz, illetve a praxisközösségekhez rendelten) hazánkban.

Lege Artis Medicinae

2018. MÁJUS 02.

Az apák szerepe az evészavarok családterápiájában, különös tekintettel a mozaikcsaládokra

TÚRY Ferenc, SZENTES Annamária

Az evészavarok (anorexia nervosa, bulimia nervosa) a modern civilizációs zavarok tipikus példái. Terápiájukban a fiatal, 20 éves életkor alatti betegek esetében a családterápia döntő szerepet tölthet be. A családterápia során a válás során újrarendeződött (mozaik-) családok esetében kérdés lehet, hogy milyen családtagokat érdemes bevonni a terápiába: a biológiai szülőket, vagy az aktuálisan együtt élő család tagjait. Közleményünkben két esetet ismertetünk, amelyek közös sajátossága, hogy mozaikcsaládokról volt szó. Családterápiára került sor, amelynek során mind a két esetben döntő volt az újrarendeződött családban a szülői szerepek elosztása, az új férj nevelőszülői felelősségének erősítése. Mindkét esetben teljes remisszió következett be. Konklúzióként megállapítható, hogy a családterápia során evészavarok esetén - és valószínűleg más pszichoszomatikus zavarok esetén is - a mozaikcsaládoknál a biológiai, de külön élő szülő helyett az együtt élő családtagok bevonása és a szülői szerepek megerősítése fontos hatótényező lehet.

Lege Artis Medicinae

2018. MÁJUS 02.

Gyötrelmes utazás, avagy egy különös házasság titka - Gerda Wegener és Lili Elbe

GEREVICH József

Gerda Wegener, született Gerda Marie Fredrikke Gottlieb dán nőfestő (1886-1940) Lili Elbe című festménye akkor hozza igazán lázba a nézőt, amikor megismeri a háttértörténetét. A pasztellszínekkel festett kép tárgya egy divatos, a 20. század húszas éveire jellemző frizurájú, elegáns nő, aki koktélját fogyasztja egy kávéházban, és kecses mozdulattal int valakinek, aki nem látható a vásznon.

Lege Artis Medicinae

2018. MÁJUS 02.

A „Bánk bán”, nemzeti operánk - történeti háttér, előzmények, változatok

WINKLER Gábor

A „Bánk bán”, Erkel zenedrámája kimondva-kimondatlanul a magyar nemzeti opera. Éppen úgy, ahogyan a horvát zeneirodalomban Ivan Zajc műve, a „Nikola Šubic Zrinski”. Az orosz zenében Glinka zenedrámája, az „Ivan Szuszanyin”, a cseh operakrónikában Smetana vígoperája, a „Prodana nevesta” („Eladott menyasszony”) tartozik e körbe.

Lege Artis Medicinae

2018. MÁJUS 02.

Egy utcán heverő lektori vélemény

BÁNFALVI Attila

A két szerző egy rendkívül időszerű témát tárgyal és a folyóirat magas szakmai színvonalához méltó módon. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a korszerű, a legújabb nemzetközi standardoknak és tendenciáknak mind formájában, mind tartalmában megfelelő cikkekre mennyire ki van éhezve a szakmai közönség.

Lege Artis Medicinae

2018. MÁJUS 02.

Az anatómus lelki szemei - Szabó Beáta „A fény sebei, a színek anatómiája” című kiállítása a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban

CZIGLÉNYI Boglárka

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Dankó Réka művészeti menedzser és kurátor szervezésében szimpatikus kezdeményezéssel adott teret egy kortárs képzőművészeti kiállításnak 2017 őszén: Szabó Beáta festőnő művei voltak megtekinthetőek szeptember 7. és 28. között. De hogyan kerültek egy orvostörténeti múzeumba? Úgy, hogy kizárólag belső szerveket ábrázolnak, éppúgy, mint a múzeumban látható preparátumok és anatómiai ábrák. Éppúgy - de mégsem úgy.