LAM Extra Háziorvosoknak

Hogyan vegyük észre? - Dementiaszűrés az alapellátásban

KÁLMÁN János, PAPP Edina, PÁKÁSKI Magdolna

2014. FEBRUÁR 18.

LAM Extra Háziorvosoknak - 2014;6(01)

A korai dementia állapota, a dementiaprodroma diagnosztikus és klinikai jelentősége felértékelődött az utóbbi években. Már Magyarországon is kifejlesztésre kerültek (Korai Mentális Teszt) és rendelkezésre állnak (Mini-Mentál Teszt, Óra Rajzolási Teszt) olyan egyszerű, gyorsan kivitelezhető, döntően a kognitív teljesítményt mérő tesztek, amelyek segíthetik az alapellátásban dolgozó orvosok munkáját a dementia­prodromák és -szindrómák javasolt rend­szeres szűrésében. A jelen összefoglaló közlemény az alapellátásban dolgozó or­vo­sok számára nyújt segítséget a dementiaszindrómák és prodromaállapotok jelentőségének megismerésében, az alapellátás­ban is használható dementia-szűrőtesztek sajátosságainak, előnyeinek, hátrányainak összefoglalásában. Továbbá praktikus segítséget nyújt a magas dementiarizikójú sze­mélyek felismerésében, szűrésében és szak­rendelésre utalásával kapcsolatosan.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

LAM Extra Háziorvosoknak

Szekunder osteoporosisok gasztroenterológiai kórképekben

FUSZEK Péter

Az osteoporosis okát ke­res­ve rit­káb­ban jut eszünk­be, hogy gastrointestinalis be­teg­sé­get fel­té­te­lez­zünk, mint ahogy azok tény­le­ge­sen előfordulnak. Szá­mos emésztőszervi be­teg­ség­ben, ese­ten­ként pe­dig az ezek­re sze­dett gyógy­sze­rek mi­att fel­szí­vó­dá­si za­var, malabszorpciós szindró­ma ala­kul­hat ki. Ezek kö­vet­kez­té­ben elég­te­len­né vál­hat a kal­ci­um, a fosz­fát, a mag­né­zi­um, a D- és K-vi­ta­min, a fe­hér­jék fel­szí­vó­dá­sa, ami osteopeniát, osteoporosist, osteomalaciát okoz­hat. Az ös­­sze­fog­la­ló cél­ja, hogy át­te­kint­sük az osteoporosishoz vezető gaszt­roenterológiai be­teg­sé­ge­ket és a ke­ze­lé­si lehetőségeket.

LAM Extra Háziorvosoknak

Kontaktlencse-viselés

TAPASZTÓ Beáta

A kon­takt­len­cse-alap­anyag­ok és -típusok fej­lesz­té­se lehetővé tet­te, hogy az egy­szerű op­ti­kai-koz­me­ti­kai cé­lú il­lesz­tés mel­lett a kon­takt­len­csék­kel lá­tá­si re­ha­bi­li­tá­ci­ót is vé­gez­zünk. A ma­gas oxigénáteresztő ké­pes­ség kibővítette a len­cse­vi­se­lés kor­ha­tá­rát, bát­rab­ban mer­jük al­kal­maz­ni te­rá­pi­ás cél­ra, főként a fáj­da­lom csök­ken­té­se és a sza­ru­hár­tya há­mo­so­dá­sa ér­de­ké­ben. A kon­takt­len­cse akár hos­­szú éve­kig is biz­ton­sá­go­san viselhető a hi­gi­é­nés sza­bá­lyok be­tar­tá­sá­val. El­ha­gyá­sá­nak leg­gya­ko­ribb oka a len­cse okoz­ta szem­szá­ra­dás. A jó oxigén­áteresztő ké­pes­ség el­le­né­re a ki­ter­jesz­tett vi­se­lés a gyul­la­dás ve­szé­lyét eme­li.

LAM Extra Háziorvosoknak

A fej- és nyaksérülések kockázata a heavy metal rajongók körében

BALLA Bernadett

Ha a fej és a nyak mozgástartománya meghaladja a 45°-os kitérést, az a tempó függvényében már emelkedett kockázatot jelent egy enyhe traumás agysérülés bekövetkezésére.

LAM Extra Háziorvosoknak

Az Aszklépiosz-kultusz

MOLNÁR Ella, JÁGER Tibor

Ki volt Aszklépiosz? Hogyan kapcsolódik alakjához a modern orvoslás szimbólumának kialakulása? Mi a különbség (és hasonlóság) Aszklépiosz botja és Hermész kaduceusza között? Honnan erednek a következő kifejezések, melyek a gyógyítás alapszókincsének részei: klinika, terapeuta, higiénia?

LAM Extra Háziorvosoknak

A D-vitaminról - kombináljunk!

HONTVÁRI Lívia

A D-vi­ta­min-hi­ány vi­lág­szer­te el­ter­jedt egész­ség­ügyi prob­lé­ma. A kö­zel­múlt­ban meg­ren­de­zett D-vi­ta­min kon­szen­zus­kon­fe­ren­cia aján­lá­sa­i­ra ala­poz­va sze­ret­nénk a fi­gyel­met fel­hív­ni a pre­ven­ció és a tény­le­ges hi­ány­ál­la­pot fel­is­me­ré­sé­nek, ke­ze­lé­sé­nek fon­tos­sá­gá­ra. Meg­em­lít­jük, hogy a ren­del­ke­zés­re ál­ló antiporoticumok kö­zött olyan (az antihipertenzívumok elnevezéséből át­vé­ve) „prefix” vagy „kom­bi” ké­szít­mé­nyek is ren­del­ke­zés­re áll­nak, ame­lyek biz­to­sít­hat­ják a csont­anyag­cse­ré­re ha­tó szer mel­lett a megfelelő kal­ci­um- és D-vi­ta­min-be­vi­telt is, se­gít­ve a be­te­gek terápiahűségét.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

Mentalizációs deficit neurológiai betegségekben: összefoglaló közlemény

HEROLD Róbert, VARGA Eszter, MIKE Andrea, TÉNYI Tamás, SIMON Mária, HAJNAL András, FEKETE Sándor, ILLÉS Zsolt

Bevezetés – A mentalizáció azt a készséget jelenti, hogy képesek vagyunk másoknak mentális állapotokat (intenciókat, vágyakat, gondolatokat, érzelmeket) tulajdonítani, és ez alapján viselkedésüket megjósolni. Ez a készség alapvetően meghatározza a szociális világban történő részvételünket, és fontos szerepet játszik a szociális integrációban, adaptációban. A központi idegrendszert érintő betegségek jelentős hányada érinti azokat az agyi struktúrákat vagy transzmitterrendszereket, melyek szerepet játszanak a mentalizációs folyamatokban. Ezek alapján valószínûsíthető, hogy egyes neurológiai betegségek mentalizációs deficittel társulnak, és ez a deficit hatással van e betegségek kimenetelére. A jelen közlemény célja a neurológiai betegségekkel kapcsolatos mentalizációs kutatások áttekintése. Módszer – Internetes adatbázis-keresés történt a témában megjelent közlemények azonosítására. Eredmény – A keresési követelményeknek 62 angol nyelvû közlemény felelt meg, melyek számos neurológiai megbetegedés esetén mentalizációs zavarról számoltak be (például epilepszia, Parkinson-kór, sclerosis multiplex, dementiák, traumás agysérülés). Megbeszélés – Az eredmények alapján kimondható, hogy számos neurológiai megbetegedés mentalizációs deficittel társul. Ez a deficit sokszor már a megbetegedések korai időszakában jelen van, és prognosztikai jelentőséggel bír, ami a korai felismerés és az adekvát rehabilitációs kezelések fontosságára hívja fel a figyelmet.

Ideggyógyászati Szemle

[A Teszteld a memóriádat (Test Your Memory) magyar változatának validálása]

KOLOZSVÁRI Róbert László, KOVÁCS György Zoltán, SZŐLLŐSI József Gergő, HARSÁNYI Szilvia, FRECSKA Ede, ÉGERHÁZI Anikó

[Az elkövetkező néhány évtizedben várható az Alzheimer-kór (AK) egyre gyakoribb előfordulása, mely még sürgetőbbé teszi, hogy a betegséget minél koraibb stádiumában ismerjük fel. A Teszteld a memóriádat (Test Your Memory - TYM) egy önkitöltős, rövid kognitív szűrőteszt, mely az Alzheimer-kór felismerésére ajánlott. Célunk a Teszteld a memóriádat magyar változatának (TYM-HUN) validálása volt AK-ban. Hatvanéves és ennél idősebb személyeket vizsgáltunk a TYM-HUN teszttel, 50, Alzheimer-dementiában szenvedő beteget és 50 egészséges kontrollszemélyt vontunk be a vizsgálatba. A TYM-HUN és a Mini Mental Teszt (MMSE) diagnosztikus értékét hasonlítottuk össze Alzheimer-dementiában. Meghatároztuk a TYM-HUN szenzitivitását és specifitását is az AK felismerésében. Az AK-betegek átlagos MMSE-pontszáma 15,5/30, a TYM-HUN teszten 20,3/50 volt. Az egészséges kontrollcsoport tagjainak átlagos MMSE-pontszáma 27,3/30, a TYM-HUN-pontszáma 42,7/50 volt. A TYM-HUN teljes pontszáma szignifikánsan korrelált az MMSE pontszámával (Spearman’s rho, r=0,8830; p<0,001). A többváltozós logisztikus regressziós modell alapján a TYM egy pontszámmal való emelkedése 36%-kal csökkenti az AK valószínűségét. A TYM-HUN teszten 35/36 bizonyult optimális ponthatárnak az AK felismerésére, ahol a teszt szenzitivitása és specificitása is 94%. A TYM teszt alkalmas szűrőeszköz a memóriaprob- lémákra, nagyobb ponthatárokkal rendelkezik, mint az MMSE, valamint teljesíti a nem specializálódott szakmai személyzet elvárásait is a rövid kognitív szűrőteszttel szemben. A TYM-HUN használható az Alzheimer-kór felismerésére és jól alkalmazható szűrőteszt a magyar memóriaklinikák és az alapellátásban dolgozók számára is.]

Ideggyógyászati Szemle

[A pulmonalis fizioterápia és az aerob edzésprogram javítja a kognitív funkciót és a fizikai terhelhetőséget ]

TEKESIN Aysel, TUNC Abdulkadir, GÜNGEN Dogan Belma, AVCI Nalan, BAKIS Muhammed, PERK Seyma

[Cél - Az elmúlt néhány évtizedben folyamatosan növekvő dementiaprevalencia számos társadalmi és gazdasági problémával társul. A fizikai aktivitás dementiaprevencióban játszott szerepét, továbbá az aspirációs pneumonia hatását a dementiával küzdő betegek morbiditására és mortalitására lehetetlen túlbecsülni. A vizsgálat célja az aerob nyújtó gyakorlatokkal kombinált pulmonalis rehabi­litáció hatásának felmérése a dementia korai stádiumában lévő, enyhe kognitív zavarban szenvedő betegek kognitív működésére, életminőségére, fizikai terhelhetőségére és depressziójuk mértékére. Módszerek - Hatvankilenc, enyhe kognitív zavarban szenvedő beteg esetében végeztük el az állapotfelmérő vizsgálatokat; az eredmények összesítéséből hat beteget zártunk ki, mivel nem jelentek meg az utánkövetésen. A maradék 63 beteg pulmonalis fizioterápiában (PPT) és a végtagokkal kapcsolatos edzésprogramban vett részt hat hónapon keresztül. Az edzésprogram előtt és után felvettük a betegek hatperces járástesztjét (6MWT), Nottingham Egészségprofilját (NHP), a Beck Depressziós Kérdőívet (BDI) és a Mini-Mentál tesztet (MMSE). Eredmények - A PPT és a végtagok edzése szignifikáns mértékben (p < 0,001) javította az MMSE-pontszámot és a 6MWT-eredményt (átlagosan 25 m javulás). A BDI- és az NHP-pontszámok változása nem volt szignifikáns. Következtetés - A PPT és az aerob gyakorlatok pozitívan befolyásolták az enyhe kognitív zavarban szenvedő betegek kognitív képességeit és javították járástesztjüket. Az eredmények arra hívják fel a figyelmet, hogy már a dementia kezdeti stádiumában fontos a gyógyszeres kezelés és a fizikai rehabilitáció együttes alkalmazása, ami által sikerülhet a kifejlett betegség jelentette gazdasági terhet is csökkenteni. ]

Hypertonia és Nephrologia

A hypertonia felismerésének, megfelelő kezelésének és az adherencia fenntartásának fontossága

NEMCSIK János, PÁLL Dénes, JÁRAI Zoltán

A hypertonia a halálozás és a rokkantsággal járó életévek ve - zető oka. Az Egyesült Államokban több szív- és érrendszeri halálesetért tehető fe - lelőssé, mint bármely más befolyásolható rizikófaktor, és a dohányzás után a második helyen áll a bármilyen okból bekövetkező halálozás megelőzhető okainak listáján. A helyzet hazánkban sem különbözik. Magyarországon hozzávetőlegesen 3,5 millió hypertoniás személy él, és ez az igen magas prevalencia jelentősen hozzájárul a hazai rossz szív- és érrendszeri mortalitási és morbiditási mutatókhoz. A hypertonia felismerése, a gyógyszeres kezelés beállítása és a betegek gondozása elsősorban alapellátási feladatkör. Amellett, hogy ez nagy felelősséget ruház a családorvosokra, ugyanakkor hálás feladat is, miután életmódváltással és a rendelkezésre álló gyógyszerekkel a hypertonia az esetek jelentős részében kiválóan kezelhető, így a szövődmények, elsősorban a stroke prevalenciája minimalizálható a praxisokban. Összefoglaló közleményünkben a hypertonia világszerte és hazánkban tapasztalható magas prevalenciájára, a szűrés pontos kivitelezésére, a megfelelő kezelésben rejlő rizikócsökkentési potenciálra és a hosszú távú adherencia fenntartásának fontosságára szeretnénk felhívni a figyelmet.

Nővér

Alapellátásban alkalmazott szakdolgozók életpályamodellje

HIRDI Henriett Éva, BALOGH Zoltán

A vizsgálat célja: megismerni az alapellátásban alkalmazott egészségügyi szakdolgozók foglalkoztatásának jelenlegi körülményeit, munkával való elégedettségüket, valamint feltárni a sikeres életpályamodell kulcselemeit. Anyag és módszer: A keresztmetszeti vizsgálat 2018. március 12. és április 6. között történt alapellátási területen alkalmazott egészségügyi szakdolgozók körében, egyszerű véletlen mintavételi technikával. Az adatgyűjtés web-alapú anonim, önkitöltős kérdőív alkalmazásával történt. Az adatok feldolgozása az SPSS 25.0 statisztikai szoftver segítségével történt Khi-négyzet próba alkalmazásával. A szignifikancia határ p<0,05 volt. Eredmények: A minta (N=3740) átlagéletkora 44,87 év. A szakdolgozók legelégedetlenebbek (81,5%) a jövedelmi viszonyaikkal voltak, míg a legelégedettebbek a munkaidő beosztásukkal (74,8%). Jelen kutatás eredményei is alátámasztják, hogy az illetménynek jelentős szerepe van. A válaszadók 96,2%-a nyilatkozta azt, hogy egyetértene azzal, ha egészségügyi ágazati bértábla alapján kerülne megállapításra az illetményük. Következtetések: Az egészségügyi szakdolgozók munkahelyi elégedettségének növelése és az életpályamodell kidolgozása rendkívül fontos lenne. A sikeres életpályamodell kulcsfontásságú elemei az egészségügyi szakdolgozók megtartásához irányt mutatnak és motivációt.