LAM Extra Háziorvosoknak

Hogyan vegyük észre? - Dementiaszűrés az alapellátásban

KÁLMÁN János, PAPP Edina, PÁKÁSKI Magdolna

2014. FEBRUÁR 18.

LAM Extra Háziorvosoknak - 2014;6(01)

Összefoglaló közlemény

A korai dementia állapota, a dementiaprodroma diagnosztikus és klinikai jelentősége felértékelődött az utóbbi években. Már Magyarországon is kifejlesztésre kerültek (Korai Mentális Teszt) és rendelkezésre állnak (Mini-Mentál Teszt, Óra Rajzolási Teszt) olyan egyszerű, gyorsan kivitelezhető, döntően a kognitív teljesítményt mérő tesztek, amelyek segíthetik az alapellátásban dolgozó orvosok munkáját a dementia­prodromák és -szindrómák javasolt rend­szeres szűrésében. A jelen összefoglaló közlemény az alapellátásban dolgozó or­vo­sok számára nyújt segítséget a dementiaszindrómák és prodromaállapotok jelentőségének megismerésében, az alapellátás­ban is használható dementia-szűrőtesztek sajátosságainak, előnyeinek, hátrányainak összefoglalásában. Továbbá praktikus segítséget nyújt a magas dementiarizikójú sze­mélyek felismerésében, szűrésében és szak­rendelésre utalásával kapcsolatosan.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

LAM Extra Háziorvosoknak

Szekunder osteoporosisok gasztroenterológiai kórképekben

FUSZEK Péter

Az osteoporosis okát ke­res­ve rit­káb­ban jut eszünk­be, hogy gastrointestinalis be­teg­sé­get fel­té­te­lez­zünk, mint ahogy azok tény­le­ge­sen előfordulnak. Szá­mos emésztőszervi be­teg­ség­ben, ese­ten­ként pe­dig az ezek­re sze­dett gyógy­sze­rek mi­att fel­szí­vó­dá­si za­var, malabszorpciós szindró­ma ala­kul­hat ki. Ezek kö­vet­kez­té­ben elég­te­len­né vál­hat a kal­ci­um, a fosz­fát, a mag­né­zi­um, a D- és K-vi­ta­min, a fe­hér­jék fel­szí­vó­dá­sa, ami osteopeniát, osteoporosist, osteomalaciát okoz­hat. Az ös­­sze­fog­la­ló cél­ja, hogy át­te­kint­sük az osteoporosishoz vezető gaszt­roenterológiai be­teg­sé­ge­ket és a ke­ze­lé­si lehetőségeket.

LAM Extra Háziorvosoknak

A fej- és nyaksérülések kockázata a heavy metal rajongók körében

BALLA Bernadett

Ha a fej és a nyak mozgástartománya meghaladja a 45°-os kitérést, az a tempó függvényében már emelkedett kockázatot jelent egy enyhe traumás agysérülés bekövetkezésére.

LAM Extra Háziorvosoknak

Az eleusziszi misztériumok

ANDRÁSSY Gábor, FRECSKA Ede, GLAUB Theodora

A misztérium jelentése: „emberi szóval kifejezhetetlen dolgok szemlélése..., csak a kiválasztottak számára megismerhető isteni kinyilatkoztatás”. A misztikusok ennek beavatottjai.

LAM Extra Háziorvosoknak

Az Aszklépiosz-kultusz

MOLNÁR Ella, JÁGER Tibor

Ki volt Aszklépiosz? Hogyan kapcsolódik alakjához a modern orvoslás szimbólumának kialakulása? Mi a különbség (és hasonlóság) Aszklépiosz botja és Hermész kaduceusza között? Honnan erednek a következő kifejezések, melyek a gyógyítás alapszókincsének részei: klinika, terapeuta, higiénia?

LAM Extra Háziorvosoknak

A D-vitaminról - kombináljunk!

HONTVÁRI Lívia

A D-vi­ta­min-hi­ány vi­lág­szer­te el­ter­jedt egész­ség­ügyi prob­lé­ma. A kö­zel­múlt­ban meg­ren­de­zett D-vi­ta­min kon­szen­zus­kon­fe­ren­cia aján­lá­sa­i­ra ala­poz­va sze­ret­nénk a fi­gyel­met fel­hív­ni a pre­ven­ció és a tény­le­ges hi­ány­ál­la­pot fel­is­me­ré­sé­nek, ke­ze­lé­sé­nek fon­tos­sá­gá­ra. Meg­em­lít­jük, hogy a ren­del­ke­zés­re ál­ló antiporoticumok kö­zött olyan (az antihipertenzívumok elnevezéséből át­vé­ve) „prefix” vagy „kom­bi” ké­szít­mé­nyek is ren­del­ke­zés­re áll­nak, ame­lyek biz­to­sít­hat­ják a csont­anyag­cse­ré­re ha­tó szer mel­lett a megfelelő kal­ci­um- és D-vi­ta­min-be­vi­telt is, se­gít­ve a be­te­gek terápiahűségét.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

[A kolinészteráz-gátlók és a memantin használata Alzheimer- és nem Alzheimer eredetű dementiákban]

BALÁZS Nóra , BERECZKI Dániel, KOVÁCS Tibor

[Az öregedő társadalmakban a dementia morbiditása és mortalitása jelentős ütemben növekszik, kifejezett terhet róva így az egészségügyre, a gazdaságra és a társadalom egészére egyaránt. A betegek és gondozóik életminőségét és életkilátásait a mihamarabbi diagnózis és az elérhető kezelések megkezdése nagymértékben meghatározza. A rendelkezésre álló kolinészteráz-gátlók és a memantin megközelítőleg két évtizede az Alzheimer-kór terápiájának alappillérei, de az évek során egyre több tapasztalat gyűlt össze a nem Alzheimer-kór okozta egyéb dementiát okozó kórképekben való alkalmazásról is. Munkánk célja, hogy átfogó összefoglalót adjunk a kolinészteráz-gátlók és a memantin használatáról, jellemzőiről és hatásairól Alzheimer- és nem Alzheimer eredetű dementiákban.]

Nővér

Egy országos felmérés eredményei az alapellátás területén

HIRDI Henriett Éva, KÁLMÁNNÉ Simon Mária, BALOGH Zoltán

Az országos felmérés célja az egészségügyi alapellátásban dolgozó szakdolgozók foglalkoztatásának és keresetének közelmúltbeli nemzeti tendenciáinak azonosítása, valamint annak meghatározása, hogy a fizetések és a bérek növekedése összefügg-e a foglalkoztatás változásával. A keresztmetszeti vizsgálat 2021. május 17. és 2021. június 17. között történt Magyarországon a háziorvosi, házi gyermekorvosi, vegyes praxisokban, illetve fogorvosi alapellátásban dolgozó egészségügyi szakdolgozók körében, egyszerű véletlen mintavételi technikával (N=2007). Az adatgyűjtés web-alapú anonim, önkitöltős kérdőív alkalmazásával történt. A szerzők az összegyűjtött adatokat Microsoft Excel 2007 és SPSS 22.0 szoftverek segítségével, leíró statisztikai módszerekkel elemezték. A felmérésben résztvevők nagy tapasztalattal rendelkeznek, 80%-uk több mint 16 éves tapasztalatról számolt be. Az alapellátási területen dolgozó ápolók 7,9%-a rendelkezik főiskolai vagy annál magasabb végzettséggel. A többség (89,5%) teljes munkaidőben dolgozik alkalmazottként (95,4%). A háziorvosi szolgálatokban alkalmazott ápolók területi ellátási kötelezettség szerinti foglalkoztatásán alapuló jövedelmi különbségei jelen felmérés alapján bizonyítottak, ami ösztönözheti az egészségpolitikai döntéshozókat arra, hogy végezzék el a bérek méltányossági újraértékelését, azonosítsák és enyhítsék a bérekben mutatkozó egyenlőtlenségeket. A kutatás megállapításai azt is mutatják, hogy az illetményeknek az egyes ápolók képesítéséhez való hozzáigazítása segítség lehetne az ápolók toborzásában és megtartásában.

Ideggyógyászati Szemle

Mentalizációs deficit neurológiai betegségekben: összefoglaló közlemény

HEROLD Róbert, VARGA Eszter, MIKE Andrea, TÉNYI Tamás, SIMON Mária, HAJNAL András, FEKETE Sándor, ILLÉS Zsolt

Bevezetés – A mentalizáció azt a készséget jelenti, hogy képesek vagyunk másoknak mentális állapotokat (intenciókat, vágyakat, gondolatokat, érzelmeket) tulajdonítani, és ez alapján viselkedésüket megjósolni. Ez a készség alapvetően meghatározza a szociális világban történő részvételünket, és fontos szerepet játszik a szociális integrációban, adaptációban. A központi idegrendszert érintő betegségek jelentős hányada érinti azokat az agyi struktúrákat vagy transzmitterrendszereket, melyek szerepet játszanak a mentalizációs folyamatokban. Ezek alapján valószínűsíthető, hogy egyes neurológiai betegségek mentalizációs deficittel társulnak, és ez a deficit hatással van e betegségek kimenetelére. A jelen közlemény célja a neurológiai betegségekkel kapcsolatos mentalizációs kutatások áttekintése. Módszer – Internetes adatbázis-keresés történt a témában megjelent közlemények azonosítására. Eredmény – A keresési követelményeknek 62 angol nyelvű közlemény felelt meg, melyek számos neurológiai megbetegedés esetén mentalizációs zavarról számoltak be (például epilepszia, Parkinson-kór, sclerosis multiplex, dementiák, traumás agysérülés). Megbeszélés – Az eredmények alapján kimondható, hogy számos neurológiai megbetegedés mentalizációs deficittel társul. Ez a deficit sokszor már a megbetegedések korai időszakában jelen van, és prognosztikai jelentőséggel bír, ami a korai felismerés és az adekvát rehabilitációs kezelések fontosságára hívja fel a figyelmet.

Lege Artis Medicinae

A dementia arcai

FULLAJTÁR Máté, HIDASI Zoltán

A dementia tünetegyüttesként, szindrómaként definiálható. Klinikai szempontok alapján a kognitív és a viselkedési és pszichés tüneteket különíthetjük el a külön­böző eredetű dementiaszindrómákban. A dementia gyakorisága az életkor előre-haladtával folyamatosan növekszik, ami je­lentős kihívást okoz a fejlett országok egész­ségügyi rendszerének. A dementiákkal kapcsolatos célkitűzésként a korai diagnózisalkotás, a progressziót lassító terápia időben történő elkezdése fogalmazható meg. Ugyanakkor a betegek és a hozzátartozók, valamint a kezelőszemélyzet képzése és pszichés támogatása is nélkülözhetetlen. A jövőbeli hatékonyabb terápiák alkalmazásához a tünetek hátterében álló pato­mechanizmusok pontosabb megismerése szükséges. A szerzők áttekintik az enyhe kognitív za­var és a dementiaszindrómák legfontosabb típusait, a klinikai és a diagnosztikai krité-riumokat és a terápiás lehetőségeket, különös tekintettel a korai diagnózisalkotásra és megelőzésre.

Alapellátás sürgősségi szempontú átalakítása