LAM Extra Háziorvosoknak

D-vitamin-terápia: hormonkezelés a rászoruló betegeknek vagy egyszerűen étrend-kiegészítés mindenkinek?

SPEER Gábor

2013. DECEMBER 17.

LAM Extra Háziorvosoknak - 2013;5(04)

A különböző szakmai társaságok eltérő ajánlásokat fogalmaznak meg a D-vitaminhiány megelőzésére és kezelésére. A jelentős különbségek egyik alapvető oka az, hogy eltérően ítélik meg a D-vitamin normális szintjét, illetve teljesen más matematikai modellt alkalmaznak a D-vitamin-kezelés D-vitamin-szintet emelő hatásának előrejelzésére. Az Institute of Medicine (IOM) a 20 ng/ml érték elérését tartja szükségesnek, az Endocrine Society (ES) pedig a 30 ng/ml-t ajánlja minimális célértéknek. Az ES abból indul ki, hogy a D-vitaminszint 1 ng/ml-es emelését napi 100 NE bevitelével el lehet érni, az IOM viszont ezt 3,6 ng/ml-ben állapítja meg. Ezenfelül az IOM azt is állítja, hogy a kezelés nem lineárisan emeli a szérumszintet. Mindezekből alapvetően az következik, hogy a kezelés mellett fellépő mellékhatások rizikóját különbözőképpen ítélik meg. Az IOM 400 NE-et javasol egyéves kor alatt, 800 NE-et 70 év felett, míg mindenki másnak 600 NEet. Az ES minden csecsemőnek 400-1000 NE-et ajánl, felnőtteknek napi 1500-2000 NE-et. A szűrést azonban egyik társaság sem ajánlja. A nagyobb dózisú D-vitaminkezelés mellékhatásaival kapcsolatos bizonytalanságok megoldásában különösen nagy jelentőséggel bír a különböző módon forgalmazott (receptköteles, vény nélkül kapható) készítményeket gyártó vagy forgalmazó gyógyszeripar úgynevezett farmakovigilancia- rendszere működésének megértése, így használata és segítése. A közlemény második részében erre szeretné a szerző az olvasó figyelmét felhívni. Ennek használatával a nagyobb dózisú D-vitamin- terápia helyének alátámasztását, elfogadását segítheti elő maga az orvos, és a beteg is.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

LAM Extra Háziorvosoknak

A cink szerepe az egészség megőrzésében

CSONTOS Ágnes Anna

A cink fémes elem, az átmeneti fémek közé tartozik. Neve német eredetű, az ónhoz való hasonlósága miatt a Zinn szóból származik. Ötvözetét, a sárgarezet, már századok óta ismeri és használja az emberiség.

LAM Extra Háziorvosoknak

A statinok alkalmazásának lehetséges új területei

CSÁSZÁR Albert

A statinok a cardiovascularis kórképek terápiájának sarkalatos elemévé váltak. Alkalmazásuk során fény derült arra is, hogy a koleszterinszint csökkentésén túlmenően további kedvező hatásuk van, amelyek a vascularis történések mechanizmusában több ponton érvényesülnek. Az egyik legjobban megvilágított folyamat az antithromboticus kapacitás, amely részben a vérlemezke-funkciókat, részben az alvadási kaszkád lépéseit érinti. A kísérletes megfigyelések mellett napjainkra már intervenciós humán vizsgálatok is igazolták, hogy mind az artériás, mind a vénás oldalon a statinoknak lipidindependens thrombosisgátló tulajdonságuk van. A statinszedés és a dementia vonatkozásában a korábbi ellentmondó eredményeket hozó tanulmányok esetszáma nem volt meggyőző, és ehhez képest a nemrégen közölt, több tízezer egyénre vonatkozó két nagy, idős populációt érintő obszervációs vizsgálat a statinok nem vascularis dementiát visszaszorító hatékonyságáról számoltak be. Az értékelések szerint ebben az esetben is a statinok pleiotropiás hatásai érvényesülnek. Az ismertetett eredmények a cardiovascularis mortalitás csökkentése céljából alkalmazott statinterápiának a thrombosis és a dementia megelőzését jelentő új előnyeire világítottak rá, amelyek az erek területén már megfigyelt antithromboticus és antiinflammatorikus kapacitásukkal van összefüggésben.

LAM Extra Háziorvosoknak

Hatékony terápiás előrelépés DPP4-gátló terápia után

TAYBANI Zoltán

A 2-es típusú diabetes kezelését szolgáló gyógyszeres paletta az elmúlt években folyamatosan bővült, így egyre jobban lehetővé válik a betegek aktuális állapotának, életmódjának leginkább megfelelő, egyénre szabott antidiabetikus kezelés kialakítása.

LAM Extra Háziorvosoknak

Önkirekesztők

BÁNFALVI Attila

A nyár közepi forróság beűzi a halandót a lesötétített szobába, de még így is levehetetlen buraként borul rá a „biohősugárzó”. A forróság rácsai sajátos magányba zárják áldozatukat, hogy e kényszerű rövid remeteség „szenvedéseit” fokozandó a számítógép bekapcsolásával újabb, immár mesterséges hőforrással tetézze kínjait.

LAM Extra Háziorvosoknak

A melanoma diagnózisa, kezelése az európai interdiszciplináris irányelvek alapján

VAJDA Adrienne

A European Dermatology Forum (EDF), a European Association of Dermato- Oncology (EADO) és a European Organization of Research and Treatment of Cancer (EORTC) több szakma összefogásával, szakértői panelek konszenzusa alapján 2012. október elején fektette le azokat az irányelveket, amelyek meghatározzák a melanoma diagnosztikáját, kezelését, valamint a betegek gondozásának, ellenőrzésének menetét.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Klinikai Onkológia

A mikrobiom szerepe a daganatos betegségek kialakulásában és kezelésében

SCHWAB Richárd, BACSUR Emese, TORDAI Attila, PETÁK István

A mikrobiom gyulladásos és daganatos megbetegedések kialakulásában, illetve progreszsziójában játszott kóroki szerepére vonatkozó kísérletes adatok évek óta gyűlnek. Ezek közül fontos mérföldkő volt az a megfi gyelés, hogy az APC-mutáns egerekben steril körülmények között nem alakul ki a familiáris adenomatosus polyposis (FAP) típusú vastagbélrák. Ugyanebben a kísérletes modellben igazolni lehetett az Enterobacteriaceae és Fusobacteriaceae baktériumcsaládok közvetlen kóroki szerepét. Ismert a kemoterápia toxikus hatása a bélfl órára, ugyanakkor ma már az is felmerül, hogy ez a korábban csupán mellékhatásnak tartott jelenség része a daganatellenes hatásnak, különösen az adjuváns kezelések esetében. A személyre szabott onkológiai prevenció és terápia területén biztosra vehető, hogy a mikrobiom állapotának, mintázatának ismerete és célzott módosítása fokozatosan a terápiás eszköztár részévé válik. Már ma rendelkezésre állnak a mikrobiom molekuláris diagnosztikájának az első reprodukálható módszerei. Nagyszámú klinikai vizsgálat mellett egyre inkább a molekuláris patomechanizmussal kapcsolatos új ismeretekre és a „real-world” klinikai tapasztalatokra támaszkodhatunk a mikrobiom klinikai interpretációjakor. A jelen áttekintés a rutin klinikai gyakorlat szempontjából összegzi a terület kutatási eredményeit és ennek transzlációs lehetőségeit.

Ideggyógyászati Szemle

A Szegedi Sclerosis Multiplex Regiszter

BENCSIK Krisztina, SANDI Dániel, BIERNACKI Tamás, KINCSES Zsigmond Tamás, FÜVESI Judit, FRICSKA-NAGY Zsanett, VÉCSEI László

A sclerosis multiplex (SM) a teljes populáció tekintetében ritka megbetegedés, magyarországi prevalenciája 83,9/100 000. Az első SM-regisztert az 1950-es évek közepén Dániában hozták létre, melyet világszerte először nemzeti, majd nemzetközi, akár 100 000-es nagyságrendű beteg adatait tartalmazó regiszterek megszületése követett. A regiszterek elsődleges célja korábban az epidemiológiai adatok (betegszám, prevalencia, incidencia, mortalitás, kísérő betegségek) meghatározása volt. Napjainkra az SM kezelésére használt gyógyszerek számának folyamatos növekedése, a hatásosság és a mellékhatásprofilok különbözősége a terápiás regiszterek használatát is nélkülözhetetlenné tette: egy-egy betegségmódosító kezelés (DMT) monitorozása elképzelhetetlenné vált a korszerű, pontosan vezetett, folyamatosan frissített elektronikus adatbázisok nélkül. A Szegedi Sclerosis Multiplex Regiszter 1993-ban „papíralapon” jött létre, melyet 2012-ben elektronikus, internetes felületről könnyen elérhető és frissíthető adatbázissá alakítottunk. Jelenleg több mint 600 beteg szociodemográfiai és klinikai adatait tartalmazza és a regisztert folyamatosan bővítjük az új betegek adataival és a régiek frissítésével. Lehetőséget nyújt a „klasszikus” klinikai adatok mellett a képalkotó (MRI) és az egyre fontosabbá váló pszichopatológiai és életminőség-vizsgálatok eredményeinek rögzítésére és elemzésére. Az elektronikus regiszter létrejötte nagyban elősegítette mind a terápiák monitorozását, mind az új epidemiológiai és pszichopatológiai vizsgálatok sikerességét.

Ideggyógyászati Szemle

Az insomniák kezelésének helye az alvásmedicinában: gyógyszeres és nem gyógyszeres eljárások

FALUDI Béla, ROZGONYI Renáta

Az insomnia - az alvás elégtelensége - jelentős következményekkel járó gyakori állapot. Megkülönböztethetünk elsődleges formát (insomniabetegség) és komorbid insomniákat. A hatásos kezelés alapfeltétele a számos kiváltó ok miatti gondos kivizsgálás és - ha lehetséges - az oki terápia, melyben az alvásmedi-cina-centrumok tudnak segítséget nyújtani. Az insomniabetegség kezelésében elsődleges a kognitív viselkedésterápiák alkalmazása, valamint az altatók megfelelő használata. Az összefoglalóban érintjük az insomnia kivizsgálási lehetőségei mellett az alapvető ismereteket a kognitív viselkedésterápiáról. Érintjük továbbá az altatóként alkalmazott hatóanyagok jellemzőit is. Annak ellenére, hogy számos insomniaellátási protokoll áll rendelkezésre, viszonylag kevés szó esik az altatóhasználat gyakorlati szempontjairól. Összefoglalónk célja ezért a klasszikus irányelvszerű leírás mellett a helytelen és helyes altatóhasználati eljárások, szokások ismertetése is.

Lege Artis Medicinae

Az időskor és az alsó végtagi verőérszűkület közötti kapcsolat

KOLOSSVÁRY Endre, FARKAS Katalin

A gazdaságilag fejlett országok sajátja a lakosság öregedése (demográfiai átmenet), valamint a populációban felismerhető betegségek mintázatának változása (epidemiológiai átmenet). Ebben az értelemben a cardiovascularis megbetegedések közül az elmúlt néhány évtizedben az akut, fatális kimenetelhez vezető kórállapotok (stroke, szívinfarktus) halálozásának jelentős csökkenése figyelhető meg. Ezek a tényezők mind a perifériás verőérbetegség és az azzal kapcsolatos kérdések előtérbe kerüléséhez vezettek úgy, hogy az érintett populáció jellemzően egyre idősebb. A gyakoribb megjelenés, az alsó végtagi keringés­zavarhoz köthető életminőség-károsodás, a végtagvesztés veszélye, a rehabilitáció ki­hívásai és a fokozott halálozás azok a té­nyezők, amelyek az egészségügyi ellátás számára mind növekvő terhet jelentenek. Az összefoglaló közlemény az idős populáció és a perifériás verőérbetegség együttesét elemzi, érintve az epidemiológia, diagnosztika és a terápiás törekvések kérdéseit.

Nővér

A teammunka és a tájékoztatás jelentősége a stroke utáni rehabilitációban

HORVÁTH Orsolya, STERLIK Krisztina

A vizsgálat célja: A stroke betegség népegészségügyi probléma, Magyarországon is évente több tízezer beteg él túl szélütést és folytatja életét annak egészségi állapotot befolyásoló negatív következményeivel. Jól szervezett korai, a betegek klinikai állapotához igazodó rehabilitációs program nem csak az érintettek életkilátását és életminőségét javíthatja, hanem az önellátó életvitel visszaszerzésében is segítséget nyújthat. A betegek döntő többsége számos hajlamosító tényezővel terhelt életmódot folytat, mely miatt az egyénre szabott betegedukáció kiemelt jelentőséggel bír az ismételt agyi érkatasztrófa megelőzése érdekében. Anyag és módszer: Vizsgálatunkban a neuro-rehabilitációs teammunka és betegedukáció hatékonyságát mértük fel a Soproni Erzsébet Oktató Kórház és Rehabilitációs Intézet fekvőbeteg stroke rehabilitáción résztvevő betegeink körében (2016-2017). A betegek önálló életvitelre való képességének alakulását FIM skálával és Barthel index-el vizsgáltuk, míg az egyén vagy hozzátartozó által kitöltött kérdőív segítségével a befolyásolható rizikófaktorok jelenlétét, valamint a betegek betegségükkel kapcsolatos ismeretanyagát elemeztük (2016-2017). Eredmények: Eredményeink szerint halmozottan fordultak elő befolyásolható rizikótényezők betegeink körében, és annak ellenére, hogy a kórházi szakban kaptak tájékoztatást, ismeretanyaguk a betegséggel kapcsolatban igen hiányos volt. Következtetések: Eredményeink alapján az akut szakot követő, minél korábban elkezdődő komplex rehabilitáció a legeredményesebb. Az akut szakban betegedukációs ápoló, írott tájékoztató anyagok megkönnyíthetik a gyógyulási folyamatot, a rehabilitációig otthon töltött időt.