Ideggyógyászati Szemle

Indulás elé...

Z. I.

1950. MÁRCIUS 23.

Ideggyógyászati Szemle - 1950;3(01)

Most indul meg az első elme- és ideggyógyászati folyóirat Magyarországon. A Tudományos Akadémia és az Orvos-Egészségügyi Szakszervezet támogatása tette lehetővé, hogy helyrehozzuk azt a mulasztást, amit a reakciós korszak áltudományos kultúrpolitikája követett el. A multban előfordult már, hogy a magyar orvostudomány virágzásnak indult. Az idegélettan, neurologia és pszichiátria területén a mult század második felében indult meg a fejlődés, amelynek során a magyar kutatók világviszonylatban is az akkori idők élenjáró orvosi felfedezéseihez kapcsolódtak.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Az ujabb májfunctiós próbák értéke alcoholismus chronicus eseteiben

CSORBA Antal , LÁNG Sándor

Chron. alkoholismus enyhe eseteiben az újabb májfunctióspróbákkal kb. 50%-ban lehet kimutatni májkárosodást, súlyosabb klinikai esetekben 90%-ban. Könnyű esetekben nincsen globulinszaporulat, súlyosabb esetekben legtöbbször van.

Ideggyógyászati Szemle

Hydrocephalus okozta agykamra-diverticulum a cisterna ambiensben

KAJTOR Ferenc, HABERLAND Katalin

Szerzők elzáródásos hydrocephalus következményeként kifejlődött agykamradiverticulum 5 esetét közlik, amelyek közül 3 az egyik vagy mindkét oldalkamrával, 2 pedig a III. kamrával közlekedett. A klinikai, pneumographiás, makroszkópos és mikroszkópos bonctani leleteket és a diverticulum képződésének valószínű mechanizmusát ismertetik. Megállapítják, hogy jelentékeny nagyságú diverticulum kimutatása pneumographiával jól értékesíthető diagnosztikai és prognosztikai élettanilag igen kedvező, bár nem könnyű sebészeti megoldásra ad lehetőséget.

Ideggyógyászati Szemle

A vércukorháztartás befolyásolása ergotamintartarattal (Gynergen)

ZÁDOR Imre, KOVÁCS M. Erzsébet

Az utóbbi évek szakirodalmát átnézve az ergotamin (Gynergen) hatásáról a vércukorháztartásra vonatkozó közleményt nem találtunk, 20 évvel ezelőtt Hetényi azonban két betegen végzett vizsgálatok alapján lényegében hasonló eredményekről számolt be. Ő kihangsúlyozta, hogy minden valószínűség szerint az Ergotamin nem a bélből való felszívódást késlelteti.

Ideggyógyászati Szemle

Újabb szempontok a Friedreich-féle betegségben

LEHOCZKY Tibor, NÉMETH Jenő

Friedreich-féle betegség 4 klinikai észlelése. 3 férfi, 1 nő: három "tiszta", egy amyotrophiás lat. sklerosissal szövődött forma. Heredofamiliáris vonás 3 esetben: két beteg fivérének pes excavatusa, a második betegnek Dupuytren-féle kisujj-kontakturája volt. A 3. esetben kifejezett myocardiális laesio; ez a többiben hiányzott. Ez tehát nem erősíti meg azt a felvetést, hogy a myocarditist és az idegrendszer elváltozását közös toxicus agens okozná.

Ideggyógyászati Szemle

Familiaris myasthenia

CSORBA Antal

A kórkép nők közötti lényegesen gyakoribb előfordulása, a menstruatio, természetes vagy mesterséges klimax, a terhesség kétségtelen befolyása, thymus persistens stb. endocrin tényezők aetiologiai jelentőségét bizonyítják. Valószínű, hogy az ú. n. constitutionalis factor nem egyéb, mint az endocrin systema közelebbről még nem ismert rendellenessége s ez képezi a chemiai mediator-zavar bázisát.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Hivatásunk

Pihenteti és ellazítja a futás

L. Ida

Berzéki-Polgár Dóra, a székesfehérvári Szent György Egyetemi Oktató Kórház Neonatális Intenzív Osztályának diplomás szakápolója éles kanyarokkal tűzdelt, váltásokban bővelkedő pályával büszkélkedhet, amelynek eddigi minden állomásán derekasan helytállt. Folyamatosan új célokat tűz ki maga elé, táncol, sportol, továbbtanul, mert úgy gondolja, a tevékeny élet megteremti a fizikai és mentális harmóniát, és ettől mindenki, aki így éli mindennapjait, kicsit boldogabb lehet.

Hypertonia és Nephrologia

A Covid-19 és a diabetes mellitus

SIMONYI Gábor

2019 végén a kínai Vuhanból induló új koronavírus-betegség (Covid-19) epidémiája nagy kihívások elé állította még a legfejlettebb országok egészségügyi rendszerét is. A betegség magas mortalitását főleg idősebbekben és a különböző cardiovascularis és metabolikus társbetegséggel élőkben tapasztalták. Jelen összefoglalóban a diabetes mellitus és a Covid-19-betegség kapcsolata kerül terítékre, a legfrissebb nemzetközi adatok alapján.

Ideggyógyászati Szemle

A Covid-19 betegség, a tápláltsági állapot és a dysphagia összefüggései, kiemelten a stroke-betegek esetében

KOVÁCS Andrea, SZABÓ Pál Tamás, FOLYOVICH András

A Covid-19 betegséget okozó új koronavírus, a SARS-CoV-2, súlyos akut respirációs distressz szindrómához vezethet (ARDS), komoly kihívás elé állítva az egészségügyi ellátórendszert, kiemelten az intenzív terápiás ellátást. Az általában magas életkorú és számtalan társbeteg­ség­gel küzdő neurológiai betegek kiemelten veszélyeztetettek az új koronavírus állapotukra és táplálkozási képességükre gyakorolt hatása révén. A stroke vezető helyen áll a beteg­ség morbiditási és mortalitási adatai alapján, így a Covid-19 betegség és a heveny agyi érkatasztrófa miatt bekövetkezett dysphagiára és annak szövődményeire is kiemelt figyelem irányul. A stroke akut szakaszában a betegek 30–50%-a szenved nyelészavarban, mely 6 hónappal később is még 10%-os prevalenciát mutat. A dysphagia következtében csökkent vagy elégtelen folyadék- és tápanyagfelvétel, kiegészülve az inaktivitással, malnutritióhoz és sarcopeniához vezet, mely rontja az általános állapotot, kimenetelt és a rehabilitáció hatásfokát. A nyelészavar szűrése és korai felismerése az alapja a személyre szabott és időben elkezdett táplálásterápiás stratégia kialakításának. A táplálásterápiának kiemelt szerepe van a Covid-19 betegség következtében gyakori intenzív terápiás ellátásban, növeli a gyógyulási esélyeket és csökkenti az intenzív osztályon tartózkodás hosszát és a mortalitást. Ez különösen igaz a prolongált lélegeztetésre szoruló, kritikus állapotú betegek esetében. Az igazolt Covid-19-betegek esetében a dysphagia szűrésének, az ágy melletti felmérésnek és műszeres vizsgálatnak, majd a nyelés rehabilitációjának kiemelt jelentősége van. A stroke lehet a Covid-19-fertőzés szövődménye is. A cerebrovascularis betegek ellátása is alkal­maz­kodott a pandémiához, a „triázsolás” rendszerszintűvé vált, és új megvilágításba került a stroke-betegek dysphagiaszűrése és az arra adaptált táplálásterápia egyaránt.

Nővér

Ki segít a segítőknek? - Demens betegeket gondozó ápolók pszichoszociális jellemzői

STALLER Judit, KOVÁCS Zsuzsanna, PÁLVÖLGYI Miklós

A vizsgálat célja: A demens betegek számának növekedése a magyar ellátórendszert is kihívás elé állítja. A tanulmányok zöme a demens embert ápoló családtagok megküzdési terheivel foglalkozik. Az ágazat fejlődése érdekében fontos megvizsgálni a szakosított demens ellátásban dolgozó ápolók pszicho-szociális helyzetét és jellemzőit. Anyag és módszer: A demens ellátásban dolgozó ápolók (n=130) önkitöltős kérdőívet töltöttek ki 2017 januárjában. A vizsgálatban alkalmazott egészségpszichológiai kérdőívek: Élettel való elégedettség, Élet értelme kérdőív, Beck-féle depresszió kérdőív, Vitális kimerültség skála, Freudenberger-féle kiégés kérdőív. Eredmények: Az ápolókra jellemző a túlterheltség, elégedetlenség és a pályaelhagyás gondolata. Magas színtű a kiégés, a vitális kimerültség és a depresszió, melyek együttmozgást mutatnak. A depressziós ápolóknál magasabb szintű a vitális kimerültség: r=0,549, a depresszió és a kiégettség korrelációja: r=0,528. Az élettel való elégedettség ellentétesen korrelál a vitális kimerültséggel: r=- 366. A koherencia és az életelégedettség skála statisztikailag jelentős együttmozgást mutat (r=0,455). Következtetések: Az ápolók veszélyeztetett állapotban vannak. A munkahelyi elégedettség fokozása, az ápolók pszicho-szociális gondozása, a stresszkezelő tréningek alkalmazása elengedhetetlen.

Lege Artis Medicinae

Lipidcsökkentés Covid-19-járvány alatt

MÁRK László

A Covid-19-világjárvány mindenütt nagy kihívás elé állította az egészségügyet. En­nek fő oka a fertőzöttek nagy száma mellett az is, hogy olyan új helyzetet teremtett, amelynek megoldására nem voltak korábbi tapasztalatok. Különösen azoknak az orvosoknak hiányozhattak ezek a tapasztalatok, akik megszokták, hogy az általuk alkalmazott terápia mögött klinikai vizsgálati bizonyítékok sorakoznak, azaz a napi munkájukat a bizonyítékokon alapuló orvoslás elvei szerint végzik. A fertőzöttek kezelésére vonatkozóan folyamatosan gyarapodnak azok az új megfigyelések és javaslatok, amelyek a sürgősség miatt nem mindig voltak kellően megalapozottak. Ebben a helyzetben a kezelőorvosokban gyakran felmerülhet, hogy mi legyen a beteg korábbi gyógyszerezésével, amikor egy potenciálisan életveszélyes fertőzés kezelésére kellene fókuszálni. Ilyenkor még gyakrabban maradhat el olyan, eleve mostohán és gyakran félvállról végzett terápia, mint a lipidcsökkentés. A magas koleszterinszint csökkentésének alapgyógyszerei a statinok. Ezeket a ko­lesz­terinszint és a cardiovascularis események gyakoriságának csökkentésére alkalmazzuk, de emellett a vírusfertőzésre is kedvező hatással vannak. Ebben a statinok jól ismert gyulladáscsökkentő hatá­sán és az angiotenzinkonvertáló-enzim-2 expressziójának fokozásán túl egyéb me­chanizmusok is szerepet játszanak. Ilyen lehet – egyebek mellett – az a hatás, amely elősegíti a lipidraftok lebontását, direkt módon gátolva az S-proteinen át a vírus sejtbe kerülését azzal, hogy a folyamathoz szükséges koleszterin mennyiségét csökkenti. Több mint 1200 SARS-CoV-2-fertőzött, statinnal kezelt betegen a 28-ik napnál 48%-kal alacsonyabb volt az összhalálozás, mint statint nem szedőkön. Egy közel kilenc­ezer fő adatait feldolgozó metaanalízis szerint Covid-19-fertőzöttek körében a statint szedőknél 30%-kal kisebb volt a halálozás vagy a súlyos szövődmények aránya. Az eddigi megfigyeléses vizsgálatok azt tá­masztják alá, hogy a statinterápiát és a töb­bi lipidcsökkentő szer adását Covid-19 be­tegség alatt is az irányelveknek megfelelően kell folytatni vagy elkezdeni.