Ideggyógyászati Szemle

Idegennyelvű Összefoglalások

1952. MÁRCIUS 28.

Ideggyógyászati Szemle - 1952;5(01)

A számban megjelent cikkek Orosz és Német nyelvű összefoglalója

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

A hasreflex-dissociatio klinikai jelentősége

LEHOCZKY Tibor, FODOR Tamás

1. 500 estben vizsgálták a hasbőr-reflex és hasizom-reflex viselkedését. Hét kórképben teljes, vagy valódi hasreflex-dissociatiót találtak: myelopathia 86,6%, sclerosis multiplex 77%, syringomyelia 75%, tumor spinalis 53,3%, hemiplegia 28,8%, tabes 11,5%, neurolues 9,2%. Parkinsonismusban (5%) és neurastheniában (2%) részleges dissociatiót észleltek, aminek jelentősége vitatható. A syringomyeliás esetek száma kevés következtetések levonásához. 2. A dissociatio leggyakoribb abban a 3 kórképben, amelyeknek klinikai elkülönítése különösen nehéz (sclerosis multiplex, myelopathia, gerincvelő-daganat). Ezen belül a sclerosis multiplex és a myelopathia százalékos értékei csaknem azonosak. 3. A teljes, vagy valódi hasreflex-dissociatio leggyakrabban többgócú gerincvelői betegségekben fordul elő. Kórjelző értéke nincs, de a klinikai tünettanban 77, illetve 86,6% valószínűséggel sclerosis multiplex, illetve myelopathia mellett értékesíthető. 4. A hasizom-reflex vizsgálata és ezzel a hasbőr-reflex dissociatiójának keresése az organikus neurologia értékes és fontos adata.

Ideggyógyászati Szemle

Agykamravarrat

ZOLTÁN László

Szerző hat esetben végezte el meningocerebralis heg kiirtása közben megnyílt agykamrának varratát. Öt beteg posttraumás epilepsiában szenvedett. Ezek közül 4 gyakorlatilag tünetmentessé vált. Az ötödik állapota - kinek varrata elégtelennek bizonyult - nem javult. Egy beteg műtét után a kamravarrat helyén a kamrával nem közlekedő abscussust kapott. Szerző a műtéttechnikai újdonság mellett - mellyel egyező vagy hasonló műtéti eljárásról az irodalomban adatot nem talált - a módszer jelentőségét abban látja, hogy a kamra varrata az esetleges postoperativ kamrabevérzés elhárítása mellet a liquordinamikai egyensúly normalizálásában is szerepet játszhat.

Ideggyógyászati Szemle

Posttraumás intracerebrális pneumatokele

STEPIEN Lucjan

Az intracerebralis pneumatokelet (továbbiakban: IP) először 1884-ben Chiari írta le (1), majd Luckett (2) 1913-ban a koponyatörés után az agykamrában került levegőt rtg.-el mutatta ki. Ezen idő óta számos közlemény tárgyalta az IP aetiologiáját, tünettanát és gyógymódját; a lengyel irodalomban Chorobski és Tyczka (3), Zawadowski (4), Herman és Spiro (5). Kb. 120 hasonló tárgyú közleményt ismerünk az irodalomban.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

Idegennyelvű Összefoglalások

A számban megjelent cikkek Orosz és Német nyelvű összefoglalója

Ideggyógyászati Szemle

Idegennyelvű Összefoglalások

A számban megjelent cikkek Orosz és Német nyelvű összefoglalója

Lege Artis Medicinae

Az éjszakai gastrooesophagealis reflux klinikai vonatkozásai

DEMETER Pál

Az éjszakai gastrooesophagealis reflux bizonyos sajátosságai miatt kiemelt figyelmet érdemel. Alvás alatt a refluxellenes mechanizmusok többsége csökken, ebből fakadóan a nyelőcső nyálkahártyája hosszabb ideig érintkezik a gyomorsavval, mint nappali reflux esetén. Az éjszakai refluxos tünetek rontják az életminőséget, a vitalitást, a fizikai és a mentális egészséget. További fontos következmény a légzőszervi tünetek, mint az asthma, az alvási apnoe exacerbatiója. Fokozott az érdeklődés az éjszakai reflux és az extraoesophagealis tünetek - a refluxlaryngitis és a krónikus köhögés - kapcsolata iránt. A nyelőcső erozív károsodásának és adenocarcinomájának nagyobb kockázata figyelhető meg olyan betegek között, akik éjszakai refluxtól szenvednek. A kezelés fő célja az életminőség javítása és a szövődmények kockázatának mérséklése a savmucosa kontaktidő csökkentése révén. Az éjszakai refluxtünetek kezelésekor jóval nehezebben érünk el eredményt, mint nappali panaszok esetén. A kezelési irányelvek szerint első lépésként életmódbeli változtatások javasoltak, ezek azonban csak a betegek kis hányadában hoznak megfelelő eredményt. A bizonyítékokon nyugvó irodalmi összefoglalások és metaanalízisek a refluxbetegség, illetve a refluxoesophagitis kezelésére a protonpumpagátlók adását javasolják. Ezek a készítmények a leghatékonyabb savgátlók, és mérséklik a savas reflux nyelőcső-nyálkahártyára kifejtett káros hatását. További előnyük, hogy a gyomornedv mennyiségének viszszafogásával is csökkentik a refluxhajlamot.

Ideggyógyászati Szemle

Idegennyelvű Összefoglalások

A számban megjelent cikkek Orosz és Német nyelvű összefoglalója

Ideggyógyászati Szemle

Idegennyelvű Összefoglalások

A számban megjelent cikkek Orosz és Német nyelvű összefoglalója

1.

Lege Artis Medicinae

Októberi Szám Melléklete
OKT 15.

2.

Lege Artis Medicinae

Novemberi Szám Melléklete
OKT 15.

3.

Lege Artis Medicinae

Március Szám Melléklete
OKT 15.

4.

Lege Artis Medicinae

Júniusi Szám Melléklete
OKT 15.

5.

Lege Artis Medicinae

Júliusi Szám Melléklete
OKT 15.