Ideggyógyászati Szemle - 1989;42(07)

Ideggyógyászati Szemle

1989. JÚLIUS 01.

Rohamkiváltó tényezők és mechanizmusok az epilepsziákban

DR. CLEMENS Béla

Az ókor orvosai azt tanították, az epilepsziás beteg kerülje a vibráló fényeket, törekedjen nyugalmas életvitelre, alvása legyen kiadós. Két és fél ezer év telt el azóta, mégsem tehetjük félre a régi szabályokat. Csalódniuk kellett azoknak, akik a farmakoterápia fejlődésétől azt remélték, egyszer s mindenkorra vége a régimódi, időigényes keresgélésnek a rohamokat provokáló tényezők körül.

Ideggyógyászati Szemle

1989. JÚLIUS 01.

Kérdőív a pszichoterápia legfontosabb nemspecifikus tényezőinek mérésére

PINTÉR Tibor, DR. TRINGER László

Carl Rogers, a klienscentrikus terápiás iskola elindítója a pszichoterápiás kutatás egyik első képviselője. Az 1942-ben és 1951-ben írt könyveiben (,,Counseling and Psychotherapy", ,,Client-Centered Therapy") nyomon követhetjük, hogyan alakult ki fokozatosan a terapeuta viselkedésének kritérium-rendszere. A pszichoanalízisben gyökerező fogalmakat Rogers kiemelte, mérhetővé tette, ezzel a kutatás és kiképzés széles területét nyitotta meg.

Ideggyógyászati Szemle

1989. JÚLIUS 01.

Tüdőrákok agyi áttéteinek klinikopathologiai elemzése 183 boncolt eset alapján

DR. KÁROLYI Péter, DR. TÓTH Gizella

A malignus tumorok intracranialis metastasisai elhelyezkedhetnek a koponyatető vagy a koponyaalap csontjain, a kemény-, illetve a lágyagyburkokon, vagy az agyállományban. Meghatározó jelentőségük és gyakoriságuk miatt az agyállományi áttétek különös figyelmet érdemelnek. A tünetek - amelyek localisatio-függőek - gyakran már kis tumorgóc esetén is aránytalanul súlyosak, hiszen a rendszerint jelentős perifocalis oedema kedvezőtlenül befolyásolja a klinikai képet.

Ideggyógyászati Szemle

1989. JÚLIUS 01.

Fixáció hiány által provokált epilepsziás jelenségek és fotoszenzitivitás ugyanazon epilepsziás gyermekben

DR. CLEMENS Béla, DR. GLAUB Teodora

Epilepsziás betegen a rohamokat provokáló tényezők felderítése és azonosítása a diagnosztikus munka elengedhetetlen része. A neuronális kapcsolatok által közvetített rohamprovokáló tényezők nagy többsége a vizuális és a szomatoszenzoros rendszer működésével kapcsolatos [5, 6]. Ez megfelel annak a ténynek, hogy az ember elsősorban vizuálisan orientált lény, amelynek ugyanakkor minden szomatomotoros megnyilvánulása a szomatoszenzoros rendszerből kapott információra is épül.