Ideggyógyászati Szemle - 1971;24(09)

Ideggyógyászati Szemle

1971. SZEPTEMBER 01.

A Ranschburg-effektussal kapcsolatos kutatások a közelmúltban

MARTON L. Magdolna

A homogén gátlás törvényének mechanizmusa napjaink pszichológiájában olyan kérdés, amely az ún. szeriális tanulás és ennek alapját képező emlékezeti folyamatok mechanizmusának általánosabb vizsgálatával fonódik össze, és - úgy tűnik - e fontos vizsgálatok egyik kitüntetett módszerét éppen a Ranschburg-féle kísérleti helyezet, ill. annak változatai képezik. Ez okozhatja Ranschburg Pál e fontos tudományos problémájának azt az újjáéledését, amelyet napjaink folyóirataiban kísérhetünk figyelemmel.

HUN 1971;24(09)

Ideggyógyászati Szemle

1971. SZEPTEMBER 01.

A psychiatriai nozologia fejlödéstörténetéről és jelenlegi helyzetéről

DR. PETHŐ Bertalan

Jól meghatározott, szilárd és egymástól világrnmn elkülöníthető kórformák felismerésére régtől fogva törekedtek a psychiatriában. Ennek a törekvésnek az eszményképe már a XVII. sz.-ban (Sydenham) a. növényrendszertan volt (Gohen 1955).

HUN 1971;24(09)

Ideggyógyászati Szemle

1971. SZEPTEMBER 01.

A szemizmok elektromos tevékenységének analízise Myo-integrátorral

DR. MAREK Péter, BYDESKUTY Zoltán, JESZTEBRÉNYI Mária

Szerzők a külső szemizmok elektromyographiás vizsgálatát egy új műszer, a Myo-integrator használatával kombinálják. A készülék a szemizom elektromyographiás munkát mind az élettan, mind pedig a klinikum egyes területein pontosabbá teszi.

HUN 1971;24(09)

Ideggyógyászati Szemle

1971. SZEPTEMBER 01.

Relaxatióban történő elektroshock-kezelés nagy forgalmú psychiatriai osztályon

DR. KUNCZ Elemér

Szerző a.z elektroshock narcosissal bevezetett és izomrelaxans védelemben történő alkalmazásáról számol be, 700 betegen 6 7 40 ES kezeléssel szerzett tapasztalata alapján.

HUN 1971;24(09)

Ideggyógyászati Szemle

1971. SZEPTEMBER 01.

A generalizált repetitiv tüskekisülés mint a generalizált tüske-hullám mechanizmus egyik jelentkezési formája

DR. HALÁSZ Péter

Ismertetjük a „generalizált repetitív tüskekisülés" EEG jelenség fogalmának történeti kialakulását. - Százkét, féltől tíz évig követett, generalizált tüske-hullám mechanizmussal rendelkező epilepsiás betegnél vizsgáltuk a repetitív tüskekisülések előfordulását és elektro-klinikai korrelációit. - A generalizált repetitív tüskekisülés betegeink egyharmadánál jelentkezett. Bár a jelenség több mint 20%-ban klasszikus 3 c/s tüske-hullám mintánál is mutatkozott, főleg többestüske-hullám és méginkább lassú tüske-hullám mechanizmusokban volt gyakori (40, ill. 50% felett). Két formát különítettünk el: a tüske-hullám paroxysmussal együtt és attól függetlenül, önállóan jelentkező generalizált repetitív tüskekisülést. Előbbi inkább a 3 c/s körüli, utóbbi inkább a lassú tüske-hullám mechanizmussal járt együtt. A spontán, ill. Hexobarbital alvás nagymértékben elősegítette a minta megjelenését. Az epilepsiás mechanizmus klinikai sajátságai közül a repetitív tüskekisülés a grand mal rohamokkal, ill. a rohamok tónusos motoros komponensével, rossz klinikai prognosissal, és gyógyszeres befolyásolhatósággal mutatott szignifikáns kapcsolatot. Az epilepsiás mechanizmus hosszmetszeti elektromos tünetei közül a tüskehullám mechanizmus és a háttértevékenység rosszabbodása azok, amelyek szignifikáns összefüggést mutattak a repetitív tüskekisüléssel. - A repetitív tüskekisülések idején polygraphiás regisztrálással részben tónusos motoros, részben csupán vegetatív ictalis tüneteket észleltünk.

HUN 1971;24(09)