Ideggyógyászati Szemle - 1959;12(02)

Ideggyógyászati Szemle

1959. FEBRUÁR 01.

Ethikai szempontok az ideg- és elmegyógyászatban

LEHOCZKY Tibor

A tárgyalt problémákból nyilvánvaló, hogy az orvosnál általában, az ideg- és elmeorvosnál pedig különösen, — nemcsak a szaktudás fontos, hanem talán még ennél is fontosabb – az ethikai tisztaság! Tévedés előfordulhat, ez ellen nem lehetünk teljesen biztosítva. De menthetetlenül bűn tudatosan téves ferdítéssel egyéni érdeket szolgálni. Cselekvésünk irányításában vezér szerepe van a lelkiismeretnek, amely megszabja teendőinket és lehetővé teszi azt az emelkedett szempontot : a kötelesség az érdek előtt, a becsület a pénz előtt” (,,le devoir avant l'intérêt, l'honneur avant l'argent”, Desfosses). Az orvos szerepét megkönnyíti, hogy az embereket nem szellemi értékeik, nem anyagi javaik, vagy társadalmi állásuk, hanem kizárólag szenvedésük szerint kell értékelni. Ez az alap lehetővé teszi számára nemcsak a megértés, az együtt érzés és a részvét, hanem az önzetlen segítés nemes érzéseinek művészi magaslatra való kifejlesztését.

HUN 1959;12(02)

Ideggyógyászati Szemle

1959. FEBRUÁR 01.

A tetraaethylthyuramdisulfid kezeléshez csatlakozó exogen psychosisok psychiatriai elemzése

FORNÁDI Ferenc

Összefoglalva klinikai eseteinket megállapítható, hogy a TATD-kezelés folyamán fellépő psychés jelenségek két csoportja ismerhető fel. Az első csoportba sorolhatók a vegetatív tünetekkel egyidőben fellépő psychés jelenségek, mint az aluszékonyság, erythema, fájdalom, hangulati labilitas stb. A második csoport psychés jelenségei igen színes formában jelentkeznek, így a következő psychosis-formák voltak felismerhetők : 1. hangulati élet zavara, mely vagy depressiv, vagy maniacalis állapot képében, esetleg „kevert” formában, mint önálló TATD alkohol-psychosis jelentkezik; 2. a tudat zavara mint enyhe ,,benommenheit” vagy a Kleist-i értelemben vett egyszerű tenebrositas, vagy a tanácstalanul izgatott tenebrositas, vagy a ritkán észlelhető hallucinatoros ködös állapot formájában nyilvánul meg ; 3. a TATD alkoholos-kezelés kapcsán a Müller–Freienfels által „Rausch"-nak leírt képhez hasonló extatikus állapotok jelentkezhetnek ; 4. más esetben hypnagog hallucinatiók ; 5. ismét máskor delirium tremens vagy 6. amentiform képek léphetnek fel. A ,,drink test” kezelés folyamán kialakuló paradox szesz-szomjúság mint érdekes szövődmény fogható fel.

HUN 1959;12(02)

Ideggyógyászati Szemle

1959. FEBRUÁR 01.

Az extinctio mint a specifikus és nem specifikus afferens rendszerek együttműködésének zavara

BEKÉNY György

Szerző felsorolja, hogy milyen physiologiás és pathologiás körülmények között észlelhető extinctio. Áttekinti a specifikus és nem specifikus afferens rendszer együttműködésére vonatkozó adatokat. Elméletet ismertet, mely szerint a pathologiás extinctiot a specifikus és nem specifikus afferens rendszer együttes károsodása okozza. A nem specifikus afferensek diffuz működészavara általános figyelemzavart és rostralis dominantiát mutató extinctiot eredményez. A thalamocorticalis specifikus és nem specifikus rostozat együttes sérülése lokális figyelemzavart és lokalizált extinctiot okoz az ellenoldali testfélen. A physiologiás és pathologiás extinctio egyaránt rostralis dominantiát mutat. A rostralis dominantia létrejöttét az arc bilateralis kérgi representatiójával és a trigeminalis impulzusok specialis ébresztő hatásával magyarázza a szerző. A pathologiás extinctionál az érzőrendszer működészavara még olyankor is kimutatható, amikor a rutinvizsgálatokkal érzészavart nem találunk. Ilyenkor is mindig észlelhető küszöbemelkedés és a sensoros adaptatios idő megrövidülése. Az adaptatios idő a legnagyobb-fokú rövidülést a specifikus és nem specifikus rendszer együttes sérülésének eseteiben mutatja.

HUN 1959;12(02)