Ideggyógyászati Szemle

Az extinctio mint a specifikus és nem specifikus afferens rendszerek együttműködésének zavara

BEKÉNY György1

1959. FEBRUÁR 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1959;12(02)

Szerző felsorolja, hogy milyen physiologiás és pathologiás körülmények között észlelhető extinctio. Áttekinti a specifikus és nem specifikus afferens rendszer együttműködésére vonatkozó adatokat. Elméletet ismertet, mely szerint a pathologiás extinctiot a specifikus és nem specifikus afferens rendszer együttes károsodása okozza. A nem specifikus afferensek diffuz működészavara általános figyelemzavart és rostralis dominantiát mutató extinctiot eredményez. A thalamocorticalis specifikus és nem specifikus rostozat együttes sérülése lokális figyelemzavart és lokalizált extinctiot okoz az ellenoldali testfélen. A physiologiás és pathologiás extinctio egyaránt rostralis dominantiát mutat. A rostralis dominantia létrejöttét az arc bilateralis kérgi representatiójával és a trigeminalis impulzusok specialis ébresztő hatásával magyarázza a szerző. A pathologiás extinctionál az érzőrendszer működészavara még olyankor is kimutatható, amikor a rutinvizsgálatokkal érzészavart nem találunk. Ilyenkor is mindig észlelhető küszöbemelkedés és a sensoros adaptatios idő megrövidülése. Az adaptatios idő a legnagyobb-fokú rövidülést a specifikus és nem specifikus rendszer együttes sérülésének eseteiben mutatja.

AFFILIÁCIÓK

  1. Budapesti Orvostudományi Egyetem Neurológiai Klinika

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Ethikai szempontok az ideg- és elmegyógyászatban

LEHOCZKY Tibor

A tárgyalt problémákból nyilvánvaló, hogy az orvosnál általában, az ideg- és elmeorvosnál pedig különösen, — nemcsak a szaktudás fontos, hanem talán még ennél is fontosabb – az ethikai tisztaság! Tévedés előfordulhat, ez ellen nem lehetünk teljesen biztosítva. De menthetetlenül bűn tudatosan téves ferdítéssel egyéni érdeket szolgálni. Cselekvésünk irányításában vezér szerepe van a lelkiismeretnek, amely megszabja teendőinket és lehetővé teszi azt az emelkedett szempontot : a kötelesség az érdek előtt, a becsület a pénz előtt” (,,le devoir avant l'intérêt, l'honneur avant l'argent”, Desfosses). Az orvos szerepét megkönnyíti, hogy az embereket nem szellemi értékeik, nem anyagi javaik, vagy társadalmi állásuk, hanem kizárólag szenvedésük szerint kell értékelni. Ez az alap lehetővé teszi számára nemcsak a megértés, az együtt érzés és a részvét, hanem az önzetlen segítés nemes érzéseinek művészi magaslatra való kifejlesztését.

Ideggyógyászati Szemle

A tetraaethylthyuramdisulfid kezeléshez csatlakozó exogen psychosisok psychiatriai elemzése

FORNÁDI Ferenc

Összefoglalva klinikai eseteinket megállapítható, hogy a TATD-kezelés folyamán fellépő psychés jelenségek két csoportja ismerhető fel. Az első csoportba sorolhatók a vegetatív tünetekkel egyidőben fellépő psychés jelenségek, mint az aluszékonyság, erythema, fájdalom, hangulati labilitas stb. A második csoport psychés jelenségei igen színes formában jelentkeznek, így a következő psychosis-formák voltak felismerhetők : 1. hangulati élet zavara, mely vagy depressiv, vagy maniacalis állapot képében, esetleg „kevert” formában, mint önálló TATD alkohol-psychosis jelentkezik; 2. a tudat zavara mint enyhe ,,benommenheit” vagy a Kleist-i értelemben vett egyszerű tenebrositas, vagy a tanácstalanul izgatott tenebrositas, vagy a ritkán észlelhető hallucinatoros ködös állapot formájában nyilvánul meg ; 3. a TATD alkoholos-kezelés kapcsán a Müller–Freienfels által „Rausch"-nak leírt képhez hasonló extatikus állapotok jelentkezhetnek ; 4. más esetben hypnagog hallucinatiók ; 5. ismét máskor delirium tremens vagy 6. amentiform képek léphetnek fel. A ,,drink test” kezelés folyamán kialakuló paradox szesz-szomjúság mint érdekes szövődmény fogható fel.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A magyar oltóanyaggyártás története

ÓCSAI Lajos

A közlemény bemutatja a magyar oltóanyaggyártás történetét, helyenként összekapcsolva a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek elleni küzdelem folyamatával, aláhúzva azt a tényt, hogy az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rend fenntartásához az elmúlt több mint 140 év alatt minden kormány tevőlegesen hozzájárult. Az írás a himlőnyirok-termeléstől, a Phy­laxiánál kezdődő diftériaszérum-termelés megindításától az Országos Köz­egész­ség­ügyi Intézet (OKI) megalakulásán át az ott folyó oltóanyag-termelésig, majd a Humán önálló vállalattá alakulásán át annak meg­szűnéséig igyekszik bemutatni az elért eredményeket. Az OKI oltóanyag-termelésével, az influenza elleni oltóanyag-előállítással kapcsolatos tevékenységével részletesebben is foglalkozik, mivel ez az 1960–1970-es években nemzetközi téren is kiemelkedő volt. A Humán Oltóanyag-termelő és Kutató Intézet tevékenységéből kiemelkedik a Di-Per-Te oltóanyag előállítása, melynek tetanuszkomponense ma is tovább él egy multinacionális oltóanyag-gyártó cég termékeiben.

Ideggyógyászati Szemle

CAT-H – új eljárás az afázia magyar nyelvű diagnosztikájában

ZAKARIÁS Lilla, RÓZSA Sándor, LUKÁCS Ágnes

A tanulmányban egy újonnan adaptált, jelenleg sztenderdizáció alatt álló logopédiai vizsgálóeljárást, a Comprehensive Aphasia Test magyar változatát (CAT-H; Zakariás & Lukács, előkészületben) mutatjuk be. A CAT-H a stroke következtében kialakuló szerzett nyelvi zavarok, az afáziák vizsgálatára alkalmas. A tanulmány célja a teszt főbb jellemzőinek, alkalmazási területeinek, a magyar adaptáció és sztenderdizáció folyamatának, valamint az afáziás személyek tesztben nyújtott teljesítményének bemutatása és egészséges kontrollcsoporttal való összehasonlítása. Kutatásunkban 99, többségében egyoldali, bal féltekei stroke utáni afáziát mutató személy és 19, neurológiai kórtörténettel nem rendelkező kontrollszemély vett részt. A vizsgálati személyekkel a klinikai gyakorlatban használatos tesztek mellett a CAT-H battériát vettük fel, amit egy általunk összeállított demográfiai és klinikai kérdőívvel egészítettünk ki. A CAT-H két részből, egy kognitív szűrővizsgálatból és egy átfogó nyelvi tesztből áll. Az afáziás csoport teljesítménye vala­mennyi nyelvi és szinte az összes kognitív területen jelentősen elmaradt az egészséges kontrollcsoportétól. Várakozásainkkal összhangban a kontrollcsoport plafonközeli teljesítményt nyújtott valamennyi területen, míg az afáziás csoportra nagymértékű egyéni variabilitás volt jellemző a nyelvi és a kognitív szubtesztekben egyaránt. Kapcsolatot találtunk az életkor, az agyi történés óta eltelt idő és a stroke típusa, valamint a teszttel mérhető egyes kognitív és nyelvi képességek között. Eredményeink és előzetes tapasztalataink szerint a teszt alkalmas a nyelvi profil feltárására, a nyelvi képességekben történő változások nyomonkövetésére és a kognitív alapképességek zavarainak szűrésére afáziában. Reményeink szerint a teszt sokoldalú felhasználhatóságának köszönhetően egyedül­álló módon fogja segíteni az afázia hazai diagnosztikáját, az afáziás személyek ellátásában és rehabilitációjában dolgozó szakemberek, valamint az afáziakutatók mun­káját.

Ideggyógyászati Szemle

[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]

NÉMETH Klára Zsófia, SZÛCS Anna , VITRAI József , JUHÁSZ Dóra , NÉMETH Pál János , HOLLÓ András

[ Van-e összefüggés a fluoxetinszedés és a kórházban kezelt közepesen súlyos/súlyos COVID-19-pneumonia túlélése között? A Semmelweis Egyetem Uzsoki Utcai Gyakorló Kórházában 2021. március 17. és április 22. között kezelt személyek orvosi dokumentációja alapján retrospektív eset-kontroll vizsgálatot végeztünk. A betegek a standard belgyógyászati kezelés mellett anti-COVID-19 kezelésben (favipiravir, remdesivir, baricitinib, vagy ezek kombinációi) részesültek. 110 fő ezenfelül napi 20 mg fluoxetint is kapott. A mortalitás és a fluoxetinszedés összefüggésének statisztikai elemzésére többváltozós logisztikus regressziót alkalmaztunk. Annak ellenőrzésére, hogy eredményeinket nem befolyásolhatta-e szelekciós hiba (fluoxetine selection bias), összehasonlítottuk a fluoxetinnel kezelt és nem kezelt két betegcsoport kórházi felvételi klinikai, radiológiai és laboratóriumi prognosztikai jellemzőit. A 269 vizsgált személy közül 205-en (76,2%) maradtak életben, és 64-en (23,8%) hunytak el a felvételt követő 2. és 28. nap között. A fluoxetint szedő csoport mortalitása jelentősen, 70%-kal alacsonyabb – vagyis körülbelül harmadannyi – volt, mint a fluoxetint nem szedők mortalitása. Ez a hatás, függetlenül minden más, a mortalitást befolyásoló tényezőtől, statisztikailag szignifikáns volt (OR [95% CI] 0,33 [0,16–0,68], p = 0,002). Sem az életkor és a nem, sem a kórházi felvételi C-reaktív protein, LDH- és D-dimer-szint, sem a shortened National Early Warning Score pontszám és a mellkasröntgen súlyossági pontszám, illetve az első 48 órában végzett mellkas-CT-vizsgálatok aránya nem mutatott statisztikai különbséget a fluoxetint szedő és fluoxetint nem szedő két csoport között, alátámasztva a vizsgálati eredmény validitását. Amennyiben ezt az eredményt, a túlélés háromszorosára növekedését, randomizált, kontrollált vizsgálatok is megerősítik, a fluoxetin a COVID-19-pneumonia hatékony gyógyszere lehet.]

Ideggyógyászati Szemle

Alvással a felejtés ellen? Az alvás szerepe az asszociációs memóriafolyamatokban

CSÁBI Eszter, ZÁMBÓ Ágnes, PROKECZ Lídia

Számos bizonyíték utal arra, hogy az alvás szerepet játszik különböző emlékezeti rendszerek konszolidációjában. Kevesebbet tudunk arról, hogy milyen szerepe van az alvásnak a relációs memória műkö­désé­ben, illetve az érzelmi arckifejezések felismerésében, holott ez olyan fundamentális kognitív képesség, amit mindennap használunk. Ezért kutatásunk célja annak feltérképe­zése, hogy az alvás milyen szerepet tölt be az asszociációs memória működésében annak függvényében, hogy mikor történik a tanulás. Vizsgálatunkban összesen 84 fő vett részt [átlagéletkor: 22,36 (SD: 3,22), 21 férfi/63 nő], akiket két csoportra osztottunk: esti és reggeli csoportokra, utalva arra, hogy mikor történt a tanulás. Mindkét csoport eseté­ben két tesztfelvétel volt, közvetlenül a tanulást követően (rövid távú tesztelés) és 24 órával később (hosszú távú tesztelés). A relációs memória vizsgálatára az arcok és nevek tesztet alkalmaztuk. Sem az azonnali, sem a késleltetett tesz­telés során nem találtunk különbséget a csoportok között sem az általános tanulási mutatóban (arcokhoz társított nevekre való emlékezés érzelmi valenciától függetlenül), sem a különböző érzelmi arckifejezésekhez kapcsolódó nevekre való emlékezésben. Ezzel ellentétben, a csoporton belüli elemzés alapján a reggeli csoport a rövid távú teszteléshez képest nagyobb mértékű felejtést mutatott 24 órával később, a hosszú távú tesztelésen, míg az esti csoport ugyanolyan teljesítményt mutatott mindkét alkalommal. Emellett összefüggés jelent meg a teljesítmény, az alvásminőség, az alváshatékonyság és az alváslatencia között. Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy az alvás és a tanulás időzítése fontos szerepet játszik az emlékek stabilizációjában, csökkentve ezzel a felejtés mértékét.

Lege Artis Medicinae

Védőoltások a Covid-19-pandémia ellen

FALUS András, SZEKANECZ Zoltán

A gyorsan terjedő SARS-CoV-2 légzőszervi vírus súlyos következményekkel járó járványt okozott az egész világon. Az egészségügyi hatások mellett a globális gazdasági károk ma még felmérhetetlenek. A világjárvány ugyanakkor soha nem látott tudományos kutatások sorát indította el, többek között a védőoltások kidolgozása terén. A cikk a vakcinákról, az immunmemóriáról és az egyes felvetődő klinikai hatásokról szóló aktuális információkat foglalja össze.