Általános vélekedés szerint a terhesség, a szülés és a gyermekágy varázslatos időszak a nők életében. A kutatások eredményei azonban felhívják a figyelmet ennek a szenzitív életszakasznak a nehézségeire. A ta­nul­mány célja, hogy képet adjon a post partum hangulati zavarok természetéről, ri­zi­kó­­té­nye­zőiről, hosszú távú következményeiről, valamint prevenciós és intervenciós lehetőségeiről.

Az agyérbetegségek epidemiológiájában, a rizikófaktorok előfordulásában, az akut szakasz reperfúziós kezelésében, de a betegség kimenetelében is találunk a női nemre jellemző sajátosságokat. A klasszikus rizikófaktorok közül a hypertonia, a pitvarfibrilláció, a cukorbetegség és az obesitas nagyobb stroke-rizikót jelentenek nőkben a férfiakhoz viszonyítva. A női nemre specifikus rizikófaktorok ismerete nem csak a terápia szempontjából, hanem a sikeres prevencióhoz is nélkülözhetetlen.

A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Rendszer-Neurobiológia Ku­tatócsoportjában a fő célkitűzésünk a kognitív folyamatok agyi mechanizmusainak jobb megértése. A tanulás, memória, figyelem és döntéshozás idegrendszeri alapjait nemcsak normális körülmények között, hanem kóros állapotokban is vizsgáljuk, különös tekintettel a neurodegeneratív dementiákra, mint az Alzheimer- és a Par­kinson-kór. 

Az 1922-ben felfedezett inzulin cukorbetegek millióinak életét mentette meg és javította életminőségüket, a téves/helytelen/bűnös használata azonban károkat, sőt halált is okozhat.

Már az EMPA-REG Outcome vizsgálatban látszott, hogy az empagliflozinkezelés mellett a cardiovascularis (10,5% vs. 12,1%) és a renalis (1,7% vs. 3,1%) kimenetel is jobb volt a placebóval szemben. Az empagliflozinnak a kedvező hatásai konzisztensek voltak a KDIGO kockázati kategóriáiban. Az egyéb SGLT-2-gátlókkal végzett CVOT-vizsgálatok is ígéretes renoprotektív eredményekkel zárultak.