Ideggyógyászati Szemle Proceedings

Early therapeutic anticoagulation after life threaten- ing intracranial bleeding

KELEMEN József1, KATONA József1, BATA Máté1

2024. OKTÓBER 09.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings - 2024;9(6)

Szöveg nagyítása:

-
+

Introduction: There are cases when we have to begin early anticoagulation after craniotomy. A few studies in this field try, but none of them succeed to define the best timing of its beginning. According to the recent literature a retrospective study made by the Neurosurgery department of Louisiana State University concluded that the safest time to begin a therapeutic anticoagulation therapy is between 2 and 10 days following the craniotomy.

Case presentation: Case of a 51-year-old woman is presented who underwent a life-saving craniotomy due to a haemorrhage in the right parietal lobe. The patient with mechanical valves in mitral and aortic positions, was transferred from a cardiology institution due to a confirmed parietal lobe haemorrhage. The therapeutically anticoagulated patient was transported to the operating theatre for haematoma evacuation. Considering the increased risk of thrombosis, anticoagulation was initiated in the twelfth hour postoperatively under close coagulation and neurological and CT monitoring.

Discussion: Early anticoagulation following neurosurgical intervention can cause haemorrhagic complications. According to the retrospective studies we are aware of, the ideal time to start anticoagulation is between 2 and 10 days. The presented case highlights that in certain situations the increased risk of thrombosis dictates an earlier initiation of anticoagulation therapy.

AFFILIÁCIÓK

  1. Semmelweis University, Center of Neurosurgery and Neurointervention

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

The Budapest Subarachnoid Hemorrhage Registry – Lessons learned and future directions

ALDEA Caterina Cristina, KONDOR Máté

Despite evidence based institutional protocols being in place in many countries, aneurysmal subarachnoid hemorrhage (SAH) continues to be a major socio-economic burden with many open questions remaining regarding the optimal management of the affected patients.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

A microsurgical arteriovenous malformation model on the saphenous vessels in the rat

MOHAMMAD W. Al-Smadi, FAZEKAS A. László

Arteriovenous malformation (AVM) is an anomaly of blood vessel formation. Numerous models have been established to understand the nature of AVM.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

Introduction of a new 3D printing technology at the point-of-care

BARTOS Márton, POKORNI Ágoston Jakab, ELTES Peter

Additive manufacturing has gained significant traction in industrial applications due to its high potential when it comes to manufacturing objects with complex geometry.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

New possibilities in spinal surgery: The way to the robotic surgery

BANCZEROWSKI Péter

Not only other surgical and robotic fields, but minimally invasive procedures in spine surgery have undergone significant development in recent times. A demand emerged from both surgeons and patients to develop and perform these types of surgeries in order to prevent biomechanical and surgical complications.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

Critical role of acquisition and postprocessing in fMRI language mapping

ANDRÁSSY Anita, SZUDI Gábor, VÁRALLYAY Péter

Functional magnetic resonance imaging (fMRI) is crucial for presurgical language mapping in neurosurgery, helping identify eloquent brain regions to preserve during operations. Effective language mapping depends on advanced fMRI acquisition and detailed data analysis to ensure accurate clinical outcomes.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

[Van-e különbség az ischaemiás stroke előtt vagy után észlelt pitvarfibrilláció halálozási arányában?]

CIGDEM ILERI, ZEKERIYA DOGAN, BESTE OZBEN, IPEK MIDI, NEVIN PAZARCI

[A stroke után diagnosztizált pitvarfibrilláció (AFDAS) egy új terminus, amit a vegetatív diszregulációból eredő pitvarfibrillációra használnak. Ez alacsonyabb stroke-re­cidívával jár a már a stroke előtt is­mert AF-hez (KAF) képest. A vizsgálat célja az AFDAS-be­te­gek jellemzőinek és halálozási arányának fel­tá­rása volt. 134 ischaemiás stroke-beteget (66,1 ± 14,2 éves, n = 73 férfi) vontunk be a vizsgálatba.]

Lege Artis Medicinae

A diabeteses neuropathia jelentősége és diagnosztikája a klinikai gyakorlatban

SZTANEK Ferenc, HERNYÁK Marcell, KEMPLER Péter

A diabeteses neuropathia a cukorbetegség korán kimutatható microvascularis szövődménye. Leggyakrabban a distalis típusú szimmetrikus polyneuropathia tünetei alapján gondolhatunk jelenlétére.

Lege Artis Medicinae

Az agyi neuronhálózatok szerepe a dementiák kialakulásában: vizsgálati módszereink az optogenetikától a mesterséges intelligenciáig

HANGYA Balázs

A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Rendszer-Neurobiológia Ku­tatócsoportjában a fő célkitűzésünk a kognitív folyamatok agyi mechanizmusainak jobb megértése. A tanulás, memória, figyelem és döntéshozás idegrendszeri alapjait nemcsak normális körülmények között, hanem kóros állapotokban is vizsgáljuk, különös tekintettel a neurodegeneratív dementiákra, mint az Alzheimer- és a Par­kinson-kór. 

Hypertonia és Nephrologia

Cardiorenalis-metabolikus szemlélet az orvoslásban – gondolatok, tudnivalók az új ajánlások nyomán az SGLT-2-gátlókkal és GLP-1-receptor-agonistákkal kapcsolatban

WAGNER László

A 2-es típusú cukorbetegség gyakori szövődményei a krónikus veseelégtelenség és a krónikus szívelégtelenség. A krónikus veseelégtelenség és a krónikus szívelégtelenség azonban egymás kialakulását és romlását is segíthetik, illetve korábban és súlyosabban jelentkezhetnek cukorbetegség esetén. Továbbá, a krónikus vese-, illetve szívelégtelenség esetén a 2-es típusú cukorbetegség is gyakrabban fordulhat elő.

Lege Artis Medicinae

Az életvégi spiritualitás hatása az életminőségre – Scoping review

SIPÔCZ Diána Gizella, TÓTH Pál Péter, HEGEDÛS Katalin

A halál közeledtével a betegek számos nehézséggel küzdenek, szembesülnek saját mulandóságukkal, az életük végérvényes elvesztésével. A haldoklók multidimenzionális szükségletei közül az életvégi spiritualitás a tudományos kutatásokban egyre nagyobb figyelmet kapott az elmúlt évtizedekben. A tanulmány célja a releváns szakirodalom tükrében az életvégi spiritualitás életminőségre gyakorolt hatásának feltérképezése és a kutatások szempontjából kulcsfontosságú fogalmak definiálási, mérési lehetőségeinek és nehézségeinek bemutatása.

3.

Lege Artis Medicinae

2024;34(9)
2024 OKT 04.

4.

Lege Artis Medicinae

2024;34(9)
2024 OKT 04.

5.

Lege Artis Medicinae

2024;34(9)
2024 OKT 04.