A szerzők a 2-es típusú diabetes mellitusban előforduló hypertonia jelentőségét, a folyamatos vérnyomás-ellenőrzés, gondozás módszerét, valamint a nem gyógyszeres és gyógyszeres terápia formáit ismertették az amerikai, európai szakmai társaságok és nemzetközi szervezetek ajánlásainak bemutatásával. Megállapították, hogy a hypertonia mérési, gondozási és kezelési alapelvei alapvetően nem változtak az egész világon, annak ellenére, hogy az utóbbi időben széles körű vita alakult ki a normális vérnyomás értelmezése, valamint az intenzív vagy standard kezelés hasznának megítélésében.

A 2-es típusú diabetes globális közegészségügyi veszéllyé vált, valamennyi nemzet gazdaságát fenyegetve, a gyors városiasodás, a táplálkozási szokások megváltozása, a mozgásszegény életmód, és az obesitas eredményeként. A kaukázusi néptípushoz hasonlítva az ázsiai népességben a diabetes korábbi életkorban és alacsonyabb testtömegindex mellett alakul ki. Az Amerikai és Európai Diabetes Társaság legújabb ajánlásában az életmódkezelést javasolja első lépésként a frissen felfedezett diabetes esetén. A széles körben alkalmazott metformin megmaradt a gyógyszeres terápia első vonalában. Ha monoterápiával nem sikerül elérni vagy megtartani a HbA1c-célértéket, következő lépésként második orális készítmény hozzáadása javasolt. A nagy szelektivitású dipeptidil-peptidáz-4-gátló sitagliptin és a metformin hatékony és jól tolerálható. Egymás hatását kiegészítve a sitagliptin-metformin kombináció a glykaemiás kontroll hatékony, biztonságos és hosszan tartó javulását eredményezi.

Napjainkban sokféle lehetőség van a diabetes kezelésére, amelyek közül gyakran igen nehéz kiválasztani az optimálisat. Az alábbi összefoglaló a 2-es típusú diabetes inzulinkezelésével kapcsolatos lehetőségekről ad áttekintést azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson a betegek jobb ellátásához a mindennapi klinikai gyakorlat számára.

Napjainkban a 2-es típusú diabetes mellitus előfordulási gyakoriságának megdöbbentő mértékű növekedése tapasztalható világszerte. Noha a számadatok drámai alakulásában szerepet kap a cukorbetegség diagnosztikai kritériumrendszerének változása, a várható élettartam növekedése, a betegség egyre fiatalabb életkorban történő manifesztálódása, illetve a szűrővizsgálatok elterjedése révén a fel nem ismert diabetesben szenvedők számának növekedése, a diabetesincidencia tényleges, meredek emelkedését az elhízás egyre nagyobb arányú előfordulása magyarázza. Mind a 2-es típusú diabetes, mind az obesitas szövődményei között kiemelt jelentőségűek a cardiovascularis megbetegedések. A 2-es típusú cukorbetegség kórfejlődésében az alapvető szerep a visceralis típusú elhízáshoz társuló inzulinrezisztenciának tulajdonítható. A 2-es típusú diabetes és az elhízás megelőzésében nem vitatható a nem farmakológiai módszerek elsődlegessége. A betegek kezelésében az életmód-terápiát kiegészítő gyógyszeres kezelésnek minden cardiovascularis kockázati tényezőre ki kell terjednie.

A Magyar Diabetes Társaság 2014. évi irányelve szerint hazánkban az ismert cukorbetegség gyakorisága 6,0-7,0%-ra becsülhető, azaz körülbelül hat-hét százezer lakos szenved cukorbetegségben. A betegek döntő (90% feletti) többsége 2-es típusú diabeteses.