Hivatásunk

Megmentette a nőket, de kinevették

HIDEGKÚTI Alexa

2016. JANUÁR 20.

Hivatásunk - 2016;11(01)

Semmelweis Ignác zseniális felfedezését, amelynek köszönhetően ma az anyák, a csecsemők megmentőjeként emlegetik, kora kétkedéssel, olykor rosszindulattal, vádaskodással és gáncsoskodással fogadta. Sokan, sokféle módon támadták, és a legújabb, korabeli dokumentumokra alapozó tudományos feltételezések szerint a vesztét, a halálát is ez okozhatta.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Hivatásunk

Ételallergiák, intoleranciák I. - A laktóz

MEZEI Zsuzsanna

Emésztési probléma, netán „bőrjelenség” esetén manapság rendkívül divatos azonnal azt a kérdést feltenni: vajon mit ehettem, mire lehetek allergiás? A reakció lassan már-már pavlovi és ezt a társadalmi károkozást elsősorban olyan önjelölt „prófétáknak” köszönhetjük, akik tudni vélik az élelmiszer-mérnökség minden csínját-bínját.

Hivatásunk

Elégedett ápolók?

L. I.

Egy uniós projekt (Equal) megbízásából a Magyarországi Női Alapítvány (MONA) szakértői (Neményi Mária és Kende Anna) adatokat gyűjtöttek a hazai kórházakban tapasztalt, az ott dolgozók elégedettségét közvetlenül érintő körülményekről. Bár a vizsgálódást összegző tanulmány korábban készült, az abban foglaltak ma is éppen annyira aktuálisak, mint keletkezésükkor voltak, vagyis pozitív változásokról aligha beszélhetnénk.

Hivatásunk

Húzd ki magad! - Minden, amit a helyes testtartásról tudni érdemes

JAKUS-KRUCHIÓ Éva

Egyenes háttal, hátrahúzott vállakkal besétálni valahova már magában figyelemfelkeltő dolog. Napjainkban egyre kevesebb a szép testtartással élő ember, a túlhajszoltság, a sok stressz, a folytonos rohanás a tartásunkon is meglátszik. Nézzünk csak körbe a munkahelyünkön, vagy az utcán, mi is hamarabb észreveszünk egy szép tartású embert, mint egy görbe hátú, előre ejtett vállú személyt, akinek lehet, hogy csodásan égszínkék vagy mély csokoládébarna a szeme, de esélyünk sincs, hogy meglássuk azt.

Hivatásunk

Bővülhetnek a szakdolgozói kompetenciák az alapellátásban

TARCZA Orsolya

Több feladatra számíthatnak az alapellátásban foglal koztatott szakdolgozók - legalábbis ezen elv mentén készülnek a tavaly elfogadott Alapellátási Törvényhez készülő rendeletek - mondta a Hivatásunknak dr. Vajer Péter háziorvos, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (NEFI) Alapellátási Igazgatóságának vezetője.

Hivatásunk

Ápolás nélkül nincs kórház

SÓFALVI Luca

Édesapja betegsége végigkísérte a gyermekkorát, emiatt választotta az egészségügyi pályát Üveges Péterné Teri, a MESZK fekvőbeteg-ellátásért felelős alelnöke, akit a decemberi tisztújítás alkalmával választottak meg a tisztségre.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

Családtervezés sclerosis multiplexben: fogantatás, terhesség, szoptatás

RÓZSA Csilla

A sclerosis multiplex leggyakrabban fogamzó­képes korú nőket érint, így a családtervezés kiemelkedően fontos kérdés ebben a betegségben. Napjainkra egyértelműen bebizonyosodott, hogy a terhesség nem rontja a relapszáló-remittáló sclerosis multiplex hosszú távú prognózisát, ennek ellenére sok beteg még manapság is bizonytalan a gyermekvállalást illetően. A kérdést bonyolítja, hogy az egyre növekvő számú beteg­ségmódosító terápia terhességre gyakorolt hatásával nin­csenek eléggé tisztában a betegek, és sokszor az orvosok sem. Még kevésbé tisztázottak és ismertek a szoptatással kapcsolatos kérdések. A betegek ezekről a témákról elsősorban gondozó neurológusukkal konzultálnak. A neu­ro­ló­gus feladata a fogamzásgátlással, terhességgel, asszisz­tált reprodukcióval, szüléssel, szoptatással, betegségmódosító kezelésekkel járó kockázatokat és előnyöket reá­lisan értékelni, a beteget ezekről tájékoztatni, majd a b­e­teggel közösen a családtervezési tervekkel összhangban a megfelelő betegségmódosító gyógyszert megválasztani. A jelen közlemény célja a klinikusok eligazodását segíteni ezekben a kérdésekben.A releváns szakirodalom áttekintése alapján, a nemzetközi irányelvekkel összhangban a közleményben áttekintjük a fogantatás, terhesség és szoptatás témakörét, különös tekintettel a törzskönyvezett betegségmódosító terápiák terhesség és szoptatás alatti alkalmazhatóságára.

Ideggyógyászati Szemle

Az evészavarok és a terhesség összefüggései - irodalmi áttekintés

DUKAY-SZABÓ Szilvia, VARGA Márta, TÚRY Ferenc

A táplálkozási magatartás (evés) zavarai elsősorban a nőket érintő pszichoszomatikus megbetegedések, amelyek a reproduktív funkciókra is kihatnak: befolyásolják a női nemi ciklust, a fertilitást, a terhesség lefolyását, a szülés menetét, a post partum időszakot, továbbá egyes adatok szerint a felnőttkori egészségre is hatással lehetnek. Az elmúlt három évtized kiterjedt kutatásai arra hívják fel a figyelmet, hogy a klasszikus evészavarok (az anorexia nervosa és bulimia nervosa) mellett az újabb típusú (például az orthorexia nervosa), valamint a szubklinikai zavarok is előfordulnak a terhes nők egy részében. Ezért kulcsfontosságú, hogy a szülészetnőgyógyászatban dolgozó egészségügyi személyzet (nőgyógyászok, nővérek, szülésznők, védőnők) tájékozottak legyenek e kórképek tüneteivel, szűrési és kezelési lehetőségeivel és prognózisával kapcsolatban. Az irodalmi áttekintés az evészavarok és a terhesség kapcsolatának legújabb kutatási eredményeit foglalja össze.

Ideggyógyászati Szemle

A Tolosa-Hunt-szindróma

PÉTERFI Anna, ZÁDORI Péter, SÜTŐ Gábor, HORVÁTH Gyula, KOPA János

A Tolosa-Hunt-szindróma férfiakat és nőket egyaránt érintő ritka betegség, amelynek pontos kóroka nem ismert. Általában idiopathiás gyulladás vagy pszeudotumor kategóriába sorolják. Patológiai jellemzője a nem specifikus krónikus gyulladásos folyamat fibroblastos, lymphocytás plasmocytás infiltrációval, amely legnagyobbrészt a sinus cavernosus falában helyezkedik el. Leírtak granulocytás és óriássejtes infiltrációt, valamint felvetődött az autoimmun betegség lehetősége is. Szteroidkezelésre gyógyult nőbeteg típusos esetét ismertetjük, akinek vizsgálata során immunológiai eltéréseket is észleltünk. Adataink a további észlelések ilyen jellegű részletes kivizsgálására is felhívják a figyelmet.

Ideggyógyászati Szemle

Károsodnak az aorta elasztikus tulajdonságai fiatal migrénes nők esetében

AKTURK Faruk, ERTURK Mehmet, TOPCULAR Baris, ALTINKAYA Ayca, BEHREM Neshilan, GUL Gunay, ORTEN Murat, YALCIN Arif Ahmet, UZUN Fatih

A migrén gyakori egészségi probléma, amely gyakrabban érinti a nőket. Összefüggésbe hozták a cardiovascularis események nagyobb kockázatával. Ebben a vizsgálatban azt akartuk tisztázni, hogy a kis cardiovascularis kockázatú migrénesek esetében megváltoztak-e az aorta elasztikus tulajdonságai az egészséges kontrollokhoz képest, további bizonyítékokat keresve a migrén és a nagyobb cardiovascularis kockázat közötti feltételezett összefüggésre. Módszerek - Összesen 34, kis cardiovascularis kockázatú beteget választottunk be a vizsgálatban. További 33, hasonló életkorú és nemi megoszlású önkéntes szolgált kontroll - csoportként. Az aorta elaszticitásának mérésére a következő paramétereket számoltuk ki: aortafeszülés, aortamerevség β-index és az aorta tágulékonysága. Eredmények - Az aortafeszülés nem különbözött statisztikailag a vizsgált és a kontrollcsoportban. Azonban az aorta tágulékonysága és a β-index szignifikánsan károsodott a migrénes betegek csoportjában a kontrollokhoz képest. Megbeszélés - A könnyen elérhető echkardiográfiás módszerek szerint a migrénes betegek aortájának elasztikus tulajdonságai eltérhetnek a normálistól. Ez az adat kulcsfontosságú lehet a cardiovascularis rendszer érintettségének tisztázásához migrénben.

LAM KID

Csontállapot „praediabetesben” - A csontdenzitás és az energia-háztartás kapcsolata a 2-es típusú diabetes mellitus manifesztációja előtt

BUDAY BARBARA, VITAI Márta, PACH Péter, LITERÁTI Nagy Botond, PÉTERFAI Éva, BEZZEGH Katalin, PAUER József, KORÁNYI LÁSZLÓ

BEVEZETÉS - A cukorbetegség minden formája fokozott törési kockázattal jár. A 2-es típusban magasabb a csontok ásványianyag- tartalma. Annak érdekében, hogy eldöntsük, hogy a magasabb csontdenzitás a diabetes okozta anyagcsere-változások vagy szövődmények következménye-e, vagy pedig azoktól független, elsődleges eltérés, a következőkkel jellemezhető nőket és férfiakat vizsgáltunk: anyagcsereegészségeseket; a 2-es típusú diabetes mellitus rizikójával genetikailag terhelt, de még a részletes anyagcsere-vizsgálatokkal egészségesnek bizonyulókat; kezdődő glükózintoleráns, de még nem cukorbeteg, „praediabeteses” egyéneket. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - A vizsgálatban 72 anyagcsere-egészséges, hét anyagcsere- egészséges, de elsőfokú cukorbeteg rokonnal rendelkező, 64, testzsírtartalom és BMI szerint illesztett, glükózintoleráns férfi, továbbá 36 egészséges, 12 anyagcsere- egészséges, de elsőfokú 2DM rokonnal rendelkező és 88 glükózintoleráns nő vett részt. Az izomszövet glükózfelhasználását hyperinsulinaemiás-normoglykaemiás klemp módszerrel, a csontok denzitását DEXA-val mértük. EREDMÉNYEK - Az egészséges férfiakban a leptin-BMDL1-4 kapcsolat pozitív, a tesztoszteron- BMDL1-4 kapcsolat negatív volt, de mindkét összefüggés eltűnt már ebben a korai praediabeteses időszakban. A teljes vizsgált női populációban meglévő negatív adiponektin- (r=-0,318, p<0,0001), oszteokalcin- (r=-0,412, p<0,0000) és teljestest- BMD-korrelációk a testzsírral és az életkorral történő korrekciók után is szignifikánsak maradtak a glükóztolerancia romlása során. KÖVETKEZTETÉS - Az anyagcsere-egészséges, de elsőfokú cukorbeteg rokonnal rendelkező nők növekvő csontdenzitása nem a glükózanyagcsere változásával függ össze. Vizsgálatunk a femur és a csigolyák denzitása és az anyagcsere-kapcsolatokban jelentős nemi különbségre hívta fel a figyelmet. Adataink megkérdőjelezték férfiak esetében az adiponektinnek az állatkísérletekben igazolt közvetítő szerepét az oszteokalcin inzulinérzékenyítő, glükózfelhasználást javító hatásában.