Ca&Csont

Az osteoporoticus törések kockázati tényezőiről - Csonttörések, csontminőség, életkor, életminőség

BALOGH Ádám

2005. SZEPTEMBER 20.

Ca&Csont - 2005;8(03)

Az osteoporoticus csonttörések az öregedés és az időskor - sok szálon egymáshoz kapcsolódó - egészségi problémái közé sorolhatók.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ca&Csont

A szexhormon-szubsztitúció hatása panhypopituitaer fiúk radiusának ásványianyag-tartalmára

HOSSZÚ ÉVA, PÁL Csilla, TOMSITS Erika

BEVEZETÉS - A hypophysiselégtelenségben szenvedő gyermekek növekedésihormon- és pajzsmirigyhormonszubsztitúciós kezelésben részesülnek, glükokortikoidpótlásra azonban csak ritkán szorulnak. A nemi hormonok pótlása pubertáskorban kezdődik el, ez egyúttal segíti a növekedést és gyorsítja a csontok érését is.Vizsgálatunkban a tesztoszteronpótlás hatását vizsgáltuk a csontok ásványianyagtartalmára. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - Olyan kilenc hypopituitaer fiú vett részt a vizsgálatban (életkoruk a kezelés megkezdésekor 16,3±1,3 év), akik már évek óta folyamatosan részesültek növekedésihormon- és pajzsmirigyhormon-szubsztitúcióban. Az androgént kéthetente 50 mg tesztoszteron intramuscularis adásával pótolták. Félévente ellenőriztük a gyermekek testmagasságát, testsúlyát, a serdülés ütemét, a csontkorukat; fotonabszorpciós módszerrel mértük az ásványi csonttömeget. A szubsztitúciós kezelés mellett a szérumtiroxin- és tesztoszteronszint a normális határok között mozgott. EREDMÉNYEK - A csontdenzitás a kezelés hatására jelentősen növekedett: a Z-score a kezelés elején -1,8, egy év után -0,91, két év után 0,14. A változás szignifikáns (p<0,001). A csontkorra korigált Z-score mindvégig a normális tartományban volt, a kezelés előtt -0,904, egy év után 0,946. A csontdenzitás éves gyarapodása (0,16 g/cm/év,) az egészséges kortársaikhoz (0,07 g/cm/év) képest és a csontkorukat tekintve is szignifikánsan magasabb (p=0,002). KÖVETKEZTETÉS - A csontdenzitás éves növekedési üteme a tesztoszteronpótlás hatására jelentősen felülmúlta mind az életkor szerinti egészségesek, mind a csontkor szerinti egészségesek denzitásainak gyarapodását (p=0,0015, illetve 0,0006). A növekvő csontdenzitás alapján úgy tűnik, hogy a tesztoszteronpótlás fontos szerepet játszik a csontok mennyiségi és minőségi változásában.

Ca&Csont

A szérum-25(OH)D3-vitamin-szint és a csontanyagcsere kapcsolatának vizsgálata hemodializált betegeken

ALMÁSI Csilla, AMBRUS Csaba, DEÁK György, MARTON Adrienn, BERTA Klára, LAKATOS Péter, SZABÓ András, HORVÁTH CSABA, MUCSI István

BEVEZETÉS - Egyre több adat szól amellett, hogy a 25-hidroxi-D3-vitamin [25(OH)D3] hiánya is hozzájárulhat a krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegek csontanyagcsere-zavarainak kialakulásához. Ennek ellenére nagyon kevés adat áll rendelkezésre e betegek D3-vitaminstátusáról. Keresztmetszeti vizsgálatunkban a D3-vitaminellátottság és a mellékpajzsmirigy-funkció, a csontátépülés üteme, a csonttömeg és a csontszerkezet közötti összefüggéseket vizsgáltuk hemodialíziskezelésben részesülő betegek körében. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - Hatvankilenc, tartósan hemodializált betegen végeztünk csontsűrűségmérést (DEXA) és csontultrahangos vizsgálatot (QUS). Egyidejűleg mértük a betegek 25-hidroxi-D3-vitamin-szintjét és a csontátépülés szérummarkereit. EREDMÉNYEK - A vizsgált betegcsoportban igen gyakori volt a klinikailag jelentős D3-vitamin-hiány: a betegek 59%-ának 25(OH)D3-vitamin-szintje 20 nmol/l alatt mozgott. Szignifikáns negatív korrelációt találtunk a szérum-25(OH)D3-vitamin-szint és a szérum intaktparathormon- (iPTH-) szintje között (r=-0,231, p<0,05), és ez az összefüggés többváltozós elemzésben is szignifikáns maradt. Emellett pozitív korrelációt mutattunk ki a szérum-25(OH)D3-vitamin-szint és a radiuson mért csontsűrűség (BMD) között (r=0,424, p<0,01).Végezetül, krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegek esetében először mutattuk ki, hogy a 25(OH)D3-vitamin-szint szignifikáns, független kapcsolatban állt a calcaneuson kvantitatív csontultrahanggal mért frekvenciafüggő ultrahanggyengüléssel (BUA) (β=0,237, p<0,05). KÖVETKEZTETÉS -A D3-vitamin hiánya szerepet játszhat a tartósan dializált vesebetegek csontanyagcsere-zavarainak kialakulásában, ezért indokoltnak tartjuk e betegcsoport D3-vitamin-szintjének rendszeres monitorozását, a D-vitaminhiány óvatos korrekcióját. Eredményeink azt is alátámasztják, hogy a QUS-vizsgálat hasznos információval járulhat hozzá a krónikus veseelégtelenségben szenvedők csontállapotának felméréséhez.

Ca&Csont

Compliance az osteoporosis kezelésében - Hazai és nemzetközi kutatások

BORS Katalin, HORVÁTH CSABA

A betegek együttműködési készségét (compliance) vizsgáló tanulmányok egyértelműen rámutattak, hogy a klinikai kutatások során hatékonynak talált terápia sikerét leginkább az együttműködés hiánya veszélyezteti. Nem csupán a beteg, hanem az egészségügyben dolgozók is felelősséggel tartoznak a sikeres terápia kivitelezésében. Az alábbiakban hazai és nemzetközi adatokat ismertetünk az antiporoticus kezelés compliance-kutatásából, és röviden bemutatjuk a közeljövőben elvégezni kívánt hazai vizsgálat menetét.

Ca&Csont

Tisztelt Kollégák, kedves Olvasók!

HORVÁTH CSABA

A metabolikus oszteológia háza táján megsűrűsödött események forgatagában némi késedelemmel jelentkezünk újabb lapszámunkkal. Az utóbbi nyolc hónap olyan sok eseményt, váratlan fordulatot hozott életünkben, amennyi korábban több évre elegendő tennivalót adott.

Ca&Csont

A kalcium szerepe a colorectalis rák kemoprevenciójában

FUSZEK Péter, SPEER Gábor

Az elmúlt évtized egyik igen izgalmas kutatási területe a colorectalis daganatok kemoprevenciója. Számos vizsgálatot végeztek a nem szteroid gyulladásgátlók (NSAID), a rostban gazdag étrend, a szelén, a fitoösztrogének, a nőihormon-pótló kezelés (HRT), az antioxidánsok, a ciklooxigenázgátlók (COX-gátlók), a folsav és a kalcium preventív szerepével kapcsolatban, az eredmények azonban meglehetősen ellentmondásosak. A felmerült kemopreventív szerek közül jelen ismereteink szerint leginkább a kalcium megelőző szerepe megalapozott, munkánkban az erről mostanáig elérhető tényeket ismertetjük. A szakirodalmi adatok arra utalnak, hogy a colorectalis daganat létrejöttében meghatározó szerepet játszó géneknek a daganat kialakulásához vezető hatásait részben ellensúlyozni lehetne megfelelő étrend tartásával, amelynek alapvető része az elégséges napi kalciumbevitel. Kísérletek szerint a kalcium direkt módon befolyásolja több, a tumorgenezisben szerepet játszó gén expresszióját, és számos, a sejtproliferációt, sejtdifferenciálódást, apoptózist irányító szignalizációs folyamatra is hat. A kalcium tumorellenes hatásai döntően a kalciumérzékelő receptor (CaSR) aktivációján keresztül valósulnak meg. Összefoglalónk legfőbb célja, hogy a colorectalis daganattal kapcsolatban felhívjuk a figyelmet a kalciumnak a szakirodalmi adatok alapján bizonyítottnak tekinthető kemopreventív szerepére. Feltételezhető, hogy ha a kalciumbevitel - élethosszon át - napi 1200-1500 mg (sőt, a colorectalis daganat szempontjából nagy kockázatú csoportokban kontroll mellett 2000 mg) lenne, akkor ez a tumorgenezis gátlásán keresztül jelentősen csökkenthetné a colorectalis daganatok előfordulási gyakoriságát.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

CAT-H – új eljárás az afázia magyar nyelvû diagnosztikájában

ZAKARIÁS Lilla, RÓZSA Sándor, LUKÁCS Ágnes

A tanulmányban egy újonnan adaptált, jelenleg sztenderdizáció alatt álló logopédiai vizsgálóeljárást, a Comprehensive Aphasia Test magyar változatát (CAT-H; Zakariás & Lukács, elôkészületben) mutatjuk be. A CAT-H a stroke következtében kialakuló szerzett nyelvi zavarok, az afáziák vizsgálatára alkalmas. A tanulmány célja a teszt fôbb jellemzôinek, alkalmazási területeinek, a magyar adaptáció és sztenderdizáció folyamatának, valamint az afáziás személyek tesztben nyújtott teljesítményének bemutatása és egészséges kontrollcsoporttal való összehasonlítása. Kutatásunkban 99, többségében egyoldali, bal féltekei stroke utáni afáziát mutató személy és 19, neurológiai kórtörténettel nem rendelkezô kontrollszemély vett részt. A vizsgálati személyekkel a klinikai gyakorlatban használatos tesztek mellett a CAT-H battériát vettük fel, amit egy általunk összeállított demográfiai és klinikai kérdôívvel egészítettünk ki. A CAT-H két részbôl, egy kognitív szûrôvizsgálatból és egy átfogó nyelvi tesztbôl áll. Az afáziás csoport teljesítménye vala­mennyi nyelvi és szinte az összes kognitív területen jelentôsen elmaradt az egészséges kontrollcsoportétól. Várakozásainkkal összhangban a kontrollcsoport plafonközeli teljesítményt nyújtott valamennyi területen, míg az afáziás csoportra nagymértékû egyéni variabilitás volt jellemzô a nyelvi és a kognitív szubtesztekben egyaránt. Kapcsolatot találtunk az életkor, az agyi történés óta eltelt idô és a stroke típusa, valamint a teszttel mérhetô egyes kognitív és nyelvi képességek között. Eredményeink és elôzetes tapasztalataink szerint a teszt alkalmas a nyelvi profil feltárására, a nyelvi képességekben történô változások nyomonkövetésére és a kognitív alapképességek zavarainak szûrésére afáziában. Reményeink szerint a teszt sokoldalú felhasználhatóságának köszönhetôen egyedül­álló módon fogja segíteni az afázia hazai diagnosztikáját, az afáziás személyek ellátásában és rehabilitációjában dolgozó szakemberek, valamint az afáziakutatók mun­káját.

Ideggyógyászati Szemle

A bizonyítékon, illetve tapasztalaton alapuló orvosi szemlélet ütközései az epilepsziás betegek szakellátása során hozott egyes döntésekben

RAJNA Péter

Célkitûzés – A szerzô a vonatkozó szakirodalmi adatok és több évtizedes szakmai tapasztalata alapján kiemeli a bizonyítékon, illetve tapasztalaton alapuló betegellátási szemlélet mindennapos ütközési pontjait a felnôtt epilepszia-járóbetegellátás terepén. Kérdésfeltevés – Az epilepsziás betegek ellátása és gondozása során melyek azok a felelôsségteljes döntési feladatok, amelyekben a leghatékonyabb megoldáshoz a tudományos eredmények önmagukban nem szolgáltatnak elegendô alapot? A vizsgálat módszere – Az epilepszia-szakellátás érvényes hazai szakmai irányelvét alapul véve, annak szerkezete szerint haladva áttekinti a betegellátási folyamatot, és kiemeli a célkitûzésnek megfelelô kritikus feladatokat. Rámutat a döntési dilemmák szakmai alapjaira (azok hiányosságára vagy bizonytalanságára, vagy a terület kutatásának nehézségeire). Eredmények – A szerzô véleménye szerint a tapasztalaton alapuló szemlélet egyes vonatkozásokban felülírhatja a bizonyítékon alapulót az epilepsziabetegség definíciója, az epilepsziás roham besorolása, az etiológiai meghatározás, a genetikai háttér, a kiváltó és kockázati tényezôk, az akut rohamprovokáló tényezôk jelentô­sé­gé­nek megítélésében. Ez pedig befolyásolhatja a komplex diagnózisalkotást. A gyógyszeres kezelés során az elsô szer beállításánál, a terápiás algoritmusok közötti válasz­tásban, valamint a farmakoterápia során alkalmazott gondozási teendôkben is érvényesülhetnek az ajánlástól eltérô egyéni szempontok. De ezek megjelennek a nem gyógyszeres kezelési módok döntési folyamatában épp­úgy, mint a rehabilitáció és gondozás területén. Következtetések – A szakmai tapasztalat (és a betegérdek) érvényesítése a bizonyítékon alapuló orvosi szemlélet fel­tétlen kiegészítôje, az optimális eredmény érdekében azon­ban több esetben felül is írhatja a hivatalos ajánlásokat. Ezért lenne szükség arra, hogy a magas szintû betegellátás érdekében a problémás betegek hivatalosan, szervezett formában is eljuthassanak azokba a centralizált intézmé­nyekbe, amelyekben a felelôsségteljes döntések meg­hoza­talára alkalmas szakemberek állnak rendelkezésre.

Hypertonia és Nephrologia

Nem minden fiatal, sportoló egyetemista él optimális vérnyomással. A 2019. évi Májusi Mérési Hónap (MMM-19) eredményei

PATÓ Anna, NÉMETH Zoltán, JÁRAI Zoltán, KOLLER Ákos

Mintegy 100 éve tudott, hogy a tartósan magasabb vérnyomás (hypertonia) a vezetô halálokot jelentô cardiovascularis betegségek, például a szívelégtelenség, a szívinfarktus, a stroke, a vese- és a szembetegségek legjelentôsebb kockázati tényezôje. Sajnos a hypertoniának egyik jellemzôje, hogy sokáig észrevétlen marad, mindaddig, amíg már kialakult egy vagy több szerv károsodása. Ezért nagyon fontos, hogy a szisztémás vérnyomást idôrôl idôre ellenôrizzük, elsôsorban 45 éves kor felett. A magas vérnyomás elterjedtsége több mint 35% a magyarországi populációban. Újabb adatok felhívták a figyelmet arra, hogy a hypertonia megjelenhet fiatalabb korban is, bár kisebb gyakorisággal. Vizs - gálatainkat a 2019. évi Májusi Mérési Hónap (MMM-19) nemzetközi kampány ke - retein belül végeztük, amely a magasvérnyomás-betegségre és a populációs szintû, szisztematikus szûrés hiányára hívja fel a figyelmet. Feltételeztük, hogy a fiatal, látszólag egészséges egyetemi hallgatók körében is kialakulhat magas vér nyo más. A vizsgálatokat a Testnevelési Egyetem hallgatói körében végeztük el (n = 33; 25 férfi, 8 nô). Az átlagéletkor 24,3 év volt (20–34 év). A vérnyomás mérésére egy automata vérnyomásmérôt (Omron MIT5) használtunk az egyének felkarjára helyezve, az irányelvekben rögzítetteknek megfelelôen, nyugodt környezetben, ülô helyzetben. A méréseket háromszor megismételtük egyperces idôközönként, és a három mérés átlagát statisztikailag elemeztük. Az egyetemista populációban a következô vérnyomásértékeket (átlag ± SEM, három mérés átlagértékeibôl) mértük: szisztolés 121,9 ± 14,4 Hgmm, diasztolés 75,1 ± 9,1 Hgmm, átlag 90,7 ± 10,9 Hgmm, míg a pulzusnyomás: 46,8 ± 5,3 Hgmm volt. Bár az átlagvérnyomások a normális tartományba estek, egyes egyéneknél magasabb értékeket is találtunk. A szisztolés vérnyomás 33%-a esett az emelkedett-normális vérnyomás, illetve az 1. fokozatú hypertonia tartományába. Ezek az adatok megerôsítették azt a feltételezésünket, miszerint magas vérnyomás jelentkezhet fiatalkorban is, annak ellenére, hogy a vizsgált popu - láció tagjai rendszeresen sportolnak, ami egy fontos megelôzô tényezô a cardiovascularis betegségek kialakulásában. Ezek az eredmények hangsúlyozzák a vér nyo - más rendszeres mérésének fontosságát fiatalkorban is, ami csökkentheti a magas vérnyomás globális elterjedtségét, és megelôzheti számos szív- és érrendszeri betegség kialakulását, beleértve az agyvérzést, szívrohamot, veseelégtelenséget és mentális leépülést.

Hypertonia és Nephrologia

Szérumhúgysavszint hypertoniában. Hazai tapasztalatok a Magyar Hypertonia Regiszter 2011., 2013., 2015. évi adatai alapján - I. rész Bevezető gondolatok. Betegek és módszer. Alapadatok

KÉKES Ede, PAKSY András, ALFÖLDI Sándor

Világszerte az általános populációban végzett szűrések alapján észlelik a szérumhúgysavszint átlagának emelkedését mindkét nemben. Ez a növekedési tendencia érvényes a hypertoniabetegségre is. A szerzők a Magyar Hypertonia Regiszter 2011., 2013. és 2015. évi adatainak felhasználásával vizsgálták 47372 hypertoniás betegben (22688 férfi, 24684 nő) a szérumhúgysavszint alakulását és összefüggését az életkorral, kockázati tényezőkkel, antropológiai, metabolikus jellemzőkkel, vérnyomással, a vérnyomáscélértékkel, szervkárosodásokkal, gyógyszeres kezeléssel, valamint a társbetegségekkel. Elemzésük első részében bemutatják az elemzés módszerét és az alapösszefüggéseket. A húgysavszint magasabb férfiaknál, mint nőknél, a kor előrehaladásával értéke emelkedik. A szisztolés és diasztolés vérnyomás emelkedése a szérumhúgysavszint növekedésével jár, amelynek trendje a szisztolés nyomás esetében szignifikánsan nagyobb. A hölgyeknél az emelkedési trend kisebb és mindig alacsonyabbak a húgysavértékek. Azoknál, akik nem érik el a célvérnyomást, a húgysavérték magasabb. A társbetegségek jelenléte szignifikánsan növeli a szérumhúgysavszintet.

Hypertonia és Nephrologia

A telemedicina lehetőségei és eredményessége a hypertoniás betegek kezelésében és gondozásában a Covid-19-pandémia alatt és után

KÉKES Ede, SZEGEDI János, VÁLYI Péter

A koronavírus okozta járvány menetét, lefolyását számos tényező, mint például a fertőző vírus erőssége, dózisa, az érintett egyén immunrendszere, a fennálló alapbetegségek, a vírus terjedési gyorsasága, az életkor és környezeti tényezők, továbbá a védekezés módszerei szabják meg. Időskorban szignifikánsan nagyobb a súlyos esetek kialakulásának, illetve a halálos kimenetelnek a kockázata. Különösen nagy az életvesztés mértéke a szociális gondozókban, idősotthonokban. A hypertonia mint alapbetegség előfordulása legnagyobb a halállal végződő esetekben, azonban nem önmagában a hypertonia a döntő kockázati tényező, hanem a hozzá társult betegségek, illetve a vírusfertőzéssel járó komplikációk. A járványhelyzetben a hypertoniás betegek kezelése és gondozása speciális kihívásokat jelent az egészségügynek, illetve az aktív munkát végző alap- és szakellátási dolgozóknak és természetesen a hipertonológusoknak is. A Magyar Hypertonia Társaság kifejtette véleményét és javaslatait a Covid-19-járvány idején az otthon tartózkodó betegek, illetve a kezelést és gondozást végző orvosok számára, és összegezték a telemedicinális konzultáció során nyert adatokból származó döntéshozatali lehetőségeket. Magunk a telemedicina adta lehetőségek részleteit, a telekonzultáció különböző módszereinek gyakorlati megvalósítási lehetőségeit, előnyeit, hazai környezetben megvalósítható modelleket kívánunk bemutatni. Figyelembe vettük az eddigi nemzetközi tapasztalatokat, a krónikus, nem fertőző betegségekre vonatkozó új e-health stratégiát és a WHO koncepcióját. A telemedicina, a folyamatos telekonzultáció optimális kapcsolatot biztosít a beteg és orvos között, növeli a beteg biztonságérzetét, javítja a gyógyszer-adherenciát. Az orvos megbízható adatokat kap a beteg állapotáról, így folyamatosan tud számára utasításokat, valamint információt küldeni. A személyes kontaktus és a telekommunikáció harmonikus egyensúlyának kialakítása már a jövőt mutatja, és ezen módszerek alkalmazását a járványmentes időszakban is ki kell alakítanunk. Az eddigi nemzetközi (TASMINH-4, HOMED-BP stb.) és hazai (CONADPER-HU) vizsgálatok igazolták, hogy a hypertoniás betegek telemonitorozása sikeresen megoldható, javítja a betegek gyógyszer-adherenciáját, növeli a célvérnyomás-elérési arányt és egyúttal a beteg is aktív részese lesz a kezelésnek. Különösen hasznos a módszer vidéki, orvos nélküli településeken. Az idős és multimorbid betegek telemedicinális ellenőrzése kiemelten hasznos szociális intézményekben, idősotthonokban. Megoldja a vitális funkciók ellenőrzését, sürgős esetekben lehetővé teszi a gyors beavatkozást, biztosítja a kapcsolat folyamatosságát a felügyelő orvossal. A telemedicina a humánerőforrás-hiány miatt is óriási jelentőségű, hiszen ilyen technológiával sok mindent meg lehet oldani, nem kell annyi személyes találkozás. Ennek a járvány menetét befolyásoló hatása mellett fontos hatékonysági, létszámbeli, gazdálkodási és “kényelmi” szerepe is van az egészségügy minden szektorában. A javasolt modellek nemcsak a járványhelyzetben alkalmazhatók, hanem a továbbiakban a mindennapos egészségügyi munka részévé kell tennünk.