PharmaPraxis

Mit tudnak a betegek a gyógyszereikről?

2015. MÁJUS 18.

A gyógyszeres kezelés egyik nem elhanyagolható alappillére a megfelelő tájékoztatás a gyógyszerszedéssel és az esetlegesen fellépő mellékhatásokkal kapcsolatban. A betegek kellő informáltsága és háttértudása nemcsak az együttműködést segíti elő, de a hosszútávú terápiás hatékonyságra is kedvezően hat. A mindennapi klinikai gyakorlatban azonban nem kap elég hangsúlyt a gyógyszeres kezeléssel kapcsolatos felvilágosítás, aminek egyszerre kell kiterjednie a páciens már megszerzett ismereteinek feltérképezésére és az új információk átadására.

A betegek tájékozottságát és a gyógyszerész tanácsadásával való elégedettségét mérte fel egy újonnan publikált szlovén, keresztmetszeti vizsgálat. 2013. novemberében és decemberében húsz, véletlenszerűen kiválasztott szlovén gyógyszertárban, összesen 400 vásárlót kérdeztek meg az aktuálisan alkalmazott gyógyszeres kezelésről és a felírt gyógyszerekről kapott felvilágosításról. A válaszadókat végzős gyógyszerész-hallgatók kérdezték ki a betegek által rendszeresen szedett gyógyszerek alkalmazásával és a várható komplikációkkal kapcsolatban. A gyógyszerszedésre vonatkozó tájékozottságot tíz kifejtendő kérdést tartalmazó kérdőív segítségével mérték fel. Amennyiben a beteg egyszerre több gyógyszert is szedett, a kérdések megválaszolásához véletlenszerűen választottak ki egy szert. A válaszadáskor a résztvevők használhatták a gyógyszertári tájékoztató füzeteket is, azonban ha segédanyagok használatára volt szükség, azt az interjúztatók feljegyezték. A kérdőív első nyolc pontja a gyógyszerszedés céljával, az adagolás módjával, a dozirozásával, a terápia hosszával és a kezelés hatékonyságával kapcsolatos kérdéseket tartalmazott, míg két kérdés vonatkozott a várható mellékhatásokra. A kérdőív végén a gyógyszertári tanácsadásra vonatkozó, három eldöntendő kérdésre válaszoltak a résztvevők. A kérdőívek összesítése során háromféle pontrendszer alapján értékelték a válaszokat: az első pont a páciens tájékozottságát, a második pont a felvilágosításával való elégedettséget, míg a harmadik a gyógyszerész által nyújtott tájékoztatás eredményességét mérte fel.

A vizsgálat eredménye alapján a betegek többsége kellőképpen tájékozott volt a gyógyszerszedés céljával (93%), az előírt dózissal (99%), az adagolás módjával (96%) és idejével (97%) kapcsolatban. A terápia hosszára (78%) és hatékonyságára (86%) irányuló kérdések esetében szintén viszonylag magas volt a helyesen válaszolók aránya. A legtöbb hibát (42%) a betegek az étkezéssel kapcsolatos kérdésekben vétették, sokan bizonytalanok voltak abban, hogy éhgyomorra, étkezés után vagy közben kell-e szedni a felírt gyógyszert. A vizsgálat eredményei alapján a betegek igen keveset tudtak a várható mellékhatások kialakulásáról. A válaszadók 20%-a (79 fő) volt tisztában az esetleges mellékhatásokkal, és csak tíz válaszadó tudta, hogyan csökkentse ezek felléptének esélyét.

A tájékozottságot mérő pontszám összefüggést mutatott a gyógyszerész vagy kezelőorvos által történt tájékoztatással (β=0,259), a beteg életkorával (β=-0,149) és iskolázottsággal (β=0,100), valamint a gyógyszerszedés módjával (β=-0,104). Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a tájokoztatásnál különös figyelmet kell szentelni az idős korú, alacsonyabb iskolázottságú betegekre és azokra, akiknek ismételten írják fel az alkalmazandó gyógyszereket.

A gyógyszerészek az esetek többségében felvilágosítást adtak a gyógyszerszedés okáról (72%), a gyógyszer dózisáról (89%), a gyógyszerszedés napi rendszerességéről (89%) és kezelés időtartamáról (77%), azonban a betegek csupán 17%-át informálták a várható mellékhatásokról. A válaszadók a gyógyszerészek tevékenységét 1-5-ig terjedő skálán értékelhették, az átlagos pontszám 5,3±2,7 volt.

A vizsgálat eredményei alapján a betegek kellően tájékozottak voltak a gyógyszerszedés módját illetően, azonban a mellékhatásokkal kapcsolatban nem kaptak elég információt. Ennek hátterében az állhat, hogy a tájékoztatást végző gyógyszerész vagy a kezelőorvos nem akarta megrémiszteni a betegeket a mellékhatások részletezésével. A témában végzett kutatások pedig pont az ellenkezőjét bizonyították: a megfelelő háttértudás segít a súlyos nemkívánatos események időben történő felismerésében, és kedvezően befolyásolja a betegek együttműködését.

Eredeti közlemény: Contribution of Slovenian community pharmacist counseling to patients’ knowledge about their prescription medicines: a cross-sectional studyCroat Med J. 2015;56:41-9. doi: 10.3325/cmj.2015.56.41
Összefoglalta: dr. Csontos Ágnes Anna
eLitMed.hu

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

PharmaPraxis

Modern kötszerek tudatos választása és alkalmazása a gyógyszertárban

LÉGRÁDI Péter

A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.

PharmaPraxis

Antimikrobás szerek a patikai gyakorlatban

TÓSAKI Árpád

A baktériumfertőzés esetén alkalmazható készítmények széles tárháza áll a gyógyítók rendelkezésére. Egyes csoportjaik eltérő hatásmechanizmussal pusztítják el a kórokozókat. Jelen cikkben a baktériumok sejtfalszintézisére ható gyógyszerekkel ismerkedünk meg részletesebben.

PharmaPraxis

A betegek otthon tartott gyógyszereinek gyógyszerész általi áttekintése

A betegek otthon tartott gyógyszereinek gyógyszerész általi áttekintése (home medication review/home medicines review: HMR) egy olyan strukturált, betegközpontú és a beteg orvosával együttműködve végzett szolgáltatás, ami elősegíti a gyógyszerek optimális alkalmazását. A HMR során a gyógyszerész a körzeti orvossal való konzultáció után, a beteg egészségügyi információinak ismeretében, a beteg otthonában szisztematikusan áttekinti a beteg gyógyszereit, és azonosítja a gyógyszerekkel, illetve az alkalmazásukkal kapcsolatos esetleges problémákat, majd közreműködik azok megoldásában.

PharmaPraxis

Legyen gyógyszerész a bentlakásos intézményekben is

Milyen klinikai és gazdasági előnnyel jár a gyógyszerész bevonása egy közösségi kórházhoz tartozó, betegközpontú bentlakásos intézmény működésébe?

PharmaPraxis

D vitamin és kálcium pótlás polycisztás ovárium szindrómában szenvedők betegek esetében

D-vitamin és kálcium pótlással kiegészített kezelés hatékonyan csökkenti a hyperandrogenizmus tüneteit, jótékonyan hat a menstruációs ciklus zavarait és eredményesen csökkenti testtömegindexet.

Kapcsolódó anyagok

PharmaPraxis

Legyen gyógyszerész a bentlakásos intézményekben is

Milyen klinikai és gazdasági előnnyel jár a gyógyszerész bevonása egy közösségi kórházhoz tartozó, betegközpontú bentlakásos intézmény működésébe?

PharmaPraxis

Gyógyszerészanyukák és a stressz

A gyógyszerészként végzettek 62%-a nő, és bár sokan azért választják ezt a szakmát, mert úgy vélik, a gyógyszerészi karrier összeegyeztethető a családdal, eddig nem mérték fel, milyen mértékű a gyógyszerészként dolgozó anyák által megélt stressz.

PharmaPraxis

A kórházi gyógyszerész szerepe egy ír Egyetemi Oktató Kórházban

A gyógyszerész tradicionális szerepe szerint gyógyszert diszpenzál a kórházakban és a közvetlen lakossági gyógyszerellátásban, azonban az elmúlt években a szakma evolúciója következtében a gyógyszerész a multidiszciplináris egészségügyi ellátó csapat alapvető fontosságú szereplőjévé vált. A vizsgálatok szerint a gyógyszerész integrációja a multidiszciplináris egészségügyi ellátó csapatba javítja a gyógyszereléssel kapcsolatos döntéshozatalt és a betegkimeneteket, továbbá fokozza a betegbiztonságot és segíti az ellátás folyamatosságát.

PharmaPraxis

A gyógyszerész mint menedzser

Mint minden munkahelyen, ahol emberek dolgoznak együtt, a gyógyszertárban is szükség van arra, hogy valaki ellássa a vezetői szerepkört. De mi tesz egy gyógyszerészt egyben sikeres vezetővé, mai szóval: menedzserré, aki jól koordinálja a vele dolgozó technikusok munkáját, megszervezi, irányítja és kontrollálja a gyógyszertár vagy a klinikai munkacsoport működését?

PharmaPraxis

Kutatási trendek a gyógyszerészi kommunikációban

A gyógyszerészi kommunikációval foglalkozó kutatások főbb irányvonalait bemutató különszámot jelentetett meg a Pharmacy című, szabad hozzáférésű, negyedéves folyóirat. A lap szerkesztőségi közleményében Sofia Kälvemark Sporrong és Susanne Kaae foglalták össze a különszámban bemutatott legérdekesebb trendeket (Trends in Pharmacy Practice Communication Research).