PharmaPraxis

Az onkológiai gyógyszerész táguló szerepköre

2020. OKTÓBER 30.

Szöveg nagyítása:

-
+

A technológiai haladás felszabadította a gyógyszerészeket, akiknek ma már nem kell a gyógyszerkiadás biztonsági ellenőrzésére fókuszálniuk, és egyre több betegágy melletti feladatot is vállalhatnak, részt vehetnek akár az őssejt-transzplantáció kivitelezésében vagy a farmakogenomikai eredmények értelmezésében is. Az onkológiai gyógyszerészek megfelelő képzés után ma már a betegellátó szakembergárda szerves részét képezik, részt vesznek a közvetlen betegellátásban és a klinikai döntéshozatalban egyaránt, írja a Pharmacy című szaklap júliusi, onkológiai gyógyszerészetet bemutató tematikus számának szerkesztői bevezetője. Az onkológiai gyógyszerészek napi feladatai közé tartozik a betegek és gondozóik képzése az alkalmazott terápiával kapcsolatban, a gyógyszerszedési adherencia növelése és a betegellátó team többi tagjának onkológiai gyógyszerekkel kapcsolatos képzése. Mivel klinikai ismereteik jelentősek és képesek áttekinteni a szakirodalmat, gyakran az irányelvfejlesztésben is szerepet vállalnak. Szerepkörükbe tartozhat a kórházi ápolásra szoruló vagy az ambuláns betegek támogatása, infúziós központok segítése, onkológiai praxisok menedzsmentje, illetve a gyógyszervizsgálatokban való részvétel egyaránt. A kórházi betegeket támogató onkológiai gyógyszerész végigkíséri a beteget a kórházi tartózkodása során, az ápolókkal együttműködve koordinálja a kemoterápia alkalmazását, képzi a betegeket és a személyzetet. Az ambuláns betegellátásban dolgozó onkológiai gyógyszerész a diagnózistól kezdve a teljes túlélés során felelős a beteg gyógyszeres kezeléséért, egyes kollaboratív praxisokban szupportív terápiás szereket rendelhet, míg az infúziós központokban dolgozók a kezelés steril kivitelezésén kívül az ambulanciákon dolgozó kollégákkal együttműködve azok egyes direkt betegellátó funkcióit is átvehetik. A speciális onkológiai patikákban dolgozók az orális szerek diszpenzálásán kívül részt vehetnek a betegedukációban, az adherencia és a betegbiztonság monitorozásában, a gyógyszerelési hibák azonosításában. E leggyakoribb szerepkörökön felül az onkológiai gyógyszerészek részt vehetnek a tudományos életben, az orvosi kommunikációban, a közegészségügyi feladatokban, az informatikai munkában vagy a szabályozó hivatalok munkájában is. A korábbi – és a szerkesztőségi közleményben jól dokumentált – vizsgálatok tanúsága szerint az onkológiai gyógyszerészek munkája nyomán javulnak a betegkimenetek, javul a szupportív ellátás és a laboratóriumi monitorozás, továbbá nő az elektronikus betegdokumentáció minősége is, valamint csökkennek a terápiás költségek. Az onkológiai gyógyszerészek által nyújtott betegedukáció hatására nő a betegek elégedettsége, terápiával kapcsolatos tudása és adherenciája is. A megfelelően képzett gyógyszerészek az ambuláns betegeket otthonukban is felkeresve az általuk nyújtott szolgáltatások révén képesek kivédeni az orvoshiány következményeit. Az onkológiai gyógyszerészetet bemutató tematikus szám négy tanulmánya bemutatja a gyógyszerészek részvételét egy-egy speciális egészségügyi ellátó csapat munkájában, így kiderül, hogy őssejt-transzplantációban, hematológiai ellátásban, gastrointestinalis onkológiában és precíziós genomikában egyaránt dolgozhatnak gyógyszerészek. A farmakogenomikai gyógyszerész például közreműködhet a génszekvenciás eredmények értelmezésében, az őssejt-transzplantációban részt vevő gyógyszerész segíthet a leukémiás betegeknek az orális kemoterápia toxikus hatásainak kivédésében, és valamennyi szerepkörben dolgozó gyógyszerész segíthet a betegek egészségértésének és elégedettségének a növelésében. Végezetül a szaklap szerkesztői arra biztatják a gyógyszerészeket, hogy az általuk nyújtott értékes szolgáltatások dokumentálásával járuljanak hozzá, hogy egy nap valamennyi beteget olyan onkológiai team kezeljen, amelynek onkológiai gyógyszerész is tagja. Szemlézte: Kovács Bence dr. Eredeti közlemény: Parker, Patrick E., and Karen L. Finkbiner. "The expanding role of the oncology pharmacist." Oncology Issues 17, no. 6 (2002): 34-36.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

PharmaPraxis

Modern kötszerek tudatos választása és alkalmazása a gyógyszertárban

LÉGRÁDI Péter

A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.

PharmaPraxis

Antimikrobás szerek a patikai gyakorlatban

TÓSAKI Árpád

A baktériumfertőzés esetén alkalmazható készítmények széles tárháza áll a gyógyítók rendelkezésére. Egyes csoportjaik eltérő hatásmechanizmussal pusztítják el a kórokozókat. Jelen cikkben a baktériumok sejtfalszintézisére ható gyógyszerekkel ismerkedünk meg részletesebben.

PharmaPraxis

D vitamin és kálcium pótlás polycisztás ovárium szindrómában szenvedők betegek esetében

D-vitamin és kálcium pótlással kiegészített kezelés hatékonyan csökkenti a hyperandrogenizmus tüneteit, jótékonyan hat a menstruációs ciklus zavarait és eredményesen csökkenti testtömegindexet.

PharmaPraxis

Elavult a gyógyszertári asszisztensek oktatása

A szakmai szervezet több ízben jelezte a mindenkori kormányzat és szaktárca felé, hogy a képzést meghaladta a kor gyógyszergyártási és gyógyszertári gyakorlata, és javasolták, hogy ehhez igazítva szervezzék át az oktatást, ám a döntéshozóknál egyelőre nem sikerült eredményt elérniük.

PharmaPraxis

Gyógyszerész-beteg kapcsolat

A tudományos életet a gyógyszeriparra, az ott kivívott vezetői pozícióját pedig alkalmazott gyógyszerészi státuszra cserélte dr. Kádár Tibor gyógyszertárvezető gyógyszerész. Ma már egy kis budai patika vezetője és résztulajdonosa, de nem csak az adminisztrációval foglalkozik. A gyógyszertár törzsvásárlói gyakorta találkoznak vele a tára mögött.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Az egészségügy vergődik a túlzott centralizáció és a pénzhiány miatt

Interjú Sinkó Eszterrel, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ egészségügyi közgazdászával. Meglátása szerint az egészségügy jelenleg „betegelhárító üzemmódban” dolgozik, zajlik az összeomlása.

Hírvilág

CANØSSA – Hátraarc a halálból

A halálos kór egy súlyos stádiumából fordult vissza és választotta a gyógyulás útját a CANØSSA könyv és a hozzá kapcsolódó, terápiás céllal írt zenemű szerzője. A könyv a betegséghez vezető utat, a betegség, a teljes legyengülés és hitehagyottság fázisait, majd a visszatérés katarzisát írja meg.

Gondolat

A tumor mint az alkotás forrása – Interjú Kiss Richárd projektvezetővel

KOVÁCS Sándor

C80 – A rák esztétikája? címmel kiállítás nyílt a SOTE Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetében. A kiállításon a daganatos megbetegedések által inspirált képzőművészeti alkotásokat tekinthetnek meg a látogatók május 31-ig.

Hírvilág

A szűrés életet menthet, mégsem élünk vele

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO adatai alapján az emlőrák a leggyakrabban előforduló daganatos megbetegedés a nők körében. 2020-ban becslések szerint világszerte 2,3 millió nőt diagnosztizáltak mellrákkal és 685 000-en vesztették életüket a betegség következtében. Habár a mellrák minden 4. nőt érint világszerte és minden 6. daganatos halálesetért felelős, időben felismerve jó eséllyel gyógyítható lenne.

Klinikum

Az időskori vérszegénység

GADÓ Klára

Az életkor előrehaladtával a vérszegénység előfordulása egyre gyakoribb. Időskorban nagyon gyakran több krónikus betegség egyidejű jelenlétét tapasztaljuk, amelyek a geriátriai szindrómákkal együtt jelentős mértékben befolyásolják az idős ember önellátó képességét, életkilátásait, életminőségét, valamint a kórházi kezelés szükségességét.