A gyógyszerész részvételének mértéke meghatározhatja a hepatitis C vírus (HCV) elleni terápia sikerességét, ezért az amerikai szerzők összehasonlították, hogy melyik ellátási modellben gyógyulnak jobban az orális antivirális szerrel kezelt HCV-fertőzött betegek: vajon gyógyszerész által menedzselt vagy gyógyszerész által asszisztált ambulancián fejezi be több beteg a kezelést, mutat 12 héttel a kezelés befejezése után fenntartott virológiai választ (SVR-12), illetve vált ki többet a számára felírt direkt hatásmechanizmusú antivirális szerből (DAA)? Egyesült államokbeli adatok szerint 2003 és 2013 között nőtt a HCV-fertőzéssel összefüggő mortalitás prevalenciája és incidenciája egyaránt, és meghaladta a HIV, a pneumococcus-fertőzés és a TBC összegzett mortalitási prevalenciáját és incidenciáját. Mindazonáltal, a DAA szerek magas ára miatt csak a HCV-fertőzöttek 6-13%-a részesül antivirális kezelésben. Korábban már kimutatták, hogy a gyógyszerész által asszisztált ambulanciákkal összehasonlítva, az interferon-kezelés hatékonyabb a gyógyszerész által menedzselt ambulanciákon; a kutatók most annak jártak utána, hogy hatékonyabb-e egy gyógyszerész által menedzselt ambulancia a DAA-kezelés során is, továbbá hogy milyen betegek választják az egyik, illetve a másik ellátási modellt. A retrospektív, obszervációs kohorsz vizsgálat során ugyanannak az egészségügyi ellátórendszernek a két ambulanciáját hasonlították össze, a 2015 és 2017 között DAA-terápiát kezdett, 18 éves vagy idősebb betegek elektronikus adatainak felhasználásával. Mindkét féle HCV-ambulancia körzeti orvosi praxis közvetlen közelében működik, és egyiknek a munkatársai sem írnak fel receptet. A gyógyszerész által menedzselt ambulancián a gyógyszerész három fázisban is közreműködik a HCV-fertőzött beteg kezelésében: 1., a terápia előtti vizit során a gyógyszerész megállapítja, hogy a beteg alkalmas-e kezelésre, kiválasztja a megfelelő terápiát, feltérképezi a lehetséges gyógyszerkölcsönhatásokat, és elindítja a kezelés finanszírozásával kapcsolatos adminisztrációt; 2., a kezelésre alkalmas betegnek kb. 1 órás konzultáció során megtanítja a gyógyszer bevételi módját, felhívja a figyelmét a lehetséges mellékhatásokra, adherencia-növelő tanácsokat ad; 3., a terápia befejezéséig 4 hetente tartott utánkövető vizitek alkalmából ellenőrzi a terápiával kapcsolatos toleranciát és adherenciát, monitorozza a mellékhatásokat és a gyógyszerkölcsönhatásokat, ellenőrzi a terápiás választ (értékeli a laboreredményeket, köztük a HCV-RNS szérum-koncentrációját). A gyógyszerész által asszisztált ambulanciát elsődlegesen orvosok és nővérek menedzselik. A gyógyszerész szerepe ebben az ellátási modellben egyetlen vizitre korlátozódik, amelynek során a gyógyszerész a HCV elleni terápia indítása előtt gyógyszerelési tanácsot ad a betegnek. Azok a körzeti orvosi praxisok, amelyek a gasztroenterológiai vagy a hepatológiai ambulanciára utalták a betegeket, a gyógyszerész által menedzselt és a gyógyszerész által asszisztált ambulanciákkal egyaránt jó kapcsolatot építhetnek ki, a betegek szabadon választhatnak a kétféle modell között. A vizsgálatban összesen 127 beteg adatait dolgozták fel: 64 beteg kezdte a DAA-terápiát gyógyszerész által menedzselt, és 63 beteg kezdte gyógyszerész által asszisztált ambulancián; a betegek átlagéletkora 55 év, 51%-uk férfi, 68%-uk fehér. Az eredmények szerint nem volt különbség a kétféle modell között: a betegek hasonló arányban fejezték be a kezelést, hasonló arányban értek el vírusmentességet, illetve hasonló arányban váltották ki gyógyszerüket a gyógyszerész által menedzselt és a gyógyszerész által asszisztált ambulancián. A gyógyszerész által menedzselt ambulanciát nagyobb arányban választották férfiak, fekete amerikaiak, börtönviseltek, korábbi intranazális droghasználók és májcirrhosisban szenvedők, azaz bár a kétféle modell hatékonysága azonosnak bizonyult, a gyógyszerész által menedzselt HCV-ambulancián jóval komplexebb betegpopulációt láttak el. A hasonló hatékonyság hátterében a szerzők szerint többek között az állhat, hogy ellentétben a korábbi, injekciós kiszerelésű interferon-terápiával, az orális DAA-kezelés nem igényel sok tanácsadói munkát és monitorozást. Eredeti közlemény Naidjate, Safiya S., et al. Comparative effectiveness of pharmacist care delivery models for hepatitis C clinics. American Journal of Health-System Pharmacy 76.10 (2019): 646-653. Szemlézte: Kovács Bence dr. eLitMed.hu 2019.szeptember