Új keretrendszer segítheti a biodiverzitás és az emberi egészség összetett kapcsolatának jobb megértését
2022. DECEMBER 02.
2022. DECEMBER 02.
Szöveg nagyítása:
Az emberi egészség különféle kapcsolatok sokaságán keresztül szorosan összefügg a biodiverzitással. Az Environment International szakfolyóiratban publikált, Pathways linking biodiversity to human health: A conceptual framework című tanulmány egy olyan átfogó keretrendszer létrehozását célozta meg, amely segíti ezen összetett kapcsolatok rendszerbe foglalását és megértését. A biodiverzitás a szerzők szerint négy fő módon befolyásolja az egészségünket:
Egyrészt mérsékeli a bennünket, embereket érő káros hatásokat, amire az egyik legnyilvánvalóbb példát a gyógyszeralapanyagok jelentik. Ide tartozik azonban többek között az is, hogy csökkenti a lég- és zajszennyezésnek való kitettségünket, valamint hozzájárul az egészséges táplálkozáshoz. Ez utóbbit támogatja a tápanyagdús, kiegyensúlyozott étrend, továbbá a sokféleségre építésnek köszönhetően az alacsonyabb vegyszerhasználat.
Másrészt növeli kapacitásainkat, képességeinket, például segíti a figyelmünk helyreállítását és a stressz csökkentését. A természeti környezetek ilyen hatásokat kiváltó sajátosságai közül több a biodiverzitással is összefügg, pozitívabb érzéseket váltanak ki például a változatosabb erdők és a madarak nagyobb fajgazdagsága.
Harmadrészt létrehoz kapacitásokat, például elősegíti a fizikai aktivitást és transzcendens élményeket ad. A biodiverzebb környezet serkenti a fizikai aktivitást, és ha ez természeti környezetben zajlik, a fiziológiai és pszichológiai előnyei is nagyobbak. Emellett az ilyen környezet előmozdítja a szociális interakciókat és a csoportkohéziót. Továbbá transzcendens élményeket, ámulatot, alázatot, reflexiót vált ki, a saját céljaink, életünk, prioritásaink átgondolására késztet, és ez kedvező élettani hatásokkal jár. Mindemellett a helyhez való kötődést, identitást is erősíti.
Negyedrészt pedig károsítja az egészségünket, ideértve a veszélyes fajok hatásait, a zoonotikus betegségeket és az allergéneket. A mérgező növények, gombák és termések, a nagytermetű ragadozók veszélyesek lehetnek. A hozzájuk kötődő negatív élmények a fizikai egészségre gyakorolt hatás mellett mentális és emocionális károkat is okozhatnak. Egészségkárosító hatása lehet ezek mellett például a mikroorganizmusok egy részének is, valamint érdemes megemlíteni a zoonotikus, illetve vektorokhoz kötődő betegségeket.
A felsorolt hatások egy részéhez szükség van a közvetlen tapasztalatra, kapcsolatra a biodiverzitással, míg például a bennünket érő károk mérséklése e nélkül is megvalósul.
A tanulmány módszertani javaslatokat is megfogalmaz a biodiverzitás és az egészség mérésével, értékelésével kapcsolatban, valamint felvet további kutatási kérdéseket és meghatároz területeket, amelyekkel kapcsolatban jelenleg jelentős az ismerethiány.
Egy olyan világban, ahol gyorsuló ütemben csökken a biodiverzitás, gyökeresen változik a földhasználat, és egyre gyakoribbá válnak a járványszerűen terjedő, de nem fertőző és a zoonotikus megbetegedések, a biodiverzitás és egészség bonyolult összefüggéseinek jobb megértése megerősítheti a természetvédelmet mint stratégiát az élővilág és benne az emberi egészség javítására. Tekintettel a biodiverzitás emberi egészségre gyakorolt hatásainak kiterjedtségére, elengedhetetlen a biodiverzitás széles körű védelme és helyreállítása az egészség érdekében – kertektől és parkoktól kezdve biodiverz mezőgazdasági területeken keresztül az esőerdőkig, a vadonig és a természetvédelmi területekig.
Szemlézte
Pribéli Levente
Eredeti közlemény
Ember és környezet
A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.
Ember és környezet
A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.
Ember és környezet
Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...
Az Asteraceae család, azaz a fészkesvirágzatúak a világ egyik legszélesebb elterjedésű és legfajgazdagabb növénycsaládja. Olyan növényeket sorolunk ide, mint a pongyola pitypang, a saláta, a cikória, a kamilla és az articsóka. E taxon egészségügyi jelentőségét vizsgálták a The Plants of the Asteraceae Family as Agents in the Protection of Human Health című tanulmány szerzői. Nagy diverzitásuk ellenére a legtöbb faj kémiai összetétele alapjaiban hasonló, a prebiotikus tulajdonságú inulinnak mindegyikük jó forrása. Emellett erős antioxidáns, gyulladáscsökkentő, antimikrobiális, vizelethajtó és sebgyógyító hatást is kifejtenek.
Ember és környezet
A klímaváltozással foglalkozó szakirodalom áttekintését is elvégző közleményben Luke Kemp és munkatársai (amerikai, kínai, brit, holland és német kutatók) kifejtik: bár a kulcsfontosságú Torontói Deklaráció már 1988-ban megállapította, hogy a klímaváltozás lehetséges következményeinél csak egy globális nukleáris háború következményei lehetnek rosszabbak...
Ember és környezet
A kullancsencephalitis Eurázsia egyik legsúlyosabb kullancs okozta betegsége. Évente több mint háromezer megbetegedés ismert Európában, és jelentős mértékben emelkedik ezek száma – növekvő közegészségügyi kockázatról van tehát szó.
Ember és környezet
A biodiverzitás és az emberi egészség kapcsolata lenyűgözően sokrétű. A különböző aspektusok egy része szélesebb körben ismert, vannak azonban olyanok, amelyekről alig esik szó.
Egészségpolitika
A közelmúltban elképesztő képek jelentek meg a hazai sajtóban egy határszéli szociális otthon ágyipoloska-fertőzöttségét bemutatva. A tudósítások egyöntetűen arról szóltak, hogy az elmúlt időszakban az ágyipoloskák az otthon különböző épületeiben, lakószobáiban általánosan elterjedtek, így a bemutatott jelenség valójában több száz ott élő (és dolgozó) ember életét keseríti meg, és már huzamosabb ideje. Nem csupán megkeseríti mindennapjaikat, hanem egészségüket is veszélyezteti. Mert az ágyi poloska (Cimex lectularius) a vérszívó poloskák családjába tartozva elsősorban emberek vérével táplálkozik, így súlyos betegségek terjesztője is lehet.
Biodiverzitás és emberi egészség: őslakosok egészségétől a városi társadalmi egyenlőtlenségekig
A magyar operajátszás méltatlanul alulértékelt két csillaga – Réti József és Bartha Alfonz
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
A Magyar Stroke Társaság XVIII. Kongresszusa és a Magyar Neuroszonológiai Társaság XV. Konferenciája. Absztraktfüzet3.
4.
5.
Egészségpolitika
A MOK és a MOSZ további lépéseket tesz a szakma és a biztonságos betegellátás érdekében
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás