Ökológia

Sokszor indokolatlan a gyermekeknek felírt antipszichotikum-kezelés

2011. AUGUSZTUS 15.

Az Egyesült Államokban egyre több gyermeknek írnak fel második generációs antipszichotikumot, és számos esetben a kezelés jogosultságát nem támasztják alá klinikai vizsgálatok - figyelmeztetnek amerikai kutatók.

Prathmesh Pathak és munkatársai 11 700 olyan gyermek adatait elemezték, akik az alacsony jövedelműek által igényelhető Medicaid állami egészségbiztosítással rendelkeztek. A vizsgált csoportban 2001 és 2005 között 1482-ről 3110-ra, vagyis duplájára nőtt azoknak a gyermekeknek a száma, akiket először kezeltek második generációs antipszichotikummal. A kezelt gyermekek 41,3%-a esetében a kezelőorvos nem állított fel olyan diagnózist, amely az elérhető szakirodalom alapján indokolttá tette volna a kezelést. A leggyakrabban az aripiprazolt (77,1%), a legritkábban a risperidont (30,6%) írták fel megalapozatlanul.

A leggyakoribb diagnózisok, amelyek esetén a kezelőorvos második generációs antipszichotikumot írt fel, a figyelemhiányos-hiperaktív zavar (ADHD), a depresszió, kóros agresszióval járó viselkedési zavar, fejlődési zavarok, valamint pszichózisok voltak, míg ezek a szerek a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján mániás depresszió és bipoláris zavarok kezelésében hatásosak.

A kutatók szerint figyelemreméltó, hogy 2005-ben csaknem ugyanannyi gyermeknek írtak fel kezdőterápiaként aripiprazolt, amelynek használata gyenge bizonyítékokon alapul, mint risperidont, amelynek alkalmazása erős bizonyítékokon alapul (8,2%, illetve 9,8%).

Christoph Correll, a New York-i Albert Einstein College of Medicine pszichiátere szerint a tanulmány legfőbb problémája, hogy a vizsgált időszak csak 2005-ig tart, és azóta számos új tanulmány látott napvilágot, amelyek alátámasztják a második generációs antipszichotikumok használatát - pl. az FDA azóta jóváhagyta az aripiprazol alkalmazását bipoláris zavarban. Correll hangsúlyozta, hogy pszichotróp hatású gyógyszerek felírása csak akkor javasolt, ha a beteg tünetei kellemetlenek vagy zavart okoznak valamilyen fontos funkcióban, de hozzátette, hogy a szerzőknek jóval körültekintőbben kellett volna fogalmazniuk az adatok értelmezésekor.

Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Víg Julianna, dr. Kern Dávid

Forrás: Evidence-Based Use of Second-Generation Antipsychotics in a State Medicaid Pediatric Population, 2001-2005

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Ökológia

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

Ökológia

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Ökológia

Mennyi az elég?

Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...

Ökológia

Antidepresszánsok hatékonysága - szubjektív szempont

BUDA Béla

Az antidepresszánsokból valamiféle elixír lett, valamiféle „szóma”, a „Prozac-korszak” embere a szerek révén a „jobbnál is jobban” (better than well) érezheti magát. A depresszió meghatározása kitágult, egyfajta „kisgömböc” lett, amely minden kórképet lassanként magába foglalt.

Ökológia

Reflexiók a kibontakozó ökológiai krízisre az 1970-es évek művészetében

Az ökológiai gondolkodás az 1970-es évekig nem volt számottevő jelentőségű, bár Aldo Leopold ökológus már a század elején felhívta a figyelmet az erőforrások kimerülésével kapcsolatos aggodalmaira.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

PharmaPraxis

Modern kötszerek tudatos választása és alkalmazása a gyógyszertárban

LÉGRÁDI Péter

A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS-oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet százszázalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.