Pusztuló korallzátonyok
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
El fognak tűnni a korallzátonyok? Ezzel a címmel rendezett szimpóziumot ez évi konferenciáján az American Association for the Advancement of Science. Az aggasztó kérdés sajnos nem költői túlzás. A korallzátonyok a Föld legváltozatosabb és legértékesebb társulásai közé tartoznak. Számos állat- és növényfaj számára nyújtanak élőhelyet, és megvédik a tengerpartot a hullámok és a viharok pusztító erejétől is. Körülbelül félmilliárd ember él korallzátonyok által védett partok közelében és a táplálékláncokon keresztül közel 1 milliárd ember áll szinte közvetlen kapcsolatban velük. A közel száz országra kiterjedő Global Coral Reef Monitoring Network négyszáz kutatójának legutóbbi jelentése szerint a korallzátonyok 19%-a már eltűnt és az elkövetkező 10-20 évben további 15% juthat erre a sorsra. A kritikus helyzetet a globális klímaváltozás mellett elsősorban a destruktív halászati módszerek, a szennyezőanyagok és a partvidéki erdőirtások okozták. A korallzátonyok 46%-a tekinthető „egészséges“, nem veszélyeztetett társulásnak, leszámítva a globális klímaváltozás nehezen jósolható következményeit. A konferencia során Simon Donner (a University of British Columbia klímakutatója) a korallfehéredés terjedésének veszélyeire hívta fel a figyelmet. Az óceánok átlaghőmérsékletének emelkedéséből adódóan a korallok “kilökik” a velük szimbiózisban élő algát, ami a korallzátony fehéredéséhez vezet. Bár néhány korallfaj képes alkalmazkodni a hőmérséklet-emelkedéshez, a többi faj esetében ez a korallzátony pusztulásához vezethet. A vészjósló forgatókönyvek ismertetése mellett a kutatók hangsúlyozták, hogy a korallzátonyok megmentése csakis összefogott akciókkal lehetséges: a környezetszennyezés csökkentése, a halászat fenntarthatóvá tétele, a védett területek jelentős kiterjesztése mellett összetett ökológiai monitorozórendszerre és erős jogi szabályozásra lenne szükség. eLitMed.hu Brys Zoltán Forrás: Status of Coral Reefs of the World: 2008 - Wilkinson, C. (Global Coral Reef Monitoring Network and Reef and Rainforest Research Center) AAAS weboldal Blog of Simon Donner – Results from AAAS Symposium
Ember és környezet
A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.
Ember és környezet
A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.
Ember és környezet
Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...
Az Asteraceae család, azaz a fészkesvirágzatúak a világ egyik legszélesebb elterjedésű és legfajgazdagabb növénycsaládja. Olyan növényeket sorolunk ide, mint a pongyola pitypang, a saláta, a cikória, a kamilla és az articsóka. E taxon egészségügyi jelentőségét vizsgálták a The Plants of the Asteraceae Family as Agents in the Protection of Human Health című tanulmány szerzői. Nagy diverzitásuk ellenére a legtöbb faj kémiai összetétele alapjaiban hasonló, a prebiotikus tulajdonságú inulinnak mindegyikük jó forrása. Emellett erős antioxidáns, gyulladáscsökkentő, antimikrobiális, vizelethajtó és sebgyógyító hatást is kifejtenek.
Ember és környezet
A klímaváltozással foglalkozó szakirodalom áttekintését is elvégző közleményben Luke Kemp és munkatársai (amerikai, kínai, brit, holland és német kutatók) kifejtik: bár a kulcsfontosságú Torontói Deklaráció már 1988-ban megállapította, hogy a klímaváltozás lehetséges következményeinél csak egy globális nukleáris háború következményei lehetnek rosszabbak...
Csecsemők a szeméttelepen
A teljes ökoszisztéma összeomlott a Nagy-korallzátony egyes részein ausztrál kutatók szerint
1.
2.
3.
4.
Egészségpolitika
Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”5.
1.
2.
Helyünk a világban
A felzárkózás kudarca – 5+1 súlyos megállapítás Orosz Éva tanulmányából3.
4.
Idegtudományok
Neurofeedback: az ADHD-val küzdő gyerekek fejlesztéséhez is használható módszert oktatnak Vácon5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás