Ember és környezet

Klímaparadoxonok feloldási lehetősége - konferenciaajánló

2015. MÁRCIUS 13.

Szöveg nagyítása:

-
+

Tisztelettel meghívjuk az MTA Könyvtár és Információs Központ Agora-programja és a Magyar Szociológia Társaság Holisztikus Ökológiai Szakosztályának közös rendezésében szervezett ökológiai vitára. Előadások: Antal Z. László: Klímaparadoxonok - Lehet-e harmónia a természet és a társadalom között? (L’Harmattan, 2015) című könyvében felvetett gondolatokról. Dr. Fülöp Sándor: A klímaváltozással kapcsolatos társadalmi konfliktusok és jogi kezelésük Antal Z. László: A művészet szerepe a klímaparadoxonok feloldásában Béres Tamás: Példák az ökológiai tudatosság kialakulásának vallási eredetű motivációjára Időpont: Időpont:2014. március 25. szerda 16.00 óra Helyszín: MTA MTA Könyvtár és Információs Központ, Konferenciaterem (Budapest, V. ker., Arany János utca 1. II. emelet A konferencia alapját Antal Z. László Klímaparadoxonok című kötete megjelenése adja. A kötet fülszövege: "Az elmúlt néhány évtizedben a természetben tapasztalható változások közül – pontosan nem lehet tudni, hogy miért – az éghajlatváltozás váltotta ki a legnagyobb társadalmi és politikai érdeklődést. A nagyfokú érdeklődés, valamint az éghajlat már megtapasztalt és további várható változásai miatt növekvő aggodalom következtében a fejlett ipari országok az elmúlt két évtizedben komoly erőfeszítéseket tettek az éghajlatváltozás kockázatainak csökkentésére. Mindezek ellenére a kockázatok nem csökkentek, hanem tovább növekedtek. Az elmúlt tíz évben végzett szociológiai kutatásaimban arra a kérdésre kerestem a választ, hogy a modern társadalmakban milyen társadalmi és gazdasági feltételek akadályozzák meg, hogy csökkentsék azokat a kockázatokat, amelyeket a működőképességük megőrzése szempontjából ennyire fontosnak tartanak. Az éghajlatváltozással foglalkozó tudományos eredmények, politikai, illetve civil programok és viták elemzésével, a Magyarországon és az Egyesült Királyságban készített kormányzati és helyi szintű klímastratégiák megvalósítását segítő illetve akadályozó feltételek vizsgálatával kerestem a választ a kérdésre. Arra a következtetésre jutottam, hogy a modern társadalmakban olyan feloldhatatlan ellentmondások – klímaparadoxonok – alakultak ki, amelyek megakadályozzák az éghajlatváltozás kockázatainak csökkentését. A könyv végén bemutatom azokat a lehetőségeket, amelyek esélyt kínálnak a klímaparadoxonok feloldására és arra, hogy a vizsgált két országban – és más az országokban is – a társadalom és a természet között helyreálljon az egykori harmonikus viszony." Forrás: MTA

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Ember és környezet

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

Ember és környezet

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Ember és környezet

Mennyi az elég?

Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...

Ember és környezet

A fészkesvirágzatú növények (Asteraceae) szerepe az emberi egészség védelmében

Az Asteraceae család, azaz a fészkesvirágzatúak a világ egyik legszélesebb elterjedésű és legfajgazdagabb növénycsaládja. Olyan növényeket sorolunk ide, mint a pongyola pitypang, a saláta, a cikória, a kamilla és az articsóka. E taxon egészségügyi jelentőségét vizsgálták a The Plants of the Asteraceae Family as Agents in the Protection of Human Health című tanulmány szerzői. Nagy diverzitásuk ellenére a legtöbb faj kémiai összetétele alapjaiban hasonló, a prebiotikus tulajdonságú inulinnak mindegyikük jó forrása. Emellett erős antioxidáns, gyulladáscsökkentő, antimikrobiális, vizelethajtó és sebgyógyító hatást is kifejtenek.

Ember és környezet

A katasztrofikus klímaváltozási szcenáriók kutatása

A klímaváltozással foglalkozó szakirodalom áttekintését is elvégző közleményben Luke Kemp és munkatársai (amerikai, kínai, brit, holland és német kutatók) kifejtik: bár a kulcsfontosságú Torontói Deklaráció már 1988-ban megállapította, hogy a klímaváltozás lehetséges következményeinél csak egy globális nukleáris háború következményei lehetnek rosszabbak...

Kapcsolódó anyagok

Ember és környezet

Úton a karbonsemleges intenzív ellátás felé

SZEMLE eLitMed

A rangos BMJ szakfolyóiratban megjelent tanulmány az intenzív ellátás környezeti hatásainak mérséklését járja körül. Milyen utak vezethetnek a fenntarthatóbb működéshez, miközben az ellátás minősége nem romlik, hanem javul?

Hírvilág

Hétvégi lapszemle: alkoholmámorban Európa

LAPSZEMLE eLitMed

A WHO adatai szerint Európában halnak meg legtöbben az alkohol miatt. Gyaloglással a hátfájás ellen, hibrid munkavégzés a boldogságért, ijesztően mosolygó japán robotok; mágnesterápia a skizofréniára, végül egy élhető nagyváros követendő példája. Hétvégi lapszemle – külföldről és itthonról.