Ahogy az antibiotikumok, úgy a gombaellenes szerek is egyre hatástalanabbá válnak
2023. AUGUSZTUS 21.
2023. AUGUSZTUS 21.
Szöveg nagyítása:
Ahogy az antibiotikumok esetén, úgy a gombaellenes szereknél is minden eddig engedélyezett szercsoporttal szemben tapasztalható rezisztencia. Egy, a Nature Reviews Microbiology szaklapban tavaly megjelent cikk, a Tackling the emerging threat of antifungal resistance to human health sorra vesz néhány fontos kérdést – köztük a rezisztencia kialakulását, jelentőségét, terjedését és a mérséklés lehetőségeit.
A gombaellenes szerek széles körű alkalmazása az intenzív állattartáshoz és a genetikailag nagyon hasonló egyedekből álló monokultúrás növénytermesztéshez kapcsolódik. Használják őket a termények tárolásánál a lebontó gombák elleni védekezésnél is. Az általuk kiváltott evolúciós nyomás a gombaellenes szerekre rezisztens gombák létrejöttéhez vezet. Olyannyira, hogy minden engedélyezett szercsoportra nézve ismert rezisztencia. Ennek jelentősége az antibiotikum-rezisztenciához hasonlóan drámai, ugyanis megnehezíti a súlyos, gombák okozta betegségek elleni fellépést. Bár környezetünk legtöbb gombája egészséges emberekben nem okoz észrevehető egészségügyi problémákat, de immunrendszeri problémákban szenvedők fogékonyabbak lehetnek számos gombás betegségre. Gondolunk itt az allergiás, krónikus és életveszélyes invazív gombás megbetegedésekre. Hogy a környezetünkben milyen mértékű a gombaellenes szerek, köztük az azolok jelenléte, befolyásolja a gombák ezekkel szembeni rezisztenciáját.
Az antibiotikum-rezisztencia és a gombaellenes szerekkel szemben kialakuló rezisztencia hasonlóságokat mutat. Ezek egyike, hogy mindkét szertípus esetén gondot jelent mind a terápiásnál alacsonyabb koncentrációjú jelenlét, mind a meggondolatlan és pontatlan alkalmazás. Így a kívánt hatást el sem érve járulnak hozzá a rezisztencia létrejöttéhez (például az előírtnál rövidebb ideig történő gyógyszerszedés esetén). Különbség azonban, hogy a baktériumok antibiotikum-rezisztenciája az úgynevezett horizontális géntranszferrel könnyebben terjed törzsről törzsre, míg ez a gombaellenes szerekkel szembeni ellenálló képességre nem jellemző.
Milyen nehézségek merülnek fel, és mit lehetne tenni a probléma mérsékléséért? A gombaellenes szerekkel szemben mutatott rezisztenciát már kimutatni sem egyszerű, a diagnosztizálást is számos nehézség akadályozza. A gombák meghatározása sem könnyű, még laboratóriumi körülmények között sem. A gombák rendkívüli változatossága és változékonysága garanciát jelent arra, hogy az újabb és újabb szerekkel szemben is megjelenhet a rezisztencia. A gombaellenes szerek egyik fő felhasználási területe a mezőgazdaság, ahol többek között az integrált növényvédelem jelenthet kedvezőbb irányt. Ennek keretében a puszta kémiai védekezésre összpontosítás helyett olyan megoldások is teret kapnak, mint a termesztett növény genetikai változatossága. Az orvoslásban a diagnosztika javítása és a különféle terápiás módszerek együttes alkalmazása jelenthet hatékonyabb irányt.
Szemlézte: Pribéli Levente
Eredeti közlemény: Fisher, M. C., Alastruey-Izquierdo, A., Berman, J., Bicanic, T., Bignell, E. M., Bowyer, P., ... & Verweij, P. E. (2022). Tackling the emerging threat of antifungal resistance to human health. Nature reviews microbiology, 20(9), 557-571.
Ember és környezet
A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.
Ember és környezet
A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.
Ember és környezet
Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...
Az Asteraceae család, azaz a fészkesvirágzatúak a világ egyik legszélesebb elterjedésű és legfajgazdagabb növénycsaládja. Olyan növényeket sorolunk ide, mint a pongyola pitypang, a saláta, a cikória, a kamilla és az articsóka. E taxon egészségügyi jelentőségét vizsgálták a The Plants of the Asteraceae Family as Agents in the Protection of Human Health című tanulmány szerzői. Nagy diverzitásuk ellenére a legtöbb faj kémiai összetétele alapjaiban hasonló, a prebiotikus tulajdonságú inulinnak mindegyikük jó forrása. Emellett erős antioxidáns, gyulladáscsökkentő, antimikrobiális, vizelethajtó és sebgyógyító hatást is kifejtenek.
Ember és környezet
A klímaváltozással foglalkozó szakirodalom áttekintését is elvégző közleményben Luke Kemp és munkatársai (amerikai, kínai, brit, holland és német kutatók) kifejtik: bár a kulcsfontosságú Torontói Deklaráció már 1988-ban megállapította, hogy a klímaváltozás lehetséges következményeinél csak egy globális nukleáris háború következményei lehetnek rosszabbak...
Ember és környezet
Az allergiák háttere kiválóan megmutatja, hogy mi áll az egyéni egészség, az ökoszisztémák (helyek) egészsége és a Föld egészségének romlása mögött. Mindez pedig segíthet megtalálni a kiutat az egyre mélyülő, általunk, emberek által okozott válságokból.
„A beteg egyre gyakrabban találkozik majd azzal, hogy amikor a támogatott, és eddig viszonylag olcsó készítményéért bemegy a patikába, a korábbi óriási választékból csak egy-kettő maradt, aztán már egy sem. Az utóbbi egy évben jelentősen megnőtt az ellátási problémák száma és súlyossága, és az is érezhető, hogy a háttérben meghúzódó okok tendenciózusak” – nyilatkozta az eLitMednek Molnár Márk egészségügyi közgazdász, gyógyszerpiaci szakértő, aki beszélt a gyógyszerellátás múltjáról, jelenéről és jövőjéről is.
A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.
Egészségpolitika
A közelmúltban elképesztő képek jelentek meg a hazai sajtóban egy határszéli szociális otthon ágyipoloska-fertőzöttségét bemutatva. A tudósítások egyöntetűen arról szóltak, hogy az elmúlt időszakban az ágyipoloskák az otthon különböző épületeiben, lakószobáiban általánosan elterjedtek, így a bemutatott jelenség valójában több száz ott élő (és dolgozó) ember életét keseríti meg, és már huzamosabb ideje. Nem csupán megkeseríti mindennapjaikat, hanem egészségüket is veszélyezteti. Mert az ágyi poloska (Cimex lectularius) a vérszívó poloskák családjába tartozva elsősorban emberek vérével táplálkozik, így súlyos betegségek terjesztője is lehet.
Változások, újdonságok a csecsemőgyógyászati nefrológiában – II. rész.
Az antibiotikumok sötét oldala: humán mikrobiom- és egészségkárosító hatások
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
A Magyar Stroke Társaság XVIII. Kongresszusa és a Magyar Neuroszonológiai Társaság XV. Konferenciája. Absztraktfüzet3.
4.
5.
Egészségpolitika
A MOK és a MOSZ további lépéseket tesz a szakma és a biztonságos betegellátás érdekében