Az allergiák háttere kiválóan megmutatja, hogy mi áll az egyéni egészség, az ökoszisztémák (helyek) egészsége és a Föld egészségének romlása mögött. Mindez pedig segíthet megtalálni a kiutat az egyre mélyülő, általunk, emberek által okozott válságokból. Ez az esszenciája annak a tanulmánynak, amely az Allergy szaklapban jelent meg. Rendszerszemlélettel kell vizsgálni a kérdéskört, és nagy hangsúlyt kell fektetni az egészek megértésére: legyen szó akár az egyénről, akár a környezetéről.

Azok a tényezők, amelyek az allergiák kialakulásában is igen fontos szerepet játszanak – mint az urbanizáció, a „nyugatiasodás”, az egészségtelen termékek világraszóló terjedése, valamint a változatos életközösségekkel való találkozások hiánya –, gyakorlatilag ugyanazok, amelyek számos, az egyének, az ökológiai rendszerek és a Föld betegségei mögött állnak. A mikrobiom-kutatás eredményei arra utalnak, hogy a mindenféle külső „ökoszisztémák” meghatározó hatással lehetnek például a bélrendszerünk mikrobiótájára: legyen szó akár a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségekről, az élelmezési politikákról, vagy épp az egészségtelen termékek marketingjéről.

A betegségek emelkedése elválaszthatatlanul összefügg az ökoszisztémák lerontásával és elpusztításával. Ez magában foglalja az ember alkotta társadalmi, politikai és gazdasági „ökoszisztémákat” is, melyek összefüggnek az egyének és társadalmak attitűdjeivel, értékeivel és viselkedésével. Az allergiákkal foglalkozó kutatók az elsők között tárták fel, hogy a környezetünk állapota milyen mélyen befolyásolja az egészségünket. A túlzott fertőtlenítés és az antibiotikumok túlhasználata egy szegényes ökológiai környezettel párosulva sérült mikrobiótával, illetve nem megfelelő immunműködéssel járhat együtt.

Hogy megfékezhessük a nem-fertőző betegségek terjedését (az allergiákon túl is), meg kell értenünk az egészség tágabb meghatározóit: a biológiai, pszichológiai, társadalmi és kulturális aspektusokat egyaránt.

A természetalapú megoldások kiváló lehetőséget jelentenek mindhárom szint, az egyén, az ökológiai rendszerek és a Föld egészségének javítására is. A bennük rejlő terápiás lehetőségek messze nincsenek kihasználva. Ilyen módszer például a magyarul gyakran gondoskodó farmművelésnek nevezett „care farming”, a természetvédelmi projektekben történő aktív részvétel, valamint a természeti környezetben zajló gyerekjáték, és akár az élővilághoz kötődő művészeti alkotás is.

Planetáris egészség

A planetáris egészség egy transzdiszciplináris megközelítés: nem pusztán az úgynevezett „környezet” természettudományos megértésére van szükség. A szerzők hangsúlyozzák, hogy a környezeti problémákkal összefonódó egészségügyi problémák érdemi kezeléséhez mélyreható, strukturális változásokra van szükség. Ennek részét jelenti többek között az értékrendünk, az attitűdjeink átalakítása. Az őslakosok tudása, kultúrája felbecsülhetetlen lehet a világhoz fűződő viszonyunk megváltoztatásában. Újra kell értékelnünk olyan fogalmakat, mint a fejlődés és a növekedés; és fel kell lépnünk a szélsőséges vagyoni különbségek, a vagyonkoncentráció ellen. Ezek, az utóbbi bekezdésben is felsorolt tényezők azok ugyanis, amelyek végül az emberi és a planetáris egészséget egyaránt meghatározzák.

Az allergiák kialakulása és a mikrobiótánk diszbiózisa vagy épp egészsége rámutat, hogy emberként is a természet részei vagyunk.

Nyilvánvalóan fontos egyes részletek, mechanizmusok megértése, de legalább ilyen fontos az is, hogy ránézzünk a teljesebb képre. Hogy igyekezzünk jobban megérteni a természetbe ágyazottságunkat, hogy a testünkre is egy kisebb egészként tekintsünk, és felfigyeljünk arra, a környezetünk mennyire sokféle módon függ össze az egészségünkkel. A tanulmány rendkívül szerteágazó témákat érint és foglal egységes keretbe, és a mikrobiótán keresztül részletekbe menő módon illusztrálja az itt is összegzett állításokat.