Klinikum

Több emberéletet mentett meg, mint eddig bárki más

2013. JANUÁR 27.

Sok-sok évvel ezelőtt egy általános iskolás kislány tágra nyílt szemmel, kalandregényekhez illő izgalommal olvasta a szülei könyvei között megtalált ismeretterjesztő műben Edward Jenner történetét. Igen, ő a hős! Nem Nemo kapitány és Old Shatterhand, hanem ő, aki valóban élt, és eszével, bátorságával milliók életét mentette meg! – gondolta, és akkoriban határozta el, hogy orvos lesz.
Edward Jenner 1749-ben született egy lelkészcsalád 8. gyermekeként. Kisgyermekkorában átesett a fekete himlőn, mint oly sokan mások abban az időben. Annyiban szerencséje volt, hogy túlélte, de szövődményei egész későbbi életében elkísérték.
Korán érdeklődni kezdett az orvostudományok iránt, el is végezte a tanulmányait. Érdeklődése széles körű volt, a fekete himlő mellett az angina pectoris, a szemészet keltették fel érdeklődését. Természettudományos érdeklődése azonban túlnyúlt az orvostudományon, például komoly madártani, etológiai felfedezéseket tett például a kakukk viselkedéséről és anatómiájáról is.

A védőoltások megszületése és alkalmazásuknak igénye abban az időben úgymond már szinte a levegőben lógott. A korabeli Isztambulban oly súlyos himlőjárvány pusztított, hogy a lakosság 60%-a megkapta a kórt, és 20%-a ennek következtében el is halálozott. A helyzet megoldására született a gondolat, hogy a valódi himlőhólyag bennékét inokulálták az emberek bőrébe, hátha megvédi őket. Érthető módon ez a veszélyes beavatkozás nem hozta meg a várt sikert. Ismert volt emellett, hogy egy földműves, Benjamin Jesty – ismerve a tehenészlányok között terjedő szóbeszédet –, hogy a tehénhimlő megvéd a fekete himlőtől, 1774-ben sikeresen megfertőzte a feleségét és két gyermekét tehénhimővel, s így megvédte őket a járványtól.

Tapasztalatok, ötletek tehát voltak, de hiányzott a valódi megoldásra a tudományos bizonyíték. Jenner 1796. május 14-én oltotta be kertésze nyolcéves fiát, James Phippst a Sarah Nelmes kezén kialakult tehénhimlős hólyag bennékével. A gyermek utána kicsit rosszul érezte magát, de nem alakult ki a fertőzés. Később igazi himlővel fertőzte meg a gyermeket, aki teljesen egészséges maradt. A fertőzést többször megismételte, ám a gyermek teljesen védettnek bizonyult a rettegett betegséggel szemben. Tehát nemcsak megfigyelt, hanem provokációval bizonyította is a védettség kialakulását.

Az orvostársaság először kétkedve fogadta az eredményeit, olyannyira, hogy nem is közölték azt. Több átdolgozás és kiegészítés után ismertethette meg a szakmai közvéleménnyel 23 esete sikeres történetét. Sokáig tartott, míg elfogadták a védőoltások elméleti alapjait. De végül 1840-ben a brit kormány mindenki számára általánosan és ingyenesen elérhetővé tette a himlő elleni védőoltást.
A himlő elleni küzdelem az emberiség sikertörténete. Az orvosok elvitték a védőoltást a fejlődő országokba, és hatalmas sikereket értek el. Nemzetközi összefogással, szisztematikus, kitartó munkával sikerült elérni, hogy 1979-ben a WHO himlőmentesnek nyilvánította a világot. A betegség azóta sem fordult elő, csak az Amerikai Egyesült Államokban és Oroszországban őriznek szigorú feltételek mellett vírusmintát, hogy ha valahol szükség lenne rá, lehetőség nyíljon az azonnali beavatkozásra. Erre szerencsére több mint 30 éve nem került sor. Egyre több olyan ember él közöttünk, aki számára nemcsak a himlő, hanem a himlőoltás is ma már történelem.

Jenner módszerei a mai kutatók számára elrettentőek. Kezdeti esetszáma sem felelne meg a mai vizsgálati követelményeknek. Eredményei, s azok hatása az emberiségre azonban lenyűgözőek.
Köszönjük Edward Jennernek, hogy megszabadította az emberiséget a fekete himlőtől!
Köszönöm dr. Edward Jennernek, hogy gyermekkoromban lelkesíteni tudott.

Dr. Lipták Judit
2013. 01. 24.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Klinikum

Reumatológiai gyulladásos megbetegedések és családtervezés – a reumatológus szemével - A Figyelő 2017;1

SEVCIC Krisztina

Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Az MMR-védőoltás és a lázas rohamok összefüggése

Az MMR (kanyaró-mumpsz-rubeola) védőoltást követően a lázas rohamok számának aránya növekszik, viszont nem világos, hogy ez az arány a rohamok egyéni vagy családi története, a születés körüli tényezők vagy a szociális-gazdasági helyzet alapján változik-e.

Hírvilág

A H1N1-vírus és a citokinvihar

Az eddigi halálozási adatok szerint főleg a fiatalokra és egészséges felnőttekre jelent komoly veszélyt a H1N1-vírus.

Klinikum

Az MMR-autizmus botrány áldozatai

Dr. Andrew Wakefieldet, a közelmúlt nyugati orvosi irodalmának valószínűleg legbutább és legszükségtelenebb egészségügyi botrányának vezető szerzőjét, a General Medical Council kizárta soraiból.

Hírvilág

H1N1: Eddig 80 millió fertőzött és 16 000 halott az USA-ban

H1N1: a CDC nyilvánosságra hozta a megbetegedettek és a halálos áldozatok számát.

Egészségpolitika

Oltani vagy nem oltani?

Újabb kötelező védőoltás a listán – Lesz aki ellne érvel?