Klinikum

Spanyol real world-vizsgálat pitvarfibrilláló betegeknél

2019. OKTÓBER 24.

Előnyök és hátrányok: optimális acenocoumarol-kezelés, vagy inkább DOAC?


Tudjuk, hogy a direkt orális antikoagulánsok hasonló vagy jobb védelmet nyújtanak a pitvarfibrilláló betegeknél, mint a warfarin, és sok vonatkozásban biztonságosabbak. Ám eddig nem rendelkeztünk adatokkal arról, hogy esetükben a hazánkban széles körben használt K-vitamin-antagonista (KVA) acenocumarol mennyire hatásos és biztonságos a DOAC-terápiákhoz képest. E kérdésre ad választ egy spanyol real world-vizsgálat.


A különböző DOAC-hatóanyagokkal végzett fázis 3-as klinikai vizsgálatokba szigorú beválasztási és kizárási kritériumok alapján vontak be betegeket, ugyanakkor a mindennapi gyakorlatban ennél jóval szélesebb betegkör részesül pitvarfibrilláció miatt antikoaguláns terápiában. A való élet-vizsgálatok egyre nagyobb elterjedése annak is köszönhető, hogy általuk a fázis 3-as vizsgálatokhoz képest jóval szélesebb populációban is képet kaphatunk egy-egy hatóanyag hatásosságáról és biztonságosságáról.


Megállapítható, hogy a különböző DOAC-hatóanyagok és a warfarin összehasonlításával végzett fázis 3-as klinikai vizsgálatokban a KVA-nál a terápiás tartományban töltött idő (TTR) meglehetősen alacsonynak bizonyult. A RE-LY vizsgálatban ez 64%, az ARISTOTLE-ban 62,2%, a ROCKET-AF-vizsgálatban 55,2%, míg az ENGAGE-AF-ben 64,9% volt. Mindez azért érdekes, mivel több más vizsgálatban felvetették azt a kérdést, hogy az optimális KVA-terápia reális alternatívája lehet-e a DOAK-kezelésnek.



Néhány szóban a kutatásról

A referált vizsgálatban azt járták körül, hogy az acenocumarollal optimálisan antikoagulált „real world” pitvarfibrilláló betegek esetében – a különböző DOAK-terápiákkal szemben – hogyan alakulnak a különböző klinikai végpontok, a hatásosság és a kockázat szempontjából, illetve milyen a KVA-terápia abszolút haszna ebben az összehasonlításban.

A vizsgálatba a spanyol Murcia város kórházának antikoagulációs központjában 2007. május és 2007. december között megjelent stabil (a bevonást megelőzően legalább 6 hónapja 2-3 közötti) INR-értékekkel rendelkező, acenocumarollal kezelt, 100%-os TTR-értékkel rendelkező pitvarfibrilláló betegeket vontak be. Minden beteg esetében rögzítették többek között a demográfiai jellemzőket, a kísérőbetegségeket, a CHADS2-, illetve a CHA2DS2-VASc score-t. Értékelték az acenocumarol terápia megkezdését követő 6 hónap elteltével tapasztalt TTR-t is.

A bevont betegek követése 6,5 évig tartott (minden beteget végigkövettek), miközben figyelemmel kísérték a thromboemboliás szövődményeket, az akut szívizominfarktussal járó eseményeket, a halálozást és a vérzéses szövődményeket. A stroke, a major vérzések és a mortalitás összevont végpontjából kalkulálták a nettó klinikai végpontot.

Az acenocumarollal optimálisan kezelt pitvarfibrilláló betegeik eredményeit a különböző DOAC-hatóanyagokkal végzett fázis 3-as vizsgálatok (RE-LY, ARISTOTLE, ROCKET-AF és ENGAGE-AF) eredményeivel vetették össze a megfelelő matematikai és statisztikai korrekciókat követően.


Megállapítások a vizsgálat nyomán

A szerzők leírták, hogy a különböző DOAC-hatóanyagok közül csak az apixaban és az edoxaban rendelkezett nettó klinikai végpontelőnnyel az acenocumarolhoz képest. A nagy kockázattal járó (CHADS2 score ≥3) alcsoportban az apixaban csökkentette a legkifejezettebben a stroke-kal, a major vérzésekkel és az intracraniális haemorrhagiával jellemzett, összevont profilt.

Megállapították továbbá, hogy a különböző DOAC-hatóanyagok közül egyedül az apixaban rendelkezik a legkedvezőbb haszon/kockázat balansszal; az apixabant szedőknél igazolták a legkedvezőbb nettó klinikai végkimenetelt pitvarfibrillációban szenvedő betegek antikoaguláns-terápiája során. E kifejezetten kedvező hatás még a nagy kockázatnak (CHADS2 score ≥3) kitett pitvarfibrilláló betegeknél is érvényesült. A szerzők szerint a mindennapi gyakorlatban is fegyelembe kellene venni a DOAC-hatóanyagok között jelentkező terápiás haszon/kockázat különbséget (1. ábra).




Az elmúlt években a DOAC-ok alkalmazása fokozatosan előtérbe került, ugyanakkor újonnan felfedezett pitvarfibrillációnál a betegeknek csak 9-32%-a, míg a már pitvarfibrilláló betegeknek 8-66%-a kap valamely DOAC-ot a különböző, nagy regiszterek adatai szerint.

A vizsgálat limitációihoz tartozott, hogy az acenocumarollal végzett real world-adatokat hasonlították össze a különböző DOAC-hatóanyagokkal végzett fázis 3-as vizsgálatok betegpopulációjához. A szerzők által publikált vizsgálatban csak spanyol betegek vettek részt, míg a fázis 3-as DOAC-vizsgálatokban számos ország vett rész, különböző rasszok bevonásával.

A vizsgálat hazai relevanciája nem elhanyagolható, tekintettel arra, hogy nálunk is nagy arányban használatos pitvarfibrilláló betegeknél az acenocumarol.

A cikkben levont következtetések – a limitációkkal együtt – mindenesetre hasznosak lehetnek az antikoaguláns-terápia megválasztásakor, azaz a rendelkezésre álló különböző DOAC-hatóanyagok közül a legkedvezőbb terápiás haszon/kockázat aránnyal rendelkező hatóanyag – az apixaban – kiválasztása jelentős előnnyel járhat saját pitvarfibrilláló betegeinknél is. A szerzők összegségében megállapították, hogy a DOAC-terápiával végzett antikoaguláció pitvarfibrilláló betegeknél a nagyobb biztonságosság miatt mindenképpen előnyösebb, mint az acenocumarol.

Készült Dr. Simonyi Gábor PhD „A nem K-vitamin-antagonista orális antikoagulánsok hatásossága és biztonságossága pitvarfibrilláló betegeknél "real-world" adatok elemzése alapján: összehasonlítás az optimális acenocoumarol-kezelésben részesülő betegekkel” című az Antikoaguláns Továbbképző Szemle 2019. áprilisi számában megjelent írása nyomán. Az eredeti anyag teljes terjedelmében itt érhető el.


Forrás
Esteve-Pastor MA, Rivera-Caravaca JM, Roldán V, et al. Estimated absolute effects on efficacy and safety outcomes of using non-vitamin K antagonist oral anticoagulants in 'real-world' atrial fibrillation patients: A comparison with optimally acenocoumarol anticoagulated patients. Int J Cardiol. 2018 Mar 1;254:125-131. doi: 10.1016/j.ijcard.2017.11.087. Epub 2017 Dec 14. PubMed PMID: 29248163.

Lezárás dátuma:
2019.05.16.
PP-ELI-HUN-0102




HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Klinikum

Pszichózis mint az antibiotikumok mellékhatása

Direkt kapcsolat van az antibiotikum-expozíció és az akut pszichózis között, állapította meg a Brain, Behavior, & Immunity – Health című szaklap tanulmánya. Az egyesült államokbeli kutatók cikke az első olyan tanulmány, ami az egyes antibiotikumok pszichiátriai mellékhatásainak (insomnia, hallucináció, delúzió, delírium, katatónia, paranoia, érzelmi elszíntelenedés, pszichózis) gyakoriságát értékeli.

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

Az apixaban és a rivaroxaban összehasonlítása a rekurráló vénás tromboembolizáció és a vérzéses események vonatkozásában VTE-ben szenvedő betegeknél

Jelenleg nem ismert, hogy az apixaban és a rivaroxaban között van-e különbség a vénás tromboembolizáció (VTE) ismétlődésének és a súlyos vérzések kialakulásának kockázatát illetően. A szemlézett vizsgálatban az apixaban és a rivaroxaban hatékonyságát és biztonságosságát a kiújuló VTE és a súlyos vérzéses események szempontjából hasonlították össze VTE-ben szenvedő betegek körében. Az eredmények arra utalnak, hogy a kiújuló VTE és a súlyos vérzéses események kialakulásának megelőzésében az apixaban a hatékonyabb szer.

Hírvilág

A túl nagy mértékű antikoaguláció rendezése – Mit ér a K-vitamin?

A warfarint szedő betegekben a túl magas INR miatt adott kis dózisú K-vitamin nem csökkentette a vérzés kockázatát.

Hírvilág

Pitvarfibrillatio: warfarin vagy a bal fülcse elzárása?

Nem valvularis eredetű pitvarfibrillatióban a stroke kockázatát tekintve a bal pitvar fülcséjének percutan elzárása nem bizonyult rosszabbnak, mint a warfarinkezelés, írja a Lancet.

Hírvilág

Jobb warfarinbeállítás génvizsgálattal

A warfarin kezdő dózisa pontosabban előre jelezhető két gén meghatározása alapján, mint csak a klinikai adatok birtokában.