2011. AUGUSZTUS 15.
A warfarinnal kezelt betegeknek, ha a szükségesnél több warfarint kaptak, és ezért túl magasra emelkedik az INR-értékük, K-vitamint szoktak adni, amely általában gyorsan a normális értékre csökkenti az INR-t.
Most egy nemzetközi kutatócsoport arra a kérdésre kereste a választ, hogy ilyenkor valóban csökken-e a vérzés kockázata, amelynek markereként mérik az INR-t.
Több, véralvadásgátlásra specializálódott ambulancián soroltak be 700 beteget, akik INR-szintje 4,5–10 közé emelkedett. Véletlen besorolás alapján adtak a betegeknek per os kis dózisú (1,25 mg) K-vitamint vagy placebót. A két betegcsoport nem különbözött semelyik jellemző szempontjából.
Meglepő módon a két csoportban nem találtak szignifikáns különbséget a 90 napon belül bekövetkezett vérzések gyakorisága, sem a 7 napon belüli vérzés kockázata (a K-vitamin-csoportban 7,9%, a placebocsoportban 9,2%) szempontjából. A súlyos vérzés kockázata sem mutatott szignifikáns különbséget. Thrombosis vagy embolia mindkét csoportban egyformán ritkán (körülbelül az esetek 1%-ában) következett be.
Az INR – a korábbi eredményekkel összhangban – nagyobb mértékben csökkent a K-vitaminnal kezelt csoportban: másnapra átlagosan 2,8 egységnyit, míg a placebocsoportban csak 1,4 egységnyit. Elemezték a vérzéskockázatot külön az idős (70 év fölötti) betegek körében is, de nem találtak szignifikáns különbséget a kezelési csoportok között egyik végpont kockázata szempontjából sem.
Ebben a vizsgálatban tehát a túl magas INR-szint esetén adott K-vitamin csak az INR-t csökkentette, a vérzés kockázatát azonban nem. Ez alapján felvetődik, hogy ilyen mértékű INR-emelkedés esetén felesleges a K-vitamin adása.
A közlemény az Annals of Internal Medicine-ben jelent meg. A szaklap szerkesztői megjegyzik, hogy – mivel a vizsgálat keretében összesen 13 súlyos vérzéses epizód fordult elő – a vizsgálatnak nem is volt elegendő statisztikai ereje ahhoz, hogy a súlyos vérzések kockázatában szignifikáns különbséget mutasson ki.
Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid
Forrás: Ann Intern Med 2009 Mar 3; 150:293.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Tudjuk, hogy a direkt orális antikoagulánsok hasonló vagy jobb védelmet nyújtanak a pitvarfibrilláló betegeknél, mint a warfarin, és sok vonatkozásban biztonságosabbak. Ám eddig nem rendelkeztünk adatokkal arról, hogy esetükben a hazánkban széles körben használt K-vitamin-antagonista (KVA) acenocumarol mennyire hatásos és biztonságos a DOAC-terápiákhoz képest. E kérdésre ad választ egy spanyol real world-vizsgálat.
Súlyos postthromboticus szindróma ritkán lépett fel hagyományos antikoagulációs kezelésben részesülő betegekben, derült ki a Women’s Health Study adatainak elemzéséből.
Nem valvularis eredetű pitvarfibrillatióban a stroke kockázatát tekintve a bal pitvar fülcséjének percutan elzárása nem bizonyult rosszabbnak, mint a warfarinkezelés, írja a Lancet.
Idegtudományok
Pitvarfibrilláló betegekben, akik túléltek egy antikoagulációval asszociált intracerebralis vérzést, visszatérő kérdés, hogy hosszú távon érdemes-e újrakezdeni az antikoagulációt stroke- és szisztémás thromboembolisatio-prevenciós célzatból. Sokáig a betegek csak egy töredék részében folytatták az antikoagulációt és akkor is csak sok hónappal a vérzéses eseményt követően. Újabb, megfigyeléses vizsgálatok amellett érveltek, hogy a pitvarfibrilláló betegekben az antikoaguláció folytatása alacsonyabb mortalitási kockázatot jelent, valamint jobb funkcionális kimenetelt eredményez, mint az antikoaguláció elhagyása. Ezek az összefüggések attól függetlenül fennálltak, hogy a vérzés lobaris vagy nem lobaris volt. Emellett az ischaemiás stroke kockázata intracerebralis vérzést követően hasonlóan magas lehet, mint a rekurrens vérzésé. Két obszervációs vizsgálatokat összefoglaló metaanalízisben az antikoagulációt folytató betegek ischaemiás stroke-kockázata alacsonyabb, míg a vérzéses kockázata ugyanolyan magas volt, mint a nem antikoagulált betegekben. Ezekben a vizsgálatokban ugyanakkor a legtöbb beteg K-vitamin-antagonista kezelésben (VKA) részesült. A direkt orális antikoagulánsok (DOAC-ok) alacsonyabb vérzéses kockázatot mutatnak a VKA-knál mind primer, mint TIA-t vagy ischaemiás stroke-ot követő szekunder prevencióban pitvarfibrilláló betegekben, ezért a DOAC-ok egy biztonságosabb alternatívát jelenthetnek a VKA-knál intracerebralis vérzést követő antikoaguláció tekintetében.
A warfarin kezdő dózisa pontosabban előre jelezhető két gén meghatározása alapján, mint csak a klinikai adatok birtokában.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás