Klinikum

Plasztikai műtétekkel sem kapható vissza a fiatalság

2011. AUGUSZTUS 15.


Az arc öregedésével kapcsolatban általában mindenkinek a ráncok és a megereszkedő bőr jut eszébe. Egy új kutatás azonban kiderítette, hogy nem csak az arcbőrt kezdi ki az idő vasfoga, hanem a csontok is veszítenek térfogatukból, és még idősebbnek néz ki tőle az ember.

Ha a szarkaláb és a toka még nem lenne elég, fokozatosan kiszélesedik a szemgödör, a szemöldökcsont visszahúzódik, az arccsont élei elmosódnak. Tekintve, hogy az arccsontok tartják az arc szöveteit és a bőrt, ha ezek veszítenek tömegükből, akkor attól az arc meglöttyedhet, magyarázta a tanulmány szerzője, Dr. Robert Shaw, a Rochesteri Egyetemi Kórház plasztikai sebészetének vezető rezidense.

A nők számára nagyon rossz híreket tartogat a tanulmány, mely a Plastic and Reconstructive Surgery januári számában jelent meg. Míg a férfiaknál 65 év körül történik a legkifejezettebb csontvesztés, a nők esetében már 41-64 éves kor között elkezdődik a változás. Az arcberendezésük teljesen más lesz, mint 20-40 éves koruk körül. A csontveszteség magyarázza, hogy az egyszerű arcfelvarrás vagy bőrfeszesítés miért nem adja vissza a 20 éves kori kinézetüket. „Az eredeti elképzelés szerint a bőr változik meg, elveszti rugalmasságát és zsírtartalmát. Az arcfiatalítás elsődleges megközelítési útját ezért a feszesítési eljárások jelentették. A legtöbben azonban sosem nyerték vissza korábbi külsejüket. A betegek fiatalkori fényképeket vittek magukról, de egyedül a bőrfeszesítéssel nem lehetett elérni azt az eredményt. Ha a bőr alatti szerkezeteket is átalakítják, azzal változik a bő kinézete is" - mondta Shaw.

Munkatársaival CT-vizsgálatot végeztek 120 férfi és nő arccsontján. A felvételekből háromdimenziós képeket alkottak, melynek segítségével részletesen megmérték az arccsont szerkezetét. Az eredményekből kiderült, hogy az öregedés során a szemgödröt alkotó csontok visszahúzódnak, így a gödör mérete megnövekszik. Már néhány milliméternyi visszahúzódástól megereszkedik a bőr a szem körül. Ugyanez történik az arc közepén elhelyezkedő csontokkal.

„Az erős, szép arccsont biztosít fiatalos külsőt, de ahogy öregszünk, az éles vonások egyre inkább elmosódnak" - mondta Shaw. Az arcfelvarrást igénylők esetében a plasztikai sebészek töltőanyagokat használnak, például a test más részeiből eltávolított zsírszövetet, vagy pedig implantátumokat helyezhetnek be az elvesztett csont helyett. „Nincs rá lehetőség, hogy bárkinek is visszaadjuk a 20 éves arcát, de az arcimplantátumokkal egyes betegeknél jelentős eredmények érhetők el.”

Az emberi élet során a csontszövet folyamatosan képződik és pusztul. Az öregedéssel előfordulhat, hogy a csontképződés folyamata lelassul, így megeshet, hogy több szövet pusztul el, mint amennyi újonnan képződik. A csontsűrűség is csökkenhet, ami csontritkuláshoz vezethet. Dr. Phillip Haeck, az Amerikai Plasztikai Sebészek Szövetségének elnöke szerint a tanulmány mérföldkőnek számít, mert nagyon aprólékosan írja le az arccsontok változásait. „- Az öregedésben több tényező játszik közre. Mindegyiküknek szerepe van abban, hogy valaki hogy néz ki 40,50 vagy 60 évesen. Befolyásolja a genetikai és a külsődleges tényezők is, mint például a károsodás és a nikotin. Aztán ott van még a csontok és lágy szövetek térfogatvesztesége is” – mondta.

Forrás: Medipress


Kapcsolódó anyagok: Igazán a műtőben érzem jól magam. Beszélgetés dr. Gulyás Gusztávval




HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Klinikum

Pszichózis mint az antibiotikumok mellékhatása

Direkt kapcsolat van az antibiotikum-expozíció és az akut pszichózis között, állapította meg a Brain, Behavior, & Immunity – Health című szaklap tanulmánya. Az egyesült államokbeli kutatók cikke az első olyan tanulmány, ami az egyes antibiotikumok pszichiátriai mellékhatásainak (insomnia, hallucináció, delúzió, delírium, katatónia, paranoia, érzelmi elszíntelenedés, pszichózis) gyakoriságát értékeli.

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.