Klinikum

Nincs bizonyíték a vénás thromboembolia általános profilaxisára

2011. DECEMBER 15.

Számos nemzeti szervezet javasolja, hogy a vénás thromboembolia (VTE) megelőzése céljából kórházi ellátásra szoruló betegeket rutinszerűen nem frakcionált heparinnal (UFH) vagy kis molekulasúlyú heparinnal (LMWH) kezeljenek.

Egy új irányelvben az Amerikai Orvosi Kollégium azt mondja, hogy nincs bizonyíték a rutinszerű profilaxisra, és megfogalmaz három ajánlást a kórházi ellátásra szoruló és azon belül a stroke-betegek VTE-megelőzése céljából:
• A UFH- és LMWH-profilaxisnak a haszon/kockázat mérlegelése alapján kell történnie, és szükségtelen kis VTE-kockázatú betegek esetén.
• UFH vagy LMWH: A rendelkezésre álló adatok alapján egyik sem előnyösebb a másiknál.
• A kompressziós harisnya viselése nem ajánlott, mivel nem hatékony a VTE megelőzésében és a halálozási arány csökkentésében, és mert az alsó végtagok bőrének tónusát rontja.

Mivel a kis kockázatú betegek számára nem előnyös, ez az új irányelv nem támogatja az általános VTE-profilaxist a kórházi ellátásra szoruló betegek esetében. Megfontoltan kell mérlegelni, hogy nyilvánvaló kockázati tényezők hiányában a VTE-profilaxis elmaradjon, míg a legalább egy kockázati tényezővel terhelt, nem vérzékeny beteg megkapja az UFH- vagy LMWH-kezelést.

Annak ellenére, hogy számos kockázatbecslő eszköz a rendelkezésre áll, nincs meggyőző bizonyíték egyetlen eszköz elfogadásához. Érdekes, hogy az irányelv ezzel a provokatív állítással zárul: „Bármilyen kockázatbecslő standard vagy elfogadott módszer hiányában, a kezelőorvos feladata eldönteni, hogy a kezelt betegek közül kinek lesz javára a VTE-profilaxis, viszont az összes beteget célzó megfontolásnak helye nincs.”

Forrás: Journal Watch General Medicine, 2011. November 22-i számában.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Klinikum

A nők biológiai életkorának hatását immunrendszerük közvetíti

A visceralis elhízás felgyorsítja a kognitív öregedést, míg a nagyobb izomtömeg védő hatást gyakorol. A középkorú nők esetében különösen fontos a rezisztencia-tréning; az elhízás és a testedzés intelligenciára kifejtett hatása nagyrészt az immunrendszer közvetítésével érvényesül.

Klinikum

Újabb ismeretek a spondylarthritisek patogeneziséről - A Figyelő 2016;1

KOVÁCS LÁSZLÓ

A spondylarthritisek (SpA-k) patogenezisének központi helyszíne a számtalan kisebb-nagyobb enthesis, ahol mechanikai stressz és szisztémás IL23-túltermelődés következtében aktiválódnak az enthesis szövetéhez kötött speciális, Th17 fenotípusú rezidens T-sejtek. A szisztémás IL23 fő forrása a vastagbél, a betegség fő genetikai kóroki tényezője, a HLA-B27 molekula pedig a szintézisének végső lépései során fellépő kóros sejtélettani reakció révén váltja ki macrophagokban az IL23 túltermelődését.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

A túlzott antibiotikum-használat pszichológiája

A pszichológiai faktoroknak nagyobb a hatásuk az antibiotikumok (irracionális) használatára, mint a tudományos bizonyítékoknak.

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).