2013. MÁJUS 17.
Itt a tavasz, ez már nem újság! A Gyermekreumatológiai Hírlevélben azonban szeretnénk egy pár újdonságot megosztani olvasóinkkal.
A linkek hasznos és érdekes szakmai híreket takarnak a biológiai terápiák felírhatóságáról, az antifoszfolipid szindrómás anyák gyermekeinek európai regiszteréről, a gyermek és felnőtt reumatológia közötti kapcsolatokról. Ez utóbbiról érdekes előadásokat halhattunk 2013 március 8-án az MRA ürömi úti székházában. Egyik különösen érdekes előadás teljes anyagát és kommentárját Dr.Újfalussy Ilona rendelkezésünkre bocsájtotta. Az új információkkal tele szakmai előadásokon túl, üdítő élmény volt Prof. Dr.Gömör Béla -Felnőtt és gyermekreumatológiai kórképek a festészetben előadása -és Dr. Robicsek Margit PhD- Gyógyító helyek, gyógyító ecsetvonások festészeti kiállítása, néhány kép a hírlevélen is látható.
A gyermek és felnőttkor közötti átmenet fontosságára mutat rá Dr. Sevcic Krisztina, érdekes a felnőtt JIA-s betegek körében történt kimeneteli vizsgálatról szóló cikkreferálása.
Szeretnénk felhívni a figyelmet, a Magyar Gyermekorvosok Társaság Észak-Nyugat Magyarországi Területi Szervezet Tudományos Ülésének Programjára. A Tudományos Ülés 2013. május 31. – június 1 között lesz Velencén és ígéretes gyermekreumatológiai előadások várhatók.
Hasznos olvasást, építő gondolkodást, szép nyarat kívánok sok szeretettel,
Dr.Orbán Ilonka Főszerkesztő
eLitMed.hu
2013.május 17.
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.
Klinikum
A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.
Direkt kapcsolat van az antibiotikum-expozíció és az akut pszichózis között, állapította meg a Brain, Behavior, & Immunity – Health című szaklap tanulmánya. Az egyesült államokbeli kutatók cikke az első olyan tanulmány, ami az egyes antibiotikumok pszichiátriai mellékhatásainak (insomnia, hallucináció, delúzió, delírium, katatónia, paranoia, érzelmi elszíntelenedés, pszichózis) gyakoriságát értékeli.
A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.
A betegelőjegyzést végző szakdolgozó felelőssége nagy, mivel a beteg, illetve a szülő elmondása alapján kell döntenie az ellátandó eset sürgősségéről. A bemutatott célzott kérdésekkel nagy biztonsággal eldönthető, hogy melyik beteg igényel soron kívüli ellátást és ki az, aki kivárhatja a szokásos előjegyzési időt.
Klinikum
Tisztelettel köszöntök Mindenkit újabb Hírlevelünk alkalmából és szeretném felhívni figyelmeteket néhány gyermekreumatológiai érdekességre és eseményre.
A Magyar Reumatológusok Egyesületének(MRE),Gyermekreumatológiai Szekciója 2013.október 18-án tartotta XXIV. Tudományos Ülését, Budapesten, az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet (ORFI) Közösségi Központjában. A rendezvény fő témája érdekes és tanulságos volt, a gyermekreumatológia területét érintő differenciáldiagnosztikai problémákat, terápiás újdonságokat érintette.
A jelenlegi terápiás protokollok már lehetővé teszik a klinikailag inaktív betegség elérését betegek nagy részében, a jó állapot fenntartásához azonban a betegek gyakran hosszú ideig kapnak egy vagy akár többféle gyógyszeres kezelést és egyre többen éveken át biológiai terápiát.
A biológiai terápiák új korszakot nyitottak a reumatológiában. Átütő lehetőséget és sikert jelentenek számos gyulladásos reumás betegségben mint a rheumatoid arthritis, spondylarthritisek, juvenilis idiopathiás arthritis, arhritis psoriatica – kezelésében csakúgy, mint más immun patogenezisű kórképben.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás