Klinikum

A csontritkulás kezelésének hatékonysága

2012. JÚNIUS 19.

Egy OEP-adatelemzés tanulságai


A Magyar Osteoporosis és Osteoarthrologiai Társaság (MOOT) 2012. június 18-án a Hotel Héliában sajtótájékoztatót rendezett. Az esemény előzményét az adta, hogy a MOOT a május végén, Balatonfüreden tartott Oszteológiai Kongresszuson egy jelentős sikerről számolt be, és a társaság joggal véli úgy, hogy ezt a jó hírt feltétlenül érdemes a szélesebb nyilvánossággal is megosztani. A magyarországi osteoporosisellátás látványos és számokkal is jól leírható eredményéről van szó, amelyet az egészségbiztosítói adatbázis több évet átfogó, tudományos elemzésével mutattak ki – tájékoztatta a jelenlévőket dr. Szekeres László, a társaság elnöke. A 2004–2010 közötti időszakot kiemelve a MOOT elemzői a csontritkulásban szenvedő betegek kezelésének a hatékonyságát szerették volna felmérni. A statisztikai adatokból meglepően kedvező eredményekre jutottak: a vizsgált hét év alatt hazánkban igen jelentős mértékben csökkent a csonttörések száma és az ebből fakadó mortalitás, ami kétségkívül a 90-es évek óta máig is szervezetten működő osteoporosis-ellátásnak köszönhető.

Ennek kezdeteiről szólva Poór Gyula professzor, a MOOT volt elnöke, jelenlegi alelnöke elmondta, hogy noha a csontritkulás népbetegség – itthon hozzávetőleg 900000 betegről tud az orvosszakma –, sajnos Magyarországon hosszú időn át nem volt kellő ismertsége, szervezett ellátórendszere, eszközös és gyógyszeres háttere. A 90-es években a frissen megalakult MOOT hatalmas szervezőmunkába fogott, beindította a Nemzeti Osteoporosis Programot, és ezzel „elvetette a magot”, amelynek a termését ma arathatjuk le.



Osteoporosiscentrumokat hoztak létre, megszervezték a szakemberek képzését és továbbképzését, denzitometriás és egyéb diagnosztikai eszközöket szereztek be, egységes szakmai irányelveket alakítottak ki, kedvező gyógyszer-finanszírozást értek el, és különféle csatornákon keresztül informálták a társadalmat a csontritkulás megelőzésének fontosságáról. Az ezredforduló táján értékelt nagy európai vizsgálatok, mint a European Vertebral Osteoporosis Study (EVOS) és a European Prospective Osteoporosis Study (EPOS) sajnálatos módon még azt mutatták, hogy a 16, nyomon követett ország közül tőlünk származtak csaknem a legrosszabb adatok a lakosság BMD-átlagértékét és a csigolyatörések számát figyelembe véve.

Ennek tükrében még figyelemreméltóbbak a szóban forgó eredmények, amelyeket Lakatos Péter professzor ismertetett részletesebben. 2004–2010 között a csontritkulásból eredő csonttörések száma drámaian, évi 100000-ről 48000-re csökkent.



Ha a csontritkulásos törések sorában kiemelt fontosságú combnyaktörést vizsgáljuk, amelynek következtében a törést szenvedettek 35%-a egy éven belül meghal, nyilvánvaló a kisebb számok rendkívüli jelentősége: csontritkulás miatt az ezredforduló után még évente 17–19 ezren szenvedtek combnyaktörést, és a sérültek közül mintegy öt-hatezren meghaltak, ezt a számot 2010-re évi körülbelül 13 ezerre sikerült visszaszorítani a hatékony betegellátásnak köszönhetően.

A törésszám csökkenésével párhuzamosan mind a nők, mind a férfiak körében mérséklődött a halálozás is a hasonló korú átlagnépességéhez képest, annak mintegy fele-harmada. Ez két tényezővel függ össze: egyrészt a csonttörékenység mérséklődése az oka, másrészt az, hogy az osteoporosis miatt gondozott betegek esetében hamarabb fény derül egyéb betegségekre is mint a diabetes vagy a hypertonia.

Az elemzés során az egészséggazdasági nyereséget is kiszámították. Az osteoporosisos betegek ellátása évente mintegy 20-25 milliárd forinttal terheli meg az egészségügyi kasszát Ebből azonban az állami gyógyszerkiadás „mindössze” 3,5 milliárd forintot tesz ki, a költségek többi részét a szövődmények orvoslása, a műtétek, a kórházi ellátás és a rehabilitáció adja. A gyógyszerekre fordított állami támogatással szemben a mérleg másik serpenyőjében az a 3,7 milliárd forint van, amit a kevesebb törésből fakadóan az egészségbiztosító évente megtakarít a törések és szövődményeik kórházi kezelésén és az ezekkel járó egyéb költségeken.

2007-ben az OEP az osteoporosis elleni gyógyszerek addigi 90%-os támogatását 70%-ra csökkentette. Ennek komoly következményeként az ellátott betegek száma 140 ezerről mintegy felére csökkent, jelezve, hogy a betegek a rájuk háruló megháromszorozódott gyógyszerkiadást nem tudták vállalni, noha ez a támogatáscsökkentés még a gazdasági válság előtt történt.

A WHO meghatározása szerint egy eljárás akkor tekinthető költséghatékonynak, ha egy, jó életminőségben megélt, megnyert életév „ára” nem éri el az ország egy főre eső GDP-jének háromszorosát. Ez Magyarországon 7,5 millió forint/fő/minőségi életévet jelent. A csontritkulás kezelése esetén ez a mérőszám csupán 5,6 milliót tesz ki, ami lényegesen alatta marad a WHO ajánlásának, azaz a gyógyszeres törésprevenció mind szakmailag, mind gazdaságilag hasznot jelent.

Ha a törésprevenciót szolgáló gyógyszeres kezelések nem állnának rendelkezésre a jelenlegi formában, a jelenlegi 20-25 milliárdos költség akár a többszörösére is emelkedhetne. Ezért is nagyon fontos, hogy a most megismert adatokat a szakma, a döntéshozók és a társadalom is kellő súllyal kezeljék.

dr. Németh Éva
eLitMed.hu

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Klinikum

Pszichózis mint az antibiotikumok mellékhatása

Direkt kapcsolat van az antibiotikum-expozíció és az akut pszichózis között, állapította meg a Brain, Behavior, & Immunity – Health című szaklap tanulmánya. Az egyesült államokbeli kutatók cikke az első olyan tanulmány, ami az egyes antibiotikumok pszichiátriai mellékhatásainak (insomnia, hallucináció, delúzió, delírium, katatónia, paranoia, érzelmi elszíntelenedés, pszichózis) gyakoriságát értékeli.

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

Hírvilág

A kényszerbetegség kulcsa

Népszerű elképzelés, hogy a kényszerbetegségre jellemző cselekvéseket, mint például az állandó kézmosást zavaró obszesszív félelmekre adott reakcióként végzik a betegek. Ezt azonban megkérdőjelezik az új kutatási eredmények.

Klinikum

Éhezés, stresszrezisztencia, tumoros megbetegedések

Az éhezés különbözőképpen hat az egészséges és a rákos sejtekre: míg az előbbiek túlélése, az utóbbiak pusztulása fokozódik. Az éhezés és a hatását utánzó diéták a kemo- és radioterápia hatásfokát is növelik, ezért a folyamatban lévő klinikai vizsgálatok lezárulta után alkalmazásuk gyorsan el fog terjedni a rákbetegség megelőzésében és gyógyításában.

Klinikum

A biológiai terápia leépítésének tapasztalatai rheumatoid arthritisben - A Figyelő 2015;2

ROJKOVICH Bernadette

Rheumatoid arthritisben (RA) a krónikus progresszív ízületi gyulladás krónikus fájdalomhoz, az ízületek destrukciójához, funkciókárosodáshoz, a komorbiditások révén élethosszcsökkenéshez vezet. A krónikus gyulladás minél korábbi megfékezése javítja a betegség hosszú távú lefolyását, az ízületi károsodások kialakulását.

Agykutatás

Új dimenzió a gyógyszerkutatásban: sejten belüli receptorok

Az idegsejteken belüli receptorok is felelősek a szinaptikus plaszticitásért, memóriáért, tanulásért, illetve számos idegrendszeri pathológiáért. A sejtszervecskéken, a citoplazmában és a sejtmag membránján, valamint plazmájában elhelyezkedő intracelluláris, G-fehérjéhez kötött receptorok leírása a depresszió, a szkizofrénia, a fájdalom, az autizmus, a metabolikus reguláció vagy az ischaemiás stroke kezelésének újabb szintje előtt nyit teret.