Klinikum

A csontritkulás kezelésének hatékonysága

2012. JÚNIUS 19.

Egy OEP-adatelemzés tanulságai


A Magyar Osteoporosis és Osteoarthrologiai Társaság (MOOT) 2012. június 18-án a Hotel Héliában sajtótájékoztatót rendezett. Az esemény előzményét az adta, hogy a MOOT a május végén, Balatonfüreden tartott Oszteológiai Kongresszuson egy jelentős sikerről számolt be, és a társaság joggal véli úgy, hogy ezt a jó hírt feltétlenül érdemes a szélesebb nyilvánossággal is megosztani. A magyarországi osteoporosisellátás látványos és számokkal is jól leírható eredményéről van szó, amelyet az egészségbiztosítói adatbázis több évet átfogó, tudományos elemzésével mutattak ki – tájékoztatta a jelenlévőket dr. Szekeres László, a társaság elnöke. A 2004–2010 közötti időszakot kiemelve a MOOT elemzői a csontritkulásban szenvedő betegek kezelésének a hatékonyságát szerették volna felmérni. A statisztikai adatokból meglepően kedvező eredményekre jutottak: a vizsgált hét év alatt hazánkban igen jelentős mértékben csökkent a csonttörések száma és az ebből fakadó mortalitás, ami kétségkívül a 90-es évek óta máig is szervezetten működő osteoporosis-ellátásnak köszönhető.

Ennek kezdeteiről szólva Poór Gyula professzor, a MOOT volt elnöke, jelenlegi alelnöke elmondta, hogy noha a csontritkulás népbetegség – itthon hozzávetőleg 900000 betegről tud az orvosszakma –, sajnos Magyarországon hosszú időn át nem volt kellő ismertsége, szervezett ellátórendszere, eszközös és gyógyszeres háttere. A 90-es években a frissen megalakult MOOT hatalmas szervezőmunkába fogott, beindította a Nemzeti Osteoporosis Programot, és ezzel „elvetette a magot”, amelynek a termését ma arathatjuk le.



Osteoporosiscentrumokat hoztak létre, megszervezték a szakemberek képzését és továbbképzését, denzitometriás és egyéb diagnosztikai eszközöket szereztek be, egységes szakmai irányelveket alakítottak ki, kedvező gyógyszer-finanszírozást értek el, és különféle csatornákon keresztül informálták a társadalmat a csontritkulás megelőzésének fontosságáról. Az ezredforduló táján értékelt nagy európai vizsgálatok, mint a European Vertebral Osteoporosis Study (EVOS) és a European Prospective Osteoporosis Study (EPOS) sajnálatos módon még azt mutatták, hogy a 16, nyomon követett ország közül tőlünk származtak csaknem a legrosszabb adatok a lakosság BMD-átlagértékét és a csigolyatörések számát figyelembe véve.

Ennek tükrében még figyelemreméltóbbak a szóban forgó eredmények, amelyeket Lakatos Péter professzor ismertetett részletesebben. 2004–2010 között a csontritkulásból eredő csonttörések száma drámaian, évi 100000-ről 48000-re csökkent.



Ha a csontritkulásos törések sorában kiemelt fontosságú combnyaktörést vizsgáljuk, amelynek következtében a törést szenvedettek 35%-a egy éven belül meghal, nyilvánvaló a kisebb számok rendkívüli jelentősége: csontritkulás miatt az ezredforduló után még évente 17–19 ezren szenvedtek combnyaktörést, és a sérültek közül mintegy öt-hatezren meghaltak, ezt a számot 2010-re évi körülbelül 13 ezerre sikerült visszaszorítani a hatékony betegellátásnak köszönhetően.

A törésszám csökkenésével párhuzamosan mind a nők, mind a férfiak körében mérséklődött a halálozás is a hasonló korú átlagnépességéhez képest, annak mintegy fele-harmada. Ez két tényezővel függ össze: egyrészt a csonttörékenység mérséklődése az oka, másrészt az, hogy az osteoporosis miatt gondozott betegek esetében hamarabb fény derül egyéb betegségekre is mint a diabetes vagy a hypertonia.

Az elemzés során az egészséggazdasági nyereséget is kiszámították. Az osteoporosisos betegek ellátása évente mintegy 20-25 milliárd forinttal terheli meg az egészségügyi kasszát Ebből azonban az állami gyógyszerkiadás „mindössze” 3,5 milliárd forintot tesz ki, a költségek többi részét a szövődmények orvoslása, a műtétek, a kórházi ellátás és a rehabilitáció adja. A gyógyszerekre fordított állami támogatással szemben a mérleg másik serpenyőjében az a 3,7 milliárd forint van, amit a kevesebb törésből fakadóan az egészségbiztosító évente megtakarít a törések és szövődményeik kórházi kezelésén és az ezekkel járó egyéb költségeken.

2007-ben az OEP az osteoporosis elleni gyógyszerek addigi 90%-os támogatását 70%-ra csökkentette. Ennek komoly következményeként az ellátott betegek száma 140 ezerről mintegy felére csökkent, jelezve, hogy a betegek a rájuk háruló megháromszorozódott gyógyszerkiadást nem tudták vállalni, noha ez a támogatáscsökkentés még a gazdasági válság előtt történt.

A WHO meghatározása szerint egy eljárás akkor tekinthető költséghatékonynak, ha egy, jó életminőségben megélt, megnyert életév „ára” nem éri el az ország egy főre eső GDP-jének háromszorosát. Ez Magyarországon 7,5 millió forint/fő/minőségi életévet jelent. A csontritkulás kezelése esetén ez a mérőszám csupán 5,6 milliót tesz ki, ami lényegesen alatta marad a WHO ajánlásának, azaz a gyógyszeres törésprevenció mind szakmailag, mind gazdaságilag hasznot jelent.

Ha a törésprevenciót szolgáló gyógyszeres kezelések nem állnának rendelkezésre a jelenlegi formában, a jelenlegi 20-25 milliárdos költség akár a többszörösére is emelkedhetne. Ezért is nagyon fontos, hogy a most megismert adatokat a szakma, a döntéshozók és a társadalom is kellő súllyal kezeljék.

dr. Németh Éva
eLitMed.hu

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Klinikum

Reumatológiai gyulladásos megbetegedések és családtervezés – a reumatológus szemével - A Figyelő 2017;1

SEVCIC Krisztina

Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.

Klinikum

Újabb ismeretek a spondylarthritisek patogeneziséről - A Figyelő 2016;1

KOVÁCS LÁSZLÓ

A spondylarthritisek (SpA-k) patogenezisének központi helyszíne a számtalan kisebb-nagyobb enthesis, ahol mechanikai stressz és szisztémás IL23-túltermelődés következtében aktiválódnak az enthesis szövetéhez kötött speciális, Th17 fenotípusú rezidens T-sejtek. A szisztémás IL23 fő forrása a vastagbél, a betegség fő genetikai kóroki tényezője, a HLA-B27 molekula pedig a szintézisének végső lépései során fellépő kóros sejtélettani reakció révén váltja ki macrophagokban az IL23 túltermelődését.

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

A kényszerbetegség kulcsa

Népszerű elképzelés, hogy a kényszerbetegségre jellemző cselekvéseket, mint például az állandó kézmosást zavaró obszesszív félelmekre adott reakcióként végzik a betegek. Ezt azonban megkérdőjelezik az új kutatási eredmények.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

Klinikum

Az olasz koronavírus megbetegedés 2019 kitörése – ajánlások a klinikai gyakorlat alapján

A közlemény a The Societa Italiana di Anestesia Analgesia Rianimazionee Terapia Intensiva (SIAARTI), az Airway Research Group és The European Airway Management Society közreműködésével készült.

Klinikum

A biológiai terápia leépítésének tapasztalatai rheumatoid arthritisben - A Figyelő 2015;2

ROJKOVICH Bernadette

Rheumatoid arthritisben (RA) a krónikus progresszív ízületi gyulladás krónikus fájdalomhoz, az ízületek destrukciójához, funkciókárosodáshoz, a komorbiditások révén élethosszcsökkenéshez vezet. A krónikus gyulladás minél korábbi megfékezése javítja a betegség hosszú távú lefolyását, az ízületi károsodások kialakulását.

Klinikum

Ebadta lehetőségek: kutyás terápiák az egészségügyben műhelykonferencia

A Budai Családközpontú Lelki Egészség Centrum szervezésében 2018. szeptember 8-án került megrendezésre az Ebadta lehetőségek: kutyás terápiák az egészségügyben című műhelykonferencia a budapesti Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak Pszichiátriai és Pszichiátriai Rehabilitációs Osztályán.