Adatok és tények: • Több százmillió ember szenved világszerte ízületi betegségektől, elsősorban artrózisban (ízületi porckopás) és reumatoid artritiszben (reumás sokízületi gyulladás). Ez a szám exponenciálisan fog növekedni 2020-ig, tekintettel arra, hogy az 50 éven felüli lakosság addig várhatóan megduplázódik. • Az ízületi betegségek a fogyatékosság vezetői okai az Egyesült Államokban, és az összes krónikus megbetegedés felét teszik ki a 65 éven felüliek között. • Az ízületi porckopás 135 millió embert érint világszerte és a negyedik leggyakoribb egészségügyi probléma nők, a nyolcadik férfiak között. • Reumatoid artritiszben 20 millióan szenvednek a világon – köztük gyermekek is. A 2000. január 1-vel kezdődő Csont és Ízület Évtizede 65 ország nemzeti Akciós Hálózatát fogja össze. Küldetése, hogy elősegítse a mozgásszervi betegségek kutatását és javítsa az e betegségekben szenvedők életminőségét. Az Évtized szorosan együttműködik az Egyesület Nemzetek Szervezete Egészségügyi Világszervezetével. Ebben az évben az Ízületi Betegségek Világnapja alkalmából az Évtized kampányt indított Brüsszelben, az Európai Parlamentben, abból a célból, hogy megváltozzék az ízületi betegségekkel kapcsolatos egészségpolitika. Ezzel egy időben alakult meg a Reumás és Mozgásszervi Betegségek Európai Érdekcsoportja. Ez évben adták ki a reumás betegségekben szenvedők munkájával és munkavállalásával foglalkozó Charta-t is. A Charta felhívja a figyelmet a politikai döntéshozók, egészségügyi szolgáltatók és a munkaadók szerepének fontosságára abban, hogy a reumás betegek részére megfelelő munkakörnyezetet alakítsanak ki. „Működő csodák” címmel kiállítást szerveznek, amely bemutatja, hogy milyen előnyös az egész társadalom számára, ha a reumás betegek megtarthatók aktív kenyérkereső munkájukban. A kiállítást az Európai Parlamentben is bemutatják. Prof. Anthony Woolf, brit reumatológus a Csont és Ízület Évtizede Nemzetközi Kormányzóbizottságának tagja a következőket nyilatkozta: „ A mozgásszervi betegségek vezető okai mind a fogyatékosságnak, mind a keresőképtelenségnek szerte a világon. Az Ízületi Betegségek Világnapja szeretné ráirányítani a figyelmet arra, hogy e betegségek mekkora terhet jelentenek a társadalomnak. Elsősorban a döntéshozóknak szeretné megmutatni, hogy milyen lépések tehetők e betegségek terhének csökkentésére.” A közreadók megjegyzése: Magyarország állami szinten elsőként csatlakozott az Évtizedhez és abban tevékeny munkát fejt ki. A Nemzeti Akciós Hálózat és az Alapítvány sokat tesz a háziorvosok reumatológiai képzéséért és a betegek felvilágosításáért, e területeken számos könyvet, cikket jelentetett meg. Az Eurobarométer adatai szerint a mozgásszervi fájdalom tekintetében Magyarország az első az Európai Unióban. A mozgásszervi betegségek megelőzése és kezelése ma sem egészségügyi prioritás Magyarországon, bár az Unióban az. A reumatológia oktatása hazánkban csak a Semmelweis Egyetemen kötelező, ott is csak a belgyógyászat keretében. A fent említett Charta megalkotásában az Unió meghívására két magyar beteg is részt vett. Sajnos a betegek munkakörnyezetének megfelelő átalakítására egyelőre a legtöbb munkaadónak szándéka sincs. A sajtótájékoztatót fordította és közreadja: Szabóné Dúl Katalin, a Csont és Ízület Évtizede Alapítvány alapítója Dr. Bálint Géza, a Csont és Ízület Évtizede hazai koordinátora Az eredeti, angol nyelvű közlemény PDF- formátumban csatolva.