Idegtudományok

In memoriam Dr. Hegedűs Katalin

2017. JÚNIUS 24.

Szöveg nagyítása:

-
+

Hatalmas veszteség érte a magyar neurológus és neuropathologus társadalmat. Életének 72. évében meghalt Dr. Hegedűs Katalin Professzornő, a Debreceni Egyetem Neurológiai Klinikájának nyugalmazott egyetemi tanára, a hazai neurológia és neuropathologia kimagasló szaktekintélye. Mohácson született 1946. március 8-án. Általános orvosi diplomáját 1971-ben szerezte a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. Egyetemi tanulmányainak befejezése után Dr. Környey István Akadémikus, Intézetvezető meghívására a Pécsi Orvostudományi Egyetem Ideg- és Elmeklinikáján kezdte pályafutását. Környey Professzor nyugdíjba vonulását követően, 1976-tól 1979-ig, Nyíregyházán a Jósa András Kórház Elmeosztályán Pintér Nándor Főorvos munkatársaként dolgozott. A Debreceni Orvostudományi Egyetem Ideg- és Elmegyógyászati Klinikájára 1979. április 1-én került, ahol 1981-től nyugdíjazásáig a klinika neuropathologiai laboratóriumát vezette. 1975-ben neurológiából, 1978-ban pszichiátriából, 1988-ban pedig neuropathologiából szerzett szakorvosi képesítést. Debrecenben Környey tanítványként, a Sántha Kálmán által létrehozott neuropathologiai laboratóriumban sikerült neki a két nagy magyar neuropathologiai iskolát szerves egésszé olvasztania és a debreceni neuropathologiát világhírűvé tennie. Fő tudományos érdeklődési területe az agyi erek morfológiája és a kísérletesen előidézett cerebralis ischaemia pathomechanizmusa, ill. pathomorphologiája volt. Tudományos munkássága eredményeként 1988-ban szerzett kandidátusi fokozatot „A Willis kört alkotó erek fénymikroszkópos vizsgálata ezüstimpregnációval” című értekezéssel. 1993-ban egyetemi tanárnak nevezték ki. Mint Dr. Molnár László Professzor későbbi leghűségesebb tanítványa és munkatársa már 1979-től részt vett az agyi keringésfiziológiai kísérletekben. Kutatási eredményeit nemzetközileg elismert folyóiratokban (Stroke, Journal of Neurology, Journal of Neurosurgery, Surgical Neurology, Acta Neuropathologica, Neurology) közölte. Tudományos tevékenysége során soha nem a siker, vagy elismerés utáni vágy sarkallta; volt benne egy megfoghatatlan késztetetés arra, hogy magyarázatokat találjon, és tudásszomja bőséggel kínálta a kérdéseket. Ez hajtotta akkor, mikor az idegrendszer működésének rejtélyeit állatkísérletek segítségével kutatta, de ugyanígy fáradhatatlan volt a mikroszkóp mellett, mikor szerkezeti mintázatok jelentését kereste. Fantasztikus szintetizáló képessége révén esztétikai örömöket talált a szerkezet és működés egységes értelmezésében. Tudományos kíváncsisága mellett kiemelkedő szakmai tájékozottsága tette lehetővé, hogy a kóros idegrendszer vizsgálata során szerény módszertani eszközökkel új és maradandó felismerésekre jusson, amiket a mai korszerű eljárásokkal maradéktalanul megerősítettek. Még 1996-ban világszerte elismert elektronikus anatómiai és neuropathologiai atlaszt készített és létrehozott egy nemzetközileg kiemelten látogatott internetes honlapot. Ez a tevékenysége szerte a világon ismertséget hozott a debreceni neurológia és a Debreceni Egyetem számára. A szakmában alapműnek és legjobbnak tartott „DeJong's The Neurologic Examination Textbook” bevezetőjében a Hegedűs Professzornő által létrehozott weboldalt (dote.neuropat.hu), mint a legjobb referenciát, együtt említették a „Mayo Clinic Examination in Neurology”-val. A honlap a Texasi Egyetem MD Anderson Cancer Center neuropathológiai képzési programjában kötelező forrásként szerepelt. Tíz év alatt közel tízmillió látogatója volt a weboldalnak. Munkája elismeréseként Dr. Hegedűs Katalin 1986-ban az MTA kutatási pályázati díját, 1987-ben Kiváló Munkáért díjat, 1997-ben Schaffer Károly Emlékérmet, 2006-ban Honthy Hanna díjat kapott. 1998-ban a DOTE „Kiváló oktató”-jának választották. 2007-ben elnyerte a Debreceni Egyetem ÁOK hallgatói által megszavazott, az „Év Oktatója” kitüntető címet. A fenti elismerések csak töredékét tükrözik Hegedűs Professzornő fantasztikus munkájának és személyiségének. Szerettünk az osztályán dolgozni, mert mindig kiszámítható, barátságos és segítőkész volt. Munkatársait fanyar humorával mindig megmosolyogtatta, olvasottságával, munkabírásával, kedvességével lenyűgözte. Magáénak tudhatta sokunk tiszteletét, szeretetét, megbecsülését és bizalmát. Fő ismertetőjele az egyszerűség és a visszafogottság volt. Betegeivel mindig megértő és együtt érző volt. Nagyra értékelte betegei szeretetét. Azokét a betegekét, akik mindig ott ültek a szobája előtt arra várva, hogy megnyugtató, csendes szavaival békét teremtsen a lelkükben. Jól tudta, hogy bár fontos az evidenciákon alapuló gyógyítás, de legalább ennyire fontos, hogy szavainkkal utat találjunk a beteg szívéhez. Hegedűs Katalin professzornő által létrehozott weboldal nyitóképe 2007-ben vonult nyugdíjba. Ezt követően mind a gyógyítástól, mind az oktatástól és kutatástól visszavonult. 2017. június 1-én türelemmel viselt, hosszú betegség után elhunyt. Életének utolsó heteit, napjait a Debreceni Egyetem Neurológiai Klinikáján töltötte, esélyt adva arra, hogy az iránta való szeretetünket még egyszer kifejezhessük, mely szeretetet ő utolsó pillanatáig nagyon kedvesen viszonzott. Úgy ment el, hogy a Neurológiai Klinikán örök nyomot hagyott. Megtanított bennünket, hogyan kell a beteghez fordulni, hogyan kell és lehet nemcsak gyógyszerrel gyógyítani, s hogyan lehet egyszerűen nagyszerű tetteket véghezvinni. Szelíd mosolyát, jóságát, jó tanácsait, szerénységbe burkolt szerető bölcsességét örökre szívünkbe zárjuk. A magyar neurológus és neuropathologus társadalom, kollégák, munkatársak, tanítványok, barátok és ismerősök, a Debreceni Egyetem és Neurológiai Klinika dolgozói megrendülten búcsúzunk tőle. Elhunyt professzorát a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar saját halottjának tekinti. Dr. Oláh László (Neurológiai Klinika) és Prof. Dr. Molnár Péter (Pathologiai Intézet) Debreceni Egyetem 2017. 06. 23. eLitMed.hu

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Idegtudományok

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Idegtudományok

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Idegtudományok

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Idegtudományok

Kortikoszteroidkezelés neuritis vestibularisban

A vizsgálat eredménye szerint kevés bizonyíték szól a szteroidok használata mellett akut neuritis vestibularis esetén. A meglévő bizonyítékok alapján a klinikailag fontos kimenetelek és az objektív vestibularis funkciós kimenetelek között nincs szoros kapcsolat: a DHI-skálán mért rokkantságban egy hónap múlva nem volt szignifikáns különbség a placebo és a szteroid között, a kalorikus tesztek ugyanakkor jobb vestibularis funkciót mutattak ugyanebben az időpontban a szteroiddal kezelt betegek körében. Megjegyzendő, hogy a kalorikus teszt a lateralis (horizontális) félkörös ívjárat, így az ezt beidegző nervus vestibularis superior működéséről ad információkat, a neuritis vestibularisban ugyanakkor a nervus vestibularis inferior is érintett lehet, noha ennek izolált érintettsége csupán az esetek 2,3%-ában igazolható.

Idegtudományok

A depresszió szerotoninelméletét nem támasztják alá bizonyítékok

A Molecular Psyhiatry folyóiratban megjelent közlemény szerzői ezért átfogó áttekintésben (umbrella review) néztek utána valamennyi fellelhető bizonyítéknak, és értékelték az általuk felhasznált szisztematikus áttekintések és metaanalízisek minőségét is (az átfogó áttekintések a kutatási kérdés szempontjából releváns, meglévő szisztematikus áttekintéseket és metaanalíziseket vizsgálják, és a rendelkezésre álló bizonyítékok szintézisének egyik legmagasabb szintjét képviselik). A téma teljes körű lefedése érdekében egy nagy esetszámú genetikai vizsgálatot is bevontak az értékelésbe.

Kapcsolódó anyagok

Idegtudományok

Neurológiai tünetek és emelkedett kórházi mortalitás Covid-19-ben

Mint azt az elmúlt egy év tapasztalatai mutatják, a Covid a tüdőn túl számos egyéb szerv működésében képes kárt okozni. A vese-, máj-, szívérintettségen túl gyakran észlelhetünk az idegrendszert érintő manifesztációt is: többek között fejfájás, anosmia, új stroke vagy a már elszenvedett stroke tüneteinek felerősödése, epilepsziás betegekben emelkedett rohamfrekvencia, Guillain–Barré-szindróma, meningoencephalitis, akut demyelinisatiós encephalomyelitis (ADEM) társulhat a koronavírus-fertőzéshez. Eskandar és társai a Neurology-ban megjelent cikkükben azt vizsgálták, hogy a kórházi ellátást igénylő covidos esetekben a neurológiai tünetek megjelenése együtt jár-e a betegek halálozásának fokozott kockázatával.

Idegtudományok

Új eredmények a neuroimmunológia területéről

Bár még gyerekcipőben jár az ideg- és az immunrendszer közötti kapcsolatok feltárása, a neuroimmunológia az elmúlt pár évben nemcsak a mikroglia-, T- és makrofágsejtek agyi szerepét, valamint az agy saját limfatikus rendszerét kezdi megismerni, de azokról az útvonalakról is kezd lehullani a lepel, amelyek révén a pozitív érzelmek lassítják a tumornövekedést vagy a negatív érzelmek pszichoszomatikus betegségeket okoznak.

Gondolat

Személyes nekrológ Láng István akadémikusnak (1931-2016)

Még nem láttam embert ennyit dolgozni, pedig körülbelül hatvan éves korodtól kezdve emlékszem rád. Olyan szép ritmusban csináltad, hatékonyan, látszólag könnyedén és megállás nélkül. Sokat segített ebben az alaposságod és a taktikai érzéked: gondosan megterveztél mindent, óvatosan, előrelátóan. A napi rutinodnak éppúgy része volt az aktuális ügyek intézése, mint az 5 évvel későbbi események előkészítése.

Idegtudományok

Neurológia a betegágynál

Nagy örömmel és érdeklődéssel vettem kezembe a Dr. Vécsei László professzor úr és Dr. Szok Délia szerkesztése nyomán megjelent Neurológia a betegágynál című könyvet.

Idegtudományok

Szentágothai János

Az elektronmikroszkópos vizsgálatok kora előtt ezüst impregnációs módszerrel igazolni tudta a neurontan érvényességét. A későbbiekben kísérleti agykutatással foglalkozott, főleg a szemmozgások, egyensúlyi működések, gerincvelő- és agytörzsi reflexek idegmechanizmusának tanulmányozásával, az idegi gátlás szerkezeti alapjaival és a magasabb idegközpontok szerkezeti elemzésével. Legnagyobb eredményeit talán a kisagykéreg kutatásában érte el: felismerte a kéreg moduláris szerkezetét, azt, ahogyan 10-50 ezer idegsejt egységekbe kapcsolódik.