Az agyi vénás thrombosisok (cerebral vein thrombosis, CVT) a mély vagy felszínes agyi vénák és a duralis vénás sinusok thrombosisának összefoglaló neve. A CVT éves incidenciája 1,3–1,6 eset 100 000 személyre vetítve. A CVT-s betegek változatos tünetekkel és panaszokkal jelentkezhetnek, mint például fejfájás, epilepsziás roham, fokális neurológiai tünetek és megnövekedett koponyaűri nyomás, mely tudatzavarhoz vagy akár halálhoz is vezethet. Ugyanakkor megfelelő terápia mellett a betegek mintegy 80%-ában a vénák rekanalizációjára és jó neurológiai kimenetelre lehet számítani. A terápia elsősorban antikoaguláció, mely hagyományosan heparin, majd ezt követően K-vitamin-antagonisták (VKA-k) vagy direkt orális antikoagulánsok (DOAC-ok) alkalmazását jelenti. A 2017-es European Stroke Organization (ESO) irányelv alapján az antikoaguláció standardját a VKA-k alkalmazása jelenti, ugyanakkor az irányelv publikációját követően számos olyan vizsgálat jelent meg, mely a DOAC-ok alkalmazását biztonságosnak és hatékonynak ítélte. Riva és munkatársai a British Journal of Haematology-ban megjelent publikációjukban a DOAC-ok CVT-beli alkalmazását tárgyaló randomizált, kontrollált vizsgálatok (RCT) és megfigyeléses vizsgálatok metaanalízisét végezték el. A metaanalízisben összesen 23 vizsgálat eredményeinek elemzését végezték el, ezek közül két vizsgálat volt RCT. A vizsgálati eredmények a következőképp alakultak: A betegek átlagéletkora 25 és 49 év között volt, 16 vizsgálatban a betegek között női túlsúly mutatkozott. A leggyakoribb rizikótényezők az orálisfogamzásgátló-szedés (4–66%), a dohányzás (10–47%) és a thrombophilia (6–55%) voltak. A kezdeti képalkotó vizsgálat vérzést a betegek 14–65%-ában igazolt. A legtöbb vizsgálatban a betegek felvételkori funkcionális állapota (átlagosan mRS 1–3 pont) vagy tüneteik súlyossága (átlagosan NIHSS 0–9 pont) is feltüntetésre került. Összesen 618 beteget kezeltek DOAC-okkal, közülük 172 dabigatrant, 304 rivaroxabant, 115 apixabant kapott, míg a fennmaradó betegeknél a DOAC típusa nem volt rögzítve. A legtöbb esetben a DOAC-okat már a kezdeti heparin- és/vagy VKA-kezelést követően kezdték el alkalmazni. A két RCT közül az egyikben 60-60 dabigatran- vs. warfarinhasználó beteg, míg a másikban 21-24 rivaroxaban- vs. warfarinhasználó beteg összehasonlítását végezték el. A betegek halálozási rátája DOAC mellett 1,76% volt (VKA mellett 1,08%, nem szignifikáns különbség). Súlyos vérzés az esetek 2,41%-ában (gastrointestinalis vérzés, menorrhagia, illetve intracranialis vérzés (ICH) fordult elő, VKA mellett hasonló gyakorisággal) jelentkezett. Rekurráló thrombosis az esetek 2,05%-ában jelentkezett, ezek 60%-ában CVT ismétlődött (VKA mellett 2,01% ismétlődés, nem szignifikáns különbség). Kiváló neurológiai kimenetel (mRS 0–1) az esetek 85,9%-ában (VKA mellett 75,7%-ban, nem szignifikáns különbség), míg érrekanalizáció az esetek 89,0%-ában (VKA mellett hasonló arányú rekanalizáció) volt kimutatható. A vénás thromboemboliák ismétlődési aránya hasonló az antikoagulált mélyvénás thrombosis/tüdőemboliás betegekhez, ugyanakkor a súlyos vérzések aránya a CVT-s betegeknél magasabbnak tűnik, melyet legalább részben magyaráz az, hogy a CVT-s betegek egy jelentős részében már a kezdeti képalkotó vizsgálaton jelen volt ICH, melyek méretének növekedését több vizsgálat is súlyos vérzésként értékelte. A vizsgálat alátámasztja, hogy a kezdeti parenteralis antikoagulációt követően a DOAC-ok használhatók CVT-ben, ugyanakkor a szerzők több limitáló tényezőt is felsorolnak: az analízisben szereplő vizsgálatok nagyrészt kis esetszámmal és megfigyeléses protokollal dolgoztak; a klinikai események száma (halálozás, súlyos vérzés, rekurrens thrombosis) alacsony volt; a kimeneteli események definíciójában nagyfokú változatosság volt; néhány vizsgálat nem ismertette a kezdeti antikoaguláns terápiát; végül pedig a kezelés és a követés időtartama eltérő volt az egyes vizsgálatok között. Szemlézte: Cséke Balázs dr. Eredeti közlemény: Riva N, Galea F, Buhagiar I, Gatt A, Calleja-Agius J. Efficacy and safety of the direct oral anti-coagulants in patients with cerebral vein thrombosis: A systematic review and meta-analysis. Br J Haematol. 2022;198(1):165-182.