Hírvilág

Viszály a MOK és a felügyelőbizottság között

2014. FEBRUÁR 09.



Etikai eljárást indított a Magyar Orvosi Kamara (MOK) a köztestület felügyelőbizottsága (fb) és annak elnöke ellen - erről maga az érintett számolt be az fb által kezdeményezett orvosgyűlés előtt tartott sajtótájékoztatón Budapesten.

Bánki Magdolna, a MOK Országos Felügyelő Bizottságának elnöke elmondta, a gyűlést azért kezdeményezték, mert az orvosoknak szeretnének minden részletre kiterjedő tájékoztatást adni a kamara gazdálkodását illetően.

Az fb-elnök a sajtótájékoztatón megerősítette, megállapították, hogy több ponton is sérül a kamara jogszerű működése, az elnök és az elnökség többszöri kérésre sem tisztázta a gazdálkodás ellenőrzése során felmerült visszásságokat, és folyamatosan ellehetetlenítik a felügyelőbizottság munkáját.

Az fb által készített jelentéseket továbbra sem hozzák nyilvánosságra, pedig ez kötelező lenne egy köztestületben. Ezen kívül - folytatta az elnök - a jogszerűtlenül megemelt kamarai tagdíjakkal kapcsolatban sem rendeződött a helyzet. Az általuk készített jelentés több ponton elmarasztalta a MOK vezetését, mert úgy szedtek emelt tagdíjakat az orvosoktól, hogy az emelés tényét nem a küldöttgyűlés szavazta meg.

A felügyelőbizottság elnöke beszámolt arról is, hogy az ellenőrzések során számos akadályba ütköztek, a kért adatokat nem vagy hiányosan kapták meg az elnökségtől, amely a kamarához tartozó kft.-k gazdálkodásába való betekintést többszöri kérésükre folyamatosan, szóban és írásban is megtagadta.

Major László, az fb alelnöke úgy fogalmazott, a kamara többször alapszabályt és kamarai törvényt sértett működése során, ezt az fb jelezte a felügyeleti szervnek, vagyis a minisztériumnak. Úgy vélte, a tagok és a vezetőség között egyfajta fal alakult ki, a 40-50 ezres tagság "elszakadt" az elnökségtől.

Eredetileg az orvosi kamara felügyelőbizottsága szombatra küldöttközgyűlést hívott össze, ám - "technikai okok" miatt - változtatni volt kénytelen. Ezen napirenden lett volna az elnökség visszahívása.

Korábban a MOK elnöke, Éger István azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy a kamara elnöksége és a területi szervezetek tanácsa már jóval korábban határozott arról, hogy február 15-ére alapszabályszerűen küldöttközgyűlést hívnak össze, amelynek napirendjén a felügyelőbizottság visszahívása és az alapszabály módosítása is szerepel. Az elnök szerint az általuk február közepére tervezett küldöttközgyűlés időpontja már tudható volt, vélhetően az fb ezért választott korábbi időpontot az általa kezdeményezett ülésre.

Bánki Magdolna a szombati gyűlésen azt mondta, úgy tudja, a jövő heti küldöttközgyűlés naprendjén nem szerepel a felügyelőbizottság beszámolója.
Az orvosgyűlésen és az azt megelőző sajtótájékoztatón több orvos is táblával jelent meg, amelyeken egyebek között a "Tisztességes orvosi kamarát", "Éger tovább ne sározz, távozz!" feliratok voltak olvashatók.


MTI 2014. február 8., szombat

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.