Beváltja választások előtt tett ígéretét a kormány, s mai ülésén elfogadhatja a Parlament a kamarákról szóló új törvényt. A Molnár Lajos által 2006-ban eltörölt kötelező kamarai tagság pótlására a tervezetet Réthelyi Miklós, nemzeti erőforrásokért felelős miniszter jegyezte december végén. A köztestületek vezetői néhány pontot ugyan kifogásoltak, s a parlament egészségügyi bizottsága is támogatott egyes módosító javaslatokat. A Magyar Orvosi Kamara (MOK), a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK), a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) képviselői és az egészségügyért felelős államtitkár egyetértettek abban, hogy a törvény minden szereplő számára kívánatos. A teljes körű kamarai tagság visszaállítása, a független etikai ítélkezési jogosultság megadása, vagy a szakmai, minőségbiztosítási feladatkörök, a véleményezési jogosítványok kiterjesztése alapvetően pozitív fogadtatásra találtak. Nem aratott azonban osztatlan sikert a tagdíj mértékének maximalizálása, és a vezető tisztségviselők újraválaszthatóságának meghatározása, amelyről korábban a sajtóban is élénk vita folyt. Szócska Miklós álláspontja az volt, hogy a tagság semmiképpen nem tekinthet „kamarai adóként” a tagdíjra, garanciákat kell adni arra, hogy az nem külön teher a számukra. A tisztségviselők újraválasztását illetően a szakmai szervezetek sérelmezték, hogy nem a korábbi tárgyalásokon született megállapodások szerint járt el a minisztérium a törvény megfogalmazásakor. Egyes vélemények szerint a törvény körüli kibontakozott élénk vita azt bizonyítja, hogy nem volt elegendő egyeztetés, az államtitkár szerint viszont az autentikus szereplőkkel elegendő konzultáció volt, az államtitkárság csak abban hibázott, hogy a megbeszélések nem a sajtó nyilvánossága előtt történtek. A későbbiekben ez nem fordul majd elő – ígérte. Szakpolitikusok szerint egyébként a kamarai törvény 1994-es változata volt az etalon, amelyhez képest túl sok jogosítvány nem került vissza a szakmai testületekhez. A MOK, az MGYK és a MESZK a törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok ismeretében végül üdvözölték, hogy a hosszas egyeztetéseknek köszönhetően a törvény visszaadja testületeik, s ezáltal a szakma hitelét. Bár a javaslat olyan formában kerül március 7-én a Parlament elé, hogy tartalmaz néhány pontot, amelynek nem örülnek. Ezek közé tartozik, hogy a MOK a korábban megvont egyetértési jogosítványát nem kapta vissza, a törvény csak véleményezésre ad lehetőséget számukra. A vitás kérdések terén végül elfogadták a módosító indítványokat. A minimálbérhez viszonyítva maximalizálják a tagdíjakat, ennek megfelelően az orvosok és a gyógyszerészek minimálbérük legfeljebb 30, a szakdolgozók 18, míg a személyi jogos gyógyszerészek 60 százalékát fizethetik tagdíjként. Tisztázódott a tisztségviselők újraválaszthatóságának kérdése is, a most megszavazásra kerülő törvény életbelépésétől számít az a kitétel, amely szerint a kamarai vezetők csak két évig tölthetik be tisztségüket a grémiumok élén. eLitMed.hu, T.O. 2011-03-07