Kulturális változásra van szükség ahhoz, hogy toleránsabb légkör alakuljon ki a társadalomban az alapvető jogok biztosa szerint. Szabó Máté hétfőn egy budapesti konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatóján egyebek mellett arról beszélt, hogy a változáshoz több forrásra lenne szükség, és azokat célzottabban kellene felhasználni elsősorban az iskolai oktatásban. Az ombudsman szerint láthatók ugyan pozitív kezdeményezések, ám szomorúnak mondta, hogy a rendszerváltás óta az erre fordított kormányzati és nemzetközi források még mindig nem értek el érezhető változást például a romákkal vagy a fogyatékossággal élő emberekkel kapcsolatban. Utalt a "jó gyakorlatokat" bemutató konferencia egyik előadójának szavaira, eszerint ma olyan "virtuális kerítésekkel van tele a társadalom", amelyek embereket és csoportokat különítenek el egymástól. Hozzátette: ezeket a kerítéseket leginkább a média és a közoktatás építi. Utóbbiról - ugyancsak a konferencián előadó szakembereket idézve - azt mondta, a közoktatás nem teszi érzékennyé a fiatalokat az előítéletekkel kapcsolatos problémákra. Véleménye szerint a jelenlegi oktatási rendszerek intézményei, kultúrája alkalmatlan arra, hogy alternatív típusú toleranciára nevelő programokat fogadjanak be, vagy kioltják ezeknek a hatásait. Szabó Máté úgy látja, "ha nem is teljesen, de nagymértékben erőszakmentes a magyar társadalom", ám a verbális agresszió jelen van, ez pedig szavai szerint intoleráns, veszélyeztetett légkört teremt. Fleck Zoltán, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára egy, az első- és negyedéves joghallgatók körében végzett felmérést ismertetve azt mondta, arra kérdésre, hogy a jognak mely társadalmi csoportot kell védenie, a hallgatók 70 százaléka azt mondta, hogy a többségi magyarokat, míg egy másik kérdésben csaknem negyedük azt mondta, egyáltalán nem kell védeni a romákat. Arra a kérdésre, "mely társadalmi csoport milyen mértékben jelent veszélyt a társadalomra", a megkérdezett joghallgatók 44 százaléka válaszolta azt, hogy a romák "nagyon nagy mértékben veszélyesek a társadalomra". Arról is beszélt, alig találtak különbséget a társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos kérdésekben az első- és a negyedéves hallgatók válaszai között, ez pedig azt jelenti, hogy "az értékátadás tekintetében a jogászképzés is kudarcos". A jogászképzésben nem értékátadás folyik, hanem jogtechnikusképzés - fogalmazott kritikusan az egyetemi tanár. Messing Vera, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének tudományos főmunkatársa a kisebbségi csoportok ábrázolása a médiában címmel tartott előadásában jó és rossz gyakorlatokat sorolt. Előbbiek között említette, ha a romák nem romaként jelennek meg egy tudósításban, hanem például a kiömlő vörösiszap áldozatai között, vagy az "utca embereként", tehát nem kisebbségként. Jó példának mondta azt a televíziós tudósítást is, amelyben egy falu többségét és a kisebbségét egy helyi közösségként jelenítették meg, amikor közösen álltak ki egy gárdafelvonulással szemben. A rossz példák között a különböző sztereotípiákat erősítő műsorokat említett, amikor a kisebbségeket "ösztönös tehetségként" vagy "tehetségtelen ösztönösségként" mutatnak be. Rossz gyakorlatnak nevezte a "sejtetést", amikor például egy bűncselekmény - egyébként ismeretlen - elkövetőivel kapcsolatban televíziók olyan képsorokat vágnak be, melyeken a falu cigánysora vagy sétáló roma lányok láthatók. Etikai problémának mondta, hogy ha politikusok nyílt rasszista állításokat tesznek, akkor a média ezeket a kijelentéseket saját csatornáján közvetíti-e a nyilvánosságnak. 2013. április 29., hétfő