Hírvilág

Újabb három magyar kutató nyert az Európai Kutatási Tanács pályázatain

2017. ÁPRILIS 03.

Szöveg nagyítása:

-
+

Újabb három magyar kutató, Acsády László idegtudós, Pyber László matematikus és Csibra Gergely pszichológus nyert támogatást az Európai Kutatási Tanács (ERC) rendkívül rangosnak számító pályázatain. Ezzel rekordszámúra, tizenkettőre emelkedett a tavaly sikeresen pályázó magyar tudósok száma - közölte az MTI-vel hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). A közlemény szerint Magyarország számára a 2016-os év kiemelkedően sikeres volt az ERC által nyújtott kutatási támogatások elnyerésében, korábban kilenc tudós nyert pályázatot Magyarországról. A nyertesek közül hét kutató az akadémiai kutatóhálózatban dolgozik, azon belül hat fő az MTA Lendület programjának korábbi nyertese, ketten pedig a Közép-európai Egyetem (CEU) kutatói. A most bejelentett további három, szintén 2016-ban pályázó nyertessel együtt az EU 13 új országának összesen 22 ERC pályázati sikeréből 12 Magyarországhoz kötődik, vagyis Magyarország a régió más országaival összehasonlítva továbbra is kiemelkedően eredményes a tanács pályázatain. Mint a közlemény fogalmaz, az ERC egyenként 1,5-3 millió euró (463-926 millió forint) összegű támogatásai világszerte a kutatói kiválóság mércéjének számítanak. Az Európai Unió régi tagállamaival (EU15) összevetve Magyarország tavaly eredményesebben szerepelt Görögországnál, Norvégiánál, Írországnál és Portugáliánál. Ugyanakkor a sorban Magyarország előtt álló finnek összesen 21 ERC pályázaton nyertek támogatást. Az elmúlt tíz évben jelentős kutatási eredményeket elérő, vezető kutatók számára kiírt ERC Advanced Grantet nyerte el Acsády László, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (MTA KOKI) tudományos tanácsadója. A több évesre tervezett kutatással a homloklebeny és a talamusz kapcsolatának egyelőre kevéssé ismert jellegzetességeit szeretnék feltárni a magyar tudósok. Ugyancsak ERC Advanced Grantet nyert Pyber László, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszora. Nyertes kutatásának témája egy, a csoportok (azaz szimmetriastruktúrák) növekedésével kapcsolatos új matematikai módszer megalapozása és általánosítása, amely segíthet egyebek mellett a hálózatok elmélete néhány alapproblémájának megoldásában. Magyar és külföldi matematikusokból álló kutatócsoportjával Pyber László a korábbi, elsősorban Babai László nevéhez köthető eredmények tetszőleges dimenziós változatainak kidolgozására vállalkozik. Az akadémiai kutatóhálózatban dolgozó két kutatón kívül Csibra Gergely, a CEU egyetemi tanára nyert el szintén Advanced Grantet A társas viszonyok és a potenciális társak számontartása és értékelése csecsemőkorban című kutatási témájával - olvasható a közleményben. Forrás: MTI, MTA MTI 2017. április 3.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

LAPSZEMLE eLitMed

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Idegtudományok

Egymásra ható elmék

SZEMLE eLitMed

Az agyak közötti szinkronitás szintje – ami minél erősebb, annál nagyobb élvezettel jár – szociális állatoknál, így az embernél is, előre jelzi a kapcsolat minőségét, állítja a gyorsan növekvő új kutatási terület, a kollektív idegtudomány.

Idegtudományok

Hogyan csökkenthetnénk a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát?

SZEMLE eLitMed

A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.

PharmaPraxis

A pszichedelikumok újranyitják a kritikus tanulási periódusokat

Megtalálták a különféle pszichedelikumok terápiás hatása mögött álló mechanizmust, ami nemcsak a neuropszichiátriai kórképek, köztük az autizmus és a stroke, de a süketség és a vakság jobb kezelését is ígéri.

Klinikum

Kettős thrombocytaaggregáció-gátlás vs. minor akut ischaemiás stroke-ban

Chen és munkatársai a JAMA-ban megjelent cikkükben a kettős APT (dual APT, DAPT) noninferioritását vizsgálták intravénás thrombolysissel szemben minor, rokkantságot nem okozó ischaemiás stroke-okban.

Klinikum

Másképp működik az infantilis agy

A csecsemőkori amnézia rejtélye azt sugallja, hogy a fejlődő agyban másképp működik a memória. Bármennyire is valóságosnak tűnnek, becsben őrzött legkorábbi emlékeink valószínűleg fényképek láttán vagy a szüleink elmesélése alapján alakultak ki, írja a Science folyóirat.