Hírvilág

Újabb három magyar kutató nyert az Európai Kutatási Tanács pályázatain

2017. ÁPRILIS 03.

Újabb három magyar kutató, Acsády László idegtudós, Pyber László matematikus és Csibra Gergely pszichológus nyert támogatást az Európai Kutatási Tanács (ERC) rendkívül rangosnak számító pályázatain. Ezzel rekordszámúra, tizenkettőre emelkedett a tavaly sikeresen pályázó magyar tudósok száma - közölte az MTI-vel hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia (MTA).

A közlemény szerint Magyarország számára a 2016-os év kiemelkedően sikeres volt az ERC által nyújtott kutatási támogatások elnyerésében, korábban kilenc tudós nyert pályázatot Magyarországról. A nyertesek közül hét kutató az akadémiai kutatóhálózatban dolgozik, azon belül hat fő az MTA Lendület programjának korábbi nyertese, ketten pedig a Közép-európai Egyetem (CEU) kutatói.

A most bejelentett további három, szintén 2016-ban pályázó nyertessel együtt az EU 13 új országának összesen 22 ERC pályázati sikeréből 12 Magyarországhoz kötődik, vagyis Magyarország a régió más országaival összehasonlítva továbbra is kiemelkedően eredményes a tanács pályázatain. Mint a közlemény fogalmaz, az ERC egyenként 1,5-3 millió euró (463-926 millió forint) összegű támogatásai világszerte a kutatói kiválóság mércéjének számítanak.

Az Európai Unió régi tagállamaival (EU15) összevetve Magyarország tavaly eredményesebben szerepelt Görögországnál, Norvégiánál, Írországnál és Portugáliánál. Ugyanakkor a sorban Magyarország előtt álló finnek összesen 21 ERC pályázaton nyertek támogatást.

Az elmúlt tíz évben jelentős kutatási eredményeket elérő, vezető kutatók számára kiírt ERC Advanced Grantet nyerte el Acsády László, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (MTA KOKI) tudományos tanácsadója. A több évesre tervezett kutatással a homloklebeny és a talamusz kapcsolatának egyelőre kevéssé ismert jellegzetességeit szeretnék feltárni a magyar tudósok.

Ugyancsak ERC Advanced Grantet nyert Pyber László, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszora. Nyertes kutatásának témája egy, a csoportok (azaz szimmetriastruktúrák) növekedésével kapcsolatos új matematikai módszer megalapozása és általánosítása, amely segíthet egyebek mellett a hálózatok elmélete néhány alapproblémájának megoldásában. Magyar és külföldi matematikusokból álló kutatócsoportjával Pyber László a korábbi, elsősorban Babai László nevéhez köthető eredmények tetszőleges dimenziós változatainak kidolgozására vállalkozik.

Az akadémiai kutatóhálózatban dolgozó két kutatón kívül Csibra Gergely, a CEU egyetemi tanára nyert el szintén Advanced Grantet A társas viszonyok és a potenciális társak számontartása és értékelése csecsemőkorban című kutatási témájával - olvasható a közleményben.

Forrás: MTI, MTA
MTI 2017. április 3.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

Vajon megváltozik-e az agyunk különböző behatásokra?

HALÁSZ Péter

Ma már nincsenek egyértelmű határok a korábban „funkcionális”-ként és „organikus”(strukturális) -ként elkülönített jelenségek között, és egyre inkább el kell fogadnunk a test és lélek oda-vissza kölcsönhatását az „interakcionalizmus”-t, ahogy Karl Popper nevezte...

Hírvilág

Tények és értelmezések az agykutatás terén

A „neurománia” gondját lassan mind többen érzik a humán tudományok terén.

Agykutatás

A Homo sapiens és a pszichoaktív növények közötti kapcsolat

A pszichoaktív növények fogyasztásának az emberré válásban, az emberi kultúra kialakulásában játszott alapvető szerepét mutatják be az Akadémiai Kiadó gondozásában kiadott angol nyelvű folyóirat, a Journal of Psychedelic Studies 2019 végén megjelent különszámának tanulmányai.

Hírvilág

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpontot is működtetető konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpont, az ELI-ALPS-ot a jövőben működtető nemzetközi konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet Brüsszelben - tájékoztatta az intézmény pénteken az MTI-t.

Egészségpolitika

Az Akadémiai kutatóhálózatnak a kormány tervei szerinti átalakítása hatalmas veszteség lenne

Falus András immunológus akadémikussal, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet emeritus egyetemi tanárával, az MTA folyóirata, az 1840-ben alapított Magyar Tudomány főszerkesztőjével beszélgettünk arról, hogy mely értékek veszhetnek el, ha a tervezett intézkedéseket a nemzetközi tiltakozás ellenére végig viszi a kormányzat.