Hírvilág

Új vezetők az MTA kutatóintézet-hálózatában

2019. JANUÁR 07.

Január elsejétől a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) négy kutatóközpontjában és két kutatóintézetében járt le az eddigi főigazgatók, illetve igazgatók megbízatása. Pályázati eljárás alapján az MTA elnöke döntött arról, hogy a következő három évben kik vezethetik az érintett intézményeket.

Az Európai Unió (EU) ajánlásainak megfelelő pályázati eljárás alapján az MTA elnöke döntött arról, hogy a következő három évben kik vezethetik az érintett három kutatóközpontot és egy önálló jogállású kutatóintézetet. Egy kutatóközpontban és egy kutatóintézetben az eddigi vezetők mandátumát hosszabbították meg - közölte az MTA az MTI-vel csütörtökön.

Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban az eddigi főigazgató, Szarka László Csaba utóda a főigazgatói poszton a következő három évben Kiss L. László. A 47 éves csillagász, a kutatóközpont eddigi főigazgató-helyettese a csillaghalmazok, a csillagok asztrofizikájának, valamint az exobolygóknak a szakértője.

Új főigazgatója van az MTA Ökológiai Kutatóközpontnak is: Báldi András után Szathmáry Eörs evolúcióbiológus vezetheti az intézményt 2021 végéig. Szathmáry Eörs a nagy evolúciós átmenetek, az élet, a genetikai kód és az emberi nyelvkészség eredetének, valamint a biológiai kooperáció kutatója.

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontban Rudas Tamás utóda a főigazgatói poszton Boda Zsolt lett. Az 50 éves kutató 2016 nyara óta az MTA TK Politikatudományi Intézet igazgatójaként dolgozott. Fő kutatási területe a közpolitika változásainak magyarázata és a bizalom szerepe a közpolitikák megvalósításában.

Az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet élén Pálfy Péter Pált Stipsicz András váltja. Az 53 éves matematikus kutatásainak középpontjában az úgynevezett alacsony dimenziós topológia, vagyis a matematika legfeljebb négydimenziós terek tulajdonságait vizsgáló ága áll.

Az MTA Agrártudományi Kutatóközpontban 2020. április 30-ig Balázs Ervin maradt a főigazgató.

Az MTA Atommagkutató Intézetben szintén az eddigi igazgató folytathatja a munkát: Dombrádi Zsolt 2023 végéig marad az intézmény élén.

A közlemény szerint 10 akadémiai kutatóközpont - bennük 39 intézet - és további 5 önálló jogállású kutatóintézet alkotja "Magyarország legnagyobb, szinte valamennyi tudományterületre kiterjedő, főhivatású kutatókat alkalmazó, önálló szabályozású kutatóhálózatát". E kutatóhálózat legfontosabb feladata az alapkutatás vagy más néven felfedező kutatás. Ugyanakkor az MTA kutatóhálózatában és az Akadémia által támogatott egyetemi kutatócsoportokban nem csak alapkutatás folyik - az eredményekre számos alkalmazott kutatás és innováció épül.

Az akadémiai kutatóhálózatban 4 ezernél is többen dolgoznak. A kutatók 44 százaléka 40 év alatti, a női kutatók aránya 36 százalék.

A közleményben felidézik azt is, hogy az MTA kutatóhálózatának finanszírozásáról nyár óta vita folyik az MTA, illetve az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) között. Ennek oka, hogy 2019-től a mintegy 40 milliárd forintos MTA költségvetési alap-előirányzatból 28 milliárd forint átkerült az ITM-hez. A 28 milliárdból körülbelül 20 milliárd forint a kutatások témájától független (alapfeladatokkal kapcsolatos) bér- és működési költségeket tartalmaz. Az MTA szerint az, hogy ezek a források az ITM-hez kerültek, azt jelenti, hogy az akadémiai kutatóhelyek esetében elvált a közfeladat ellátásának kötelezettsége a pénzügyi fedezet feletti rendelkezési jogtól - áll a közleményben.

A kialakult helyzet miatt az MTA 2018 végén rendkívüli közgyűlést tartott. Az MTA 190. közgyűlésének határozata nyomán az elnökség által elfogadott, Palkovics Lászlónak, az ITM miniszterének küldött levélben kiemelik: jogilag megalapozatlannak tartják azt is, hogy a kutatóhálózatban határozatlan idejű kinevezéssel dolgozó közalkalmazottak bérét és a kutatómunkához szükséges eszközöket, infrastruktúrát pályázati úton biztosítsák. Az MTA vezetése az elmúlt hónapokban számos alkalommal kifejezte aggodalmát a kutatóhálózat 2019. évi törvényes működésének ellehetetlenülése miatt. A levélben az Elnökség továbbá megállapítja, hogy "az akadémiai kutatóhálózat ugyanolyan elválaszthatatlan része a Magyar Tudományos Akadémiának, mint a szűkebb értelemben vett köztestület" - olvasható a közleményben.

Palkovics László innovációs és technológia miniszter az MTA rendkívüli közgyűlése kapcsán tartott sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a kormány biztosítani fogja a kutatóintézetekben dolgozók bérét mindaddig, amíg az új struktúra a tervek szerint jövő áprilisra létrejön, a működési költségeket pedig az akadémia biztosítja. A miniszter azt is kiemelte, hogy a jövő év elején kiírják az új pályázatokat a kutatócsoportok finanszírozására és ezek az innovációs ökoszisztéma valamennyi szereplője számára elérhetővé válnak.

A miniszter szerint a javasolt rendszer megegyezik az EU kutatástámogatási struktúrájával, az átalakítás nem sérti az akadémia függetlenségét, az MTA köztestületének minden jogosultsága sérthetetlen.

Palkovics László elmondta, hogy a kormány megpróbál segítséget nyújtani az MTA-nak a rendszert átalakításához, ezért jött létre az MTA Kutatóhálózati Tudományos Elnöki Bizottsága, amelynek 14 tagjából hetet az akadémia, hetet pedig a kormány delegált.


Forrás: MTI
MTI 2019. január 3., csütörtök 14:51

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

EESZT - állandó társ a háziorvosi ellátásban

Az EESZT talán a háziorvosok számára nyújtja a legtöbb segítséget, mivel megismerhetik betegük kórelőzményeit, melyek tekintetében eddig a páciensre voltak utalva. A NEAK által ellenőrzött kötelező adatszolgáltatás biztosítja számukra, hogy a szükséges információkat megtalálhassák a rendszerben, azonban részükre is előír kötelezettségeket, amiket a napokban megjelent jogszabály-módosítás alapján az egészségügyi államigazgatási szerv is ellenőrizni fog.

Hírvilág

A kényszerbetegség kulcsa

Népszerű elképzelés, hogy a kényszerbetegségre jellemző cselekvéseket, mint például az állandó kézmosást zavaró obszesszív félelmekre adott reakcióként végzik a betegek. Ezt azonban megkérdőjelezik az új kutatási eredmények.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Az Akadémiai kutatóhálózatnak a kormány tervei szerinti átalakítása hatalmas veszteség lenne

Falus András immunológus akadémikussal, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet emeritus egyetemi tanárával, az MTA folyóirata, az 1840-ben alapított Magyar Tudomány főszerkesztőjével beszélgettünk arról, hogy mely értékek veszhetnek el, ha a tervezett intézkedéseket a nemzetközi tiltakozás ellenére végig viszi a kormányzat.

Gondolat

Személyes nekrológ Láng István akadémikusnak (1931-2016)

Még nem láttam embert ennyit dolgozni, pedig körülbelül hatvan éves korodtól kezdve emlékszem rád. Olyan szép ritmusban csináltad, hatékonyan, látszólag könnyedén és megállás nélkül. Sokat segített ebben az alaposságod és a taktikai érzéked: gondosan megterveztél mindent, óvatosan, előrelátóan. A napi rutinodnak éppúgy része volt az aktuális ügyek intézése, mint az 5 évvel későbbi események előkészítése.

Hírvilág

Richter Témapályázat 2020 – Pályázati felhívás

A Richter Gedeon Nyrt. kétfordulós pályázati felhívást tesz közzé, már megkezdett és korai eredményeket is felmutatni képes tudományos kutatási tevékenységek támogatására. A pályázat első körben nyílt jellegű, míg a második fordulóban meghívásos és pénzdíjazott.

Hírvilág

Pályázati Felhívás - Segítő szakmában dolgozó alkotók részére

A Moravcsik Alapítvány – Budapest Art Brut Galéria pályázatot ír ki az egészségügyi és szociális területen dolgozó amatőr alkotók művészeti munkáinak bemutatására.

Hírvilág

Pályázati felhívás – 40 év alatti orvosok és orvosbiológiai kutatással foglalkozó személyek számára

A Prof. Dr. Romics László Akadémikus Emlékére Alapítvány pályázatot hirdet Magyarországon dolgozó, magyar állampolgárságú, 40 éven aluli orvosok és orvosbiológiai kutatással foglalkozó személyek számára. A nyertes pályázó(k) között 500 000 Ft alapítványi adomány kerül kiosztásra.