A SARS-koronavírus mutációs sebességének felgyorsítása lerontja a kórokozó azon képességét, hogy betegséget okozzon a megfertőzött állatokban - állapították meg egérkísérletekben amerikai kutatók, akik szerint a módszer alkalmas lehet új típusú élővakcinák előállítására. Az Észak-Karolinai Egyetem és a Vanderbilt Egyetem munkatársai a Nature Medicine című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban demonstrálták, hogy egy megfelelően módosított SARS-koronavírus jóval gyorsabban kezd mutálódni, és úgy már képtelen betegséget okozni az egerekben. Ez azt jelenti, hogy a változtatás - amelynek köszönhetően a vírus elvesztette a pontos másolódást lehetővé tévő képességét - egy alaposan legyengített SARS-vírust hozott létre, amely alkalmas lehet vakcinálásra. Az eredmény kritikus időpontban ígér megoldást, hiszen szeptemberben új, a SARS-koronavírushoz hasonló, légzőszervi megbetegedést okozó vírust azonosítottak betegeknél. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) akkori közleménye szerint az új vírust egy előtte Szaúd-Arábiában járt brit férfiban azonosították. A WHO szakemberei nem találtak bizonyítékot arra, hogy a vírus emberek között is átadható, és arra gyanakszanak, hogy az eddigi érintettek állatoktól kaphatták el a fertőzést. A SARS (Severe Acute Respiratory Syndrome: súlyos akut légzőszervi szindróma) 2002-ben jelent meg Kínában. A gyors nemzetközi fellépés következtében négy hónap alatt megfékezték a járványkitörést, de 8422 esetben atípusos tüdőgyulladást, 916 esetben pedig halált okozott, mire ellenőrzés alá vonták a vírust. "Eredetileg azt gondoltuk, hogy a vírus talál valamilyen módot arra, hogy kijavítsa a mutációt, amit okoztunk" - idézte Rachel Graham kutatásvezetőt a ScienceDaily című online tudományos magazin. Kiderült azonban, hogy a többi vírusnál megszokott adaptációs útvonal helyett a legyengített vírusok elég jól és hosszan másolódtak ahhoz, hogy eközben védő immunválasz alakulhatott ki még a legyengült immunrendszerű állatokban is. "Ez azt jelenti, hogy a módosított vírus csodálatosan működik vakcinaként egy állatmodellben" - magyarázta Graham. Kísérletükhöz a kutatók a SARS-koronavírus egy különleges, a másolódásban fontos szerepet betöltő fehérjéjét, az ExoN-t kódoló gént tették működésképtelenné, így a vírus nem tudta kijavítani az előállt hibákat, ennek következtében a mutációk száma a szokásos hússzorosára emelkedett. A módszer új megközelítést kínál a vakcinatervezésben, mert az így hosszabb távra legyengített vírusokkal való oltás biztonságosabb lehet, mint a jelenlegi élővírusos módszer. A mostani eredmény a kutatók több mint egy évtizedes együttműködéséből született, amely során a koronavírusok - köztük a közönséges náthavírus - evolúcióját és fajok közti terjedését kívánják megismerni. (https://www.sciencedaily.com/releases/2012/11/121112113131.htm) MTI 2012. november 13., kedd