Hírvilág

Túl öreg vagyok, hogy elszörnyedjek

2013. AUGUSZTUS 25.


Megjelenik a jövő héten Margaret Atwood kanadai írónő sötét jövőt festő utópia-trilógiájának befejező kötete.

Atwood, aki közel öt évtizedes pályafutása alatt nagy sikerű regényeivel Kanada egyik leghíresebb "exportcikke" és közkedvelt kulturális személyisége lett, otthonában, Torontóban beszélt a The Daily Telegraphnak a MaddAddam című művéről. A trilógia első része, az Oryx and Crake 2003-ban, a második The Year of the Flood címmel 2009-ben jelent meg.

A MaddAddam főhőse két nő, Toby és Ren, akik belépnek egy környezetvédő keresztény szektába, "Isten kertészei" közé. Atwood a trilógiában a biotechnológiával kapcsolatos aggodalmait osztja meg az olvasókkal. De a műveket nem a tudományos fantasztikum, hanem a spekulatív regények közé sorolja.

A szerző hangsúlyozta, hogy miközben odaadó híve a Star Treknek, maga nem lenne képes ilyesmit írni. "Sárkányokról sem tudok írni. Ami nem azt jelenti, hogy nem olvasok ilyesmiről. Nem lennék képes megírni a Moby Dicket sem. Pedig nagyon érdekel" - fogalmazott.

Atwood disztópiájában nyomasztó képet vázol fel arról, hogy mi várhat a földi életre. Az írónő azonban mégis úgy gondol regényeire, mint "bátorító könyvekre". "Túl öreg vagyok ahhoz, hogy elszörnyedjek ezektől a dolgoktól, mert ezek együtt járnak az emberi természettel. Olyan, mintha azt kérdeznék: elborzaszt-e hogy csótányok élnek a nukleáris reaktorokban? Hát, nem borzadok el, mert az élet mindenütt utat talál magának" - magyarázta.

Atwood férjével, Graeme Gibson íróval és ornitológussal együtt elkötelezett környezetvédő, tiszteletbeli elnökei a Ritka Madarak Klubjának és tagjai a kanadai Zöld Pártnak. Az írónő elmondta: ebben a gondolkodásban nőtt föl, édesanyja élelmezéskutató, apja rovartudós volt.

A regényíró a közösségi médiát is fontosnak tartja: Twitter-követőinek száma jócskán meghaladja a 400 ezret. A Wattpad publikációs portálon pedig a közelmúltban jelent meg egy zombitörténete, amelyet Naomi Alderman brit regényíróval együtt jegyez.

"Nem tudok a hintaszékben ücsörögni" - hangsúlyozta.
Atwood egy kérdésre válaszolva kifejtette, hogy ő is optimista, mint minden író: egyrészt azért, mert az írók abban reménykednek, hogy befejezik a könyvüket, másrészt, mert bíznak abban, hogy valaki kiadja, harmadrészt pedig hisznek abban, hogy valaki elolvassa.
A MaddAddam augusztus 29-én jelenik meg a Bloomsbury kiadó gondozásában.
https://www.telegraph.co.uk/culture/books/10246937/Margaret-Atwood-interview.html


2013. augusztus 24., szombat

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.