2013. AUGUSZTUS 25.
Szöveg nagyítása:
Megjelenik a jövő héten Margaret Atwood kanadai írónő sötét jövőt festő utópia-trilógiájának befejező kötete. Atwood, aki közel öt évtizedes pályafutása alatt nagy sikerű regényeivel Kanada egyik leghíresebb "exportcikke" és közkedvelt kulturális személyisége lett, otthonában, Torontóban beszélt a The Daily Telegraphnak a MaddAddam című művéről. A trilógia első része, az Oryx and Crake 2003-ban, a második The Year of the Flood címmel 2009-ben jelent meg. A MaddAddam főhőse két nő, Toby és Ren, akik belépnek egy környezetvédő keresztény szektába, "Isten kertészei" közé. Atwood a trilógiában a biotechnológiával kapcsolatos aggodalmait osztja meg az olvasókkal. De a műveket nem a tudományos fantasztikum, hanem a spekulatív regények közé sorolja. A szerző hangsúlyozta, hogy miközben odaadó híve a Star Treknek, maga nem lenne képes ilyesmit írni. "Sárkányokról sem tudok írni. Ami nem azt jelenti, hogy nem olvasok ilyesmiről. Nem lennék képes megírni a Moby Dicket sem. Pedig nagyon érdekel" - fogalmazott. Atwood disztópiájában nyomasztó képet vázol fel arról, hogy mi várhat a földi életre. Az írónő azonban mégis úgy gondol regényeire, mint "bátorító könyvekre". "Túl öreg vagyok ahhoz, hogy elszörnyedjek ezektől a dolgoktól, mert ezek együtt járnak az emberi természettel. Olyan, mintha azt kérdeznék: elborzaszt-e hogy csótányok élnek a nukleáris reaktorokban? Hát, nem borzadok el, mert az élet mindenütt utat talál magának" - magyarázta. Atwood férjével, Graeme Gibson íróval és ornitológussal együtt elkötelezett környezetvédő, tiszteletbeli elnökei a Ritka Madarak Klubjának és tagjai a kanadai Zöld Pártnak. Az írónő elmondta: ebben a gondolkodásban nőtt föl, édesanyja élelmezéskutató, apja rovartudós volt. A regényíró a közösségi médiát is fontosnak tartja: Twitter-követőinek száma jócskán meghaladja a 400 ezret. A Wattpad publikációs portálon pedig a közelmúltban jelent meg egy zombitörténete, amelyet Naomi Alderman brit regényíróval együtt jegyez. "Nem tudok a hintaszékben ücsörögni" - hangsúlyozta. Atwood egy kérdésre válaszolva kifejtette, hogy ő is optimista, mint minden író: egyrészt azért, mert az írók abban reménykednek, hogy befejezik a könyvüket, másrészt, mert bíznak abban, hogy valaki kiadja, harmadrészt pedig hisznek abban, hogy valaki elolvassa. A MaddAddam augusztus 29-én jelenik meg a Bloomsbury kiadó gondozásában. https://www.telegraph.co.uk/culture/books/10246937/Margaret-Atwood-interview.html 2013. augusztus 24., szombat
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Egészségpolitika
A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.
„A beteg egyre gyakrabban találkozik majd azzal, hogy amikor a támogatott, és eddig viszonylag olcsó készítményéért bemegy a patikába, a korábbi óriási választékból csak egy-kettő maradt, aztán már egy sem. Az utóbbi egy évben jelentősen megnőtt az ellátási problémák száma és súlyossága, és az is érezhető, hogy a háttérben meghúzódó okok tendenciózusak” – nyilatkozta az eLitMednek Molnár Márk egészségügyi közgazdász, gyógyszerpiaci szakértő, aki beszélt a gyógyszerellátás múltjáról, jelenéről és jövőjéről is.
Idegtudományok
Az agyak közötti szinkronitás szintje – ami minél erősebb, annál nagyobb élvezettel jár – szociális állatoknál, így az embernél is, előre jelzi a kapcsolat minőségét, állítja a gyorsan növekvő új kutatási terület, a kollektív idegtudomány.
A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.
Egészségpolitika
A közelmúltban elképesztő képek jelentek meg a hazai sajtóban egy határszéli szociális otthon ágyipoloska-fertőzöttségét bemutatva. A tudósítások egyöntetűen arról szóltak, hogy az elmúlt időszakban az ágyipoloskák az otthon különböző épületeiben, lakószobáiban általánosan elterjedtek, így a bemutatott jelenség valójában több száz ott élő (és dolgozó) ember életét keseríti meg, és már huzamosabb ideje. Nem csupán megkeseríti mindennapjaikat, hanem egészségüket is veszélyezteti. Mert az ágyi poloska (Cimex lectularius) a vérszívó poloskák családjába tartozva elsősorban emberek vérével táplálkozik, így súlyos betegségek terjesztője is lehet.
„A rólam elnevezett kórházi szárnyat már nem fogom látni...” – Interjú Dr. Karsai Dániel alkotmányjogásszal
„A rólam elnevezett kórházi szárnyat már nem fogom látni...” – Interjú dr. Karsai Dániel alkotmányjogásszal
1.
2.
3.
4.
5.
1.
Gondolat
Üdv nálunk! Van már, aki írja a fekete pontjaid? – Nyomasztás a közoktatásban2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás