Hírvilág

Talányosság és fájdalmas szépség

2014. JÚNIUS 03.


Szemző Tibor Vágy, hogy indiánok lehessünk című kísérleti filmje Franz Kafka utolsó szerelmét és életének utolsó évét mutatja be.

"Fordított kronológia mentén haladunk, a haláltól a szerelemig és fiatal barátjával való megismerkedéséig mutatjuk be az író életének utolsó két fontos kapcsolatát, illetve Kafka utolsó időszakát" - mutatta be a munkát Szemző Tibor rendező, zeneszerző.

Utolsó szerelmével, a nála húsz évvel fiatalabb, lengyel származású Dora Diamanttal negyven évesen, kevesebb mint egy évvel a halála előtt ismerkedett meg és költözött össze Berlinben. Barátjával, a fiatal dombóvári medikussal, Klopstock Róberttel pedig a Magas-Tátrában ismerkedik meg néhány évvel korábban.

Dora és Klopstock végigélték Kafka utolsó heteit, ápolták és kitartottak mellette az utolsó pillanatig a Bécs melletti szanatóriumban. A film a maga sajátos képi eszközeivel rekonstruálja a barátság és a szerelem történetét, miközben Kafka egyáltalán nem nyilvánosságnak szánt magánbeszélgetésein elhangzott gondolatai, érdekes okfejtései is életre kelnek.

"Ez az 1923-24 es év története, ami csak az utóbbi évek Kafka-kutatásai során vált ismertté" - részletezte a rendező. Elmondta, hogy a Max Brod által kezelt Kafka-hagyatékból hiányzik ennek az utolsó időszaknak a története, amely csak 2006-ban, Klopstock özvegyének halála után került napvilágra. Ekkor jelent meg ugyanis a fiatal orvosbaráttal való levelezésről egy könyv "Kafka utolsó barátja" címmel, amely két tanulmány mellett azokat a képanyagokat és levelezéseket tartalmazza, amelyet az orvos és az író váltott egymással. Ezek szolgáltak a film alapjául.

"Mi ebben a filmben ezt az ismeretlen Kafkát, inkább az embert, mint az írót akartuk bemutatni, nem azt a szorongó személyiséget, akivel rendszerint azonosítják" - tette hozzá.

A szereplők nélküli film azokon a helyszíneken forgott, amelyek hármuk életében nagy szerepet játszottak: a kierlingi szanatóriumban, ahol Kafka meghalt, Matlárházán, ahol Klopstockkal megismerkedett, Budapesten, ahol a fiatal orvos még gimnáziumba járt, Prágában, ahol Kafka élt, azon a vasútvonalon, amelyen elhagyta Prágát, az Északi-tengernél, ahol Dorával megismerkedett, Brooklynban ahol az orvos 30 évig élt és dolgozott, valamint Berlinben, Grünewaldban, ahol az író Dorával lakott.

"Filmünk esszenciálisan hordozza korábbi megközelítéseink mélységét és szélességét, amelyet ugyan le kellett szűkíteni, de törekedtünk arra, hogy mégis egy olyan kerek egész maradjon, ami visszaadja ennek az időszaknak a talányosságát, megmutatja jelentőségét és fájdalmas szépségét" - hangsúlyozta a rendező. "A valódi, spontán visszaemlékezés illúzióját Lukáts Andor és Barbara Massey hangja segíti, akik színészi manír nélkül szólalnak meg a filmben" - tette hozzá.

A mozi - a rendező korábbi alkotásaihoz hasonlóan - 8 milliméteres és super 8 milliméteres filmre forgott, ez segíti az emlékezetszerű, törékeny hatást és áll össze a képanyag, a zene és a szövegből egy "film esszévé".

A történetet A Császár üzenete címmel Szemző Tibor és Forgách András a Magyar Rádióban már bemutatta egy 104 perces rádiójáték formájában, ezt a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) számos fesztiválra (Prix Europe, Prix Maroluc, Prix Italia) nevezte, ahol sikerrel szerepelt. A rádiójátékban közreműködött mások mellett Székely B. Miklós, Lukáts Andor, Csákányi Eszter, Máté Gábor, Hámori Gabriella, Helyei László vagy Garas Dezső. A mű színpadi változatát 2013 februárjában mutatták be a Művészetek Palotájában.
A rendező elmondta: szeretnék a filmet is külföldi fesztiválokra nevezni, és bízik abban, hogy Cannes-ban, Berlinben vagy akár Locarnóban is sikerrel szerepelhet.

Szemző Tibor Budapesten született, zenei tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti főiskolán és a Schola Hungaricában folytatta. A hetvenes évektől több alkotói csoport alapítója és vezetője volt. Kezdettől fogva a narratív és színpadi, illetve a mozgóképi elemek zenével történő kombinációja foglalkoztatta. Mindez legplasztikusabban Az élet vendége című, Kőrösi Csoma Sándorról szóló "életrajzi" filmjében, illetve az ezekből készült Csoma oratóriumban jelenik meg. A film a Locarnói Filmfesztiválon elnyerte a Kritikusok díját, a 36. Magyar Filmszemlén pedig a rendezői látványt díjazták.

Forrás: MTI
2014. június 2., hétfő

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Én nem beteg emberként élek

GYIMESI Ágnes

B. Ildikónak egy éve megváltozott az élete. Agydaganatot diagnosztizáltak nála, életmentő műtétet hajtottak végre rajta, majd folytatta az orvosi protokoll útját, kemoterápia, sugárkezelés. Majd a belső hangjára hallgatott.

Klinikum

Az MMR-autizmus botrány áldozatai

Dr. Andrew Wakefieldet, a közelmúlt nyugati orvosi irodalmának valószínűleg legbutább és legszükségtelenebb egészségügyi botrányának vezető szerzőjét, a General Medical Council kizárta soraiból.

Hírvilág

A fulladásos félelem kemoszenzorai

Amerikai kutatók a fulladástól való félelem kialakulásának korábban ismeretlen agyi mechanizmusát fedezték fel.

Gondolat

Az emberiség öt nagy ostora

Soha az emberiség történetében nem volt olyan betegség, amely az orvoslást, a társadalom szociális szerkezetét és a túlvilág képzetét döntőbben determinálta volna, mint a lepra és a pestis...

Agykutatás

A fejlődő pszichiátriai határai

Beszámoló az MPT XVII. Vándorgyűléséről