Szívbetegséget okozhat a túl sok munka
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
Itt az ideje, hogy a hosszú munkaidőt is felvegyük a szívbetegségek kockázatainak listájára. Egy új tanulmány szerint a munkatársaiknál többet dolgozó angol irodai dolgozókban jelentős mértékben megnőtt a szívroham kialakulásának kockázata.
A University College London tanulmányából az derül ki, hogy a legalább napi tizenegy órát dolgozó alkalmazottakban 67 százalékkal nagyobb a szívbetegség kialakulásának kockázata, mint a napi 7-8 órát dolgozókban.
Dr. Gregg C. Fonarow, az amerikai UCLA kardiológus professzora szerint számos tényező járulhat hozzá a kockázat növekedéséhez a hosszabb munkaidőt töltők esetében. A sokat dolgozóknak kevesebb idejük marad a testmozgásra, az egészséges étkezésre és a rendszeres orvosi vizsgálatokra, és valószínűleg nagyobb stressznek vannak kitéve, kevesebbet alszanak, és a szív-érrendszeri betegségekhez hozzájáruló más viselkedéseket is folytatnak.
Az Annals of Internal Medicine április 5-i számában megjelent tanulmány során 711 brit közalkalmazottat vizsgáltak 1991 és 2004 között. Amellett, hogy 67 százalékkal megnövelte a szívbetegség kockázatát, a napi legalább tizenegy óra munka egyeseket teljesen más kockázati kategóriába helyezett. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozták, a vizsgálat nem erősített meg közvetlen ok-okozati összefüggést a túlórázás és a szívbetegség kialakulása között.
A fejlett országokban egyre gyakoribb jelenségnek számít a rendkívül hosszú munkaidő, ami megnövelheti a dolgozók esélyét a szívkoszorúér betegségre. Korábbi európai és japán kutatások hasonló összefüggést mutattak a hosszú munkaidő és a szívroham között, és az új eredmények segíthetnek az életmóddal kapcsolatos intervenciókra és a szívbetegség elleni kezelésekre vonatkozó döntésekben. Amennyiben további kutatások is megerősítenék az összefüggést, a kutatók szerint egyszerűen és alacsony költséggel hozzá lehetne adni a fizikális vizsgálatokhoz a munkaidővel kapcsolatos kérdőíveket.
Forrás: Medipress
Kapcsolódó anyagok: Gének is befolyásolják a szívbetegség kialakulását
Ártalmas a szívnek a képernyő előtti ülés
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Egészségpolitika
A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.
Idegtudományok
Az agyak közötti szinkronitás szintje – ami minél erősebb, annál nagyobb élvezettel jár – szociális állatoknál, így az embernél is, előre jelzi a kapcsolat minőségét, állítja a gyorsan növekvő új kutatási terület, a kollektív idegtudomány.
A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.
Egészségpolitika
Interjú Sinkó Eszterrel, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ egészségügyi közgazdászával. Meglátása szerint az egészségügy jelenleg „betegelhárító üzemmódban” dolgozik, zajlik az összeomlása.
„Ez egy veszélyes irány” – az eLitMednek nyilatkozó szakértőkkel értékeltük a jelenlegi helyzetet, illetve a most elfogadott salátatörvény részleteit.
A felzárkózás kudarca. 1. rész. A magyarországi egészségügyi közkiadások trendjei nemzetközi összehasonlításban
Mit tud tenni a hálózattudomány az orvoslás helyzetének javításáért?
1.
2.
3.
4.
5.
Egészségpolitika
Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”1.
2.
Helyünk a világban
A felzárkózás kudarca – 5+1 súlyos megállapítás Orosz Éva tanulmányából3.
4.
Idegtudományok
Neurofeedback: az ADHD-val küzdő gyerekek fejlesztéséhez is használható módszert oktatnak Vácon5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás