Hírvilág

Szicíliai klíma lesz Magyarországon a Világbank szerint!

2011. AUGUSZTUS 15.

Szöveg nagyítása:

-
+

Magyarország és Lengyelország éghajlata a mostani spanyolhoz vagy szicíliaihoz válik hasonlóvá a globális felmelegedés előrehaladtával - ismerteti a Bloomberg hírügynökség a Világbank tanulmányát. Szerintük Kelet-Európa és Közép-Ázsia egyáltalán nincs felkészülve a klímaváltozás hatásaira. 2050-re már 37 igazán forró nap lesz egy évben Magyarországon, azaz ekkor 30 Celsius fok feletti lesz a hőmérséklet. Összehasonlításként azt írják, hogy most még átlagban 22 ilyen nap van évente. A jelentés célja, hogy a globális felmelegedést eddig áldásként kezelő kelet-európai és közép-ázsiai országok is komolyan vegyék a bajt. A tanulmányt az ENSZ bonni klímaügyi megbeszélésén mutatták be. "Ténylegesen arról van szó, hogyan kell alkalmazkodni egy teljesen különböző éghajlathoz" - mondta Marianne Fay, a jelentés írója. Szerinte egyes országok még hisznek a klímaváltozás jótékony hatásában, és így a probléma félrekezelése miatt érzékenyebbek is lesznek a következményekre. Oroszország számolhatna a folyamatosan fagyott talaj felengedésével, a gleccserek olvadásával és a hirtelen áradásokkal. Fay szerint mindez különösen Oroszországra és Ukrajnára áll: a két ország azonban nem számol a szibériai térség permafroszt (egész évben fagyott) talajának fokozatos felengedésével, ami a ráépült infrastruktúrát tönkreteheti. Komoly gondokat okozhat még az olvadó gleccserek miatt elvesző édesvíz mennyisége és a nagy esőzések miatti súlyos áradások. Az országok alkalmazkodóképessége a térségben változó, de legrosszabb a helyzet Tádzsikisztánban, Albániában és Kirgizisztánban. A legkevésbé veszélyeztetett államok Szlovénia, Csehország és Észtország. Az alkalmazkodás anyagi költségeit nem nevezi meg a tanulmány. Forrás: Bloomberg

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

LAPSZEMLE eLitMed

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

Egészségpolitika

Alapvetően alakulhat át a gyógyszerhozzáférés - Interjú Molnár Márkkal

KUN J Viktória

„A beteg egyre gyakrabban találkozik majd azzal, hogy amikor a támogatott, és eddig viszonylag olcsó készítményéért bemegy a patikába, a korábbi óriási választékból csak egy-kettő maradt, aztán már egy sem. Az utóbbi egy évben jelentősen megnőtt az ellátási problémák száma és súlyossága, és az is érezhető, hogy a háttérben meghúzódó okok tendenciózusak” – nyilatkozta az eLitMednek Molnár Márk egészségügyi közgazdász, gyógyszerpiaci szakértő, aki beszélt a gyógyszerellátás múltjáról, jelenéről és jövőjéről is.

Idegtudományok

Egymásra ható elmék

SZEMLE eLitMed

Az agyak közötti szinkronitás szintje – ami minél erősebb, annál nagyobb élvezettel jár – szociális állatoknál, így az embernél is, előre jelzi a kapcsolat minőségét, állítja a gyorsan növekvő új kutatási terület, a kollektív idegtudomány.

Idegtudományok

Hogyan csökkenthetnénk a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát?

SZEMLE eLitMed

A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.

Egészségpolitika

Az egészségügy vergődik a túlzott centralizáció és a pénzhiány miatt

Interjú Sinkó Eszterrel, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ egészségügyi közgazdászával. Meglátása szerint az egészségügy jelenleg „betegelhárító üzemmódban” dolgozik, zajlik az összeomlása.