Ahogyan az egész ágazat, úgy a népegészségügy helyzete is katasztrofális. Ehhez képest sok kisebb-nagyobb program futott ezen a területen 2010-ben, de összehangolásuk a megfelelő irányítás hiánya miatt nem történt meg, így remélt hatékonyságuk is elmaradt. Mindezt Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár mondta a parlament egészségügyi bizottságának szerdai ülésén. Az államtitkár a népegészségügyi program 2010-es előrehaladásáról, az elért eredményekről számolt be a grémiumnak, de hangsúlyozta, még az előző ciklus tevékenységének értékeléséről van szó. Így inkább azt emelte ki, mi lesz az, amin a jelenlegi vezetés a tavalyi év tapasztalatai alapján mindenképpen változtatni fog. Bár az egyéni programok jól működtek, ugyanakkor ezek koordinációja hiányzott, így hatásuk is elmaradt. Ezért paradigmaváltásra van szükség, a projektformában működő népegészségügyi tevékenységeket a jövőben intézményes formában, általános programként viszik tovább. A terület anyagilag sem eszköztelen, hiszen 13,4 milliárd forint áll rendelkezésre a megvalósításhoz. Az új népegészségügyi programhoz 3+1 eszköz áll az egészségügyi kormányzat rendelkezésére. Elsőként a lakosság szemléletén kell alakítani az életmódváltás befolyásolásával. Át kell tekinteni a szervezett szűrőprogramok rendszerét, amelyről Húsvét után számol be az államtitkár a bizottság tagjainak. Szükség van a jogszabályi háttér módosítására, különösen az adatvédelem területén, mert jelenleg nem tudják, hogy ki, mikor, milyen szűrésen vett részt, s ennek eredményeként milyen további ellátásra volt szüksége, s azt megkapta-e. S végül átalakításra vár az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat is, amelynek főszerepe lesz a koordinációban. „Gyorsan kell cselekednünk, mert a népegészségügy a teljes szétesettség állapotában van” – mondta Szócska Miklós, aki szerint az alapoktól kell újraépítkezni, csökkentve a területen a forrásokhoz való hozzájutást nehezítő bürokráciát. Hozzátette, nem csak drága reklámokkal érhetnek el eredményt, hanem a partnerek – képzőhelyek, önkormányzatok – összefogásával, a társadalom mozgósításával, ami sok esetben nem is igényel többletforrásokat. „Az apró programocskák ideje lejárt” – mondta egyetértésben az államtitkárral a bizottság ülésén Ádány Róza, a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karának professzora. Szerinte méltatlan lenne az egészségügyet néhány hónapja vezetőkön számon kérni a népegészségügyi programok megvalósulását, de „mulasztásaink vannak”, ezért a szakember üdvözölte a koncepcióváltást. A primer és szekunder prevenció hatásosságához átütő programokra van szükség, amelyhez nem csak professzionális szemléletre, hanem az intézményrendszer megújítására is szükség van. A professzorasszony hangsúlyozta, az alapellátás megújítása nélkül elképzelhetetlen, hogy átütő eredményeket érjenek el a népegészségügyben. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében a 2007-13 között rendelkezésre álló forrásoknak mindösszesen 11%-át hívták le eddig. A szakma részéről is támogatott a paradigmaváltás. Ezt már Kiss István, a Magyar Hypertonia Társaság elnöke, a MOTESZ volt vezetője mondta, aki hozzátette, szervezett programjaikkal látványos, nemzetközileg is fajsúlyos eredményeket értek el a betegek felvilágosításának területén például a kardiovasculáris betegségek megelőzésében, a népegészségügyi program keretében. Szerinte abban egyetértés van a társadalomban, hogy foglalkozni kell az egészségmegőrzéssel, de ehhez kevés információt és segítséget kapnak az emberek. A bizottság tagjai sem elégedettek a népegészségügyi programok eddigi eredményeivel. A sikertelenségnek Horváth Zsolt (Fidesz) szerint az is oka, hogy eddig a területen az egymást követő egészségügyi vezetők mindig máshová helyezték a hangsúlyt. Az LMP-s Szilágyi László arra mutatott rá, hogy egy évvel ezelőtt ugyancsak a népegészségügyi program előrehaladásáról hallgattak meg beszámolót, de úgy érzi, azóta sem történt változás, s itt lenne az ideje, hogy a kormány egy komoly népegészségügyi tervvel álljon elő. eLitMed.hu, T.O. 2011-03-24