Prosztatarákos betegeikért futották körbe a Balatont az orvosok
2019. JÚLIUS 22.
2019. JÚLIUS 22.
Szöveg nagyítása:
A Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikájának 13 orvosa egymást váltva 21 óra alatt futotta körbe a Balatont, teljesítve ezzel a 221 kilométeres távot. Teljesítményükről egy motiváló kisfilm is készült. – Klinikai vizsgálatok mutatták ki, hogy jelentősen csökkenhet a prosztatarákos halálozás abban az esetben, ha a betegek rendszeresen mozognak – fogalmaz a filmben dr. Riesz Péter osztályvezető főorvos. – A sport úgy fizikailag, mint mentálisan olyan helyzetbe tudja hozni az embert, hogy eredményesebben tud küzdeni a betegség ellen. Nemcsak beszélni szeretnénk a betegeinknek arról, hogy mennyire fontos a testmozgás, hanem példát is szeretnénk mutatni – indokolja a vállalkozást dr. Szendrői Attila, a klinika ambulanciájának vezető főorvosa, a futócsapat egyik tagja. – Nem kell mindenkinek maratont vagy félmaratont futnia, azonban mindenkinek tenni kell valamit: mindenkinek a saját körülményeihez, saját testsúlyához, ízületeihez képest kell tennie. Kelljen fel a fotelból és mozogjon! Menjen ki a kertbe, sétáljon, gyalogoljon, kerékpározzon, menjen ki a természetbe! Nem a csúcsteljesítmény számít, hanem minden apró lépés, mert ezáltal lépéselőny nyerhető a prosztatarákkal szemben – szögezi le a filmben prof. dr. Nyirády Péter, a klinika igazgatója. A betegeknek felhívják a figyelmüket arra is, hogy érdemes megkeresni a Gyógyulj Velünk Egyesületet és a Magyar Rákellenes Ligát, mert komoly támogatást tudnak nyújtani a gyógyuláshoz. A kisfilm a prosztatarákos betegeket fizikai aktivitásra ösztönző, a Janssen támogatásával zajló 10 Ezer Lépés Program keretében készült. Az országos programban urológusok, onkológusok, gyógytornászok, a daganatos betegeket segítő civil szervezetek fogtak össze, hogy minél több prosztatarákkal szembesült beteget segítsenek információkkal, gyógytornával, ösztönözzenek az életminőséget és az életkilátásokat javítani képes rendszeres mozgásra.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Világszinten minden tizedik ember krónikus vesebetegséggel küzd, 13-ból 1 pedig szív- vagy keringési problémákkal. Egy 2018-as tanulmány szerint az emberek 74%-a érezte az adott évben, hogy nem képes megküzdeni egy adott élethelyzettel.
A cukorbetegek száma világszerte több millióra rúg, és 2030-ra becslések szerint megduplázódhat. A cukorbetegség a 21. század egyik legnagyobb egészségügyi problémája és az ötödik leggyakoribb halálok a világon.
Egy, a stresszről szóló európai felmérésben szereplő válaszadók elsöprő többsége (91 százalék) szeretne javítani egészségi állapotának legalább egy aspektusán, ezen belül is a stresszkezeléssel kapcsolatos változtatások vezetik a listát 82 százalékkal – derült ki egy közelmúltbeli kutatásból.
Digitalizáció az egészségügyben: a 65 éven felüli betegek és orvosok digitális egészséggel kapcsolatos használati szokásai, attitűdjei és igényei Magyarországon
Több mint húszezer férfi él prosztatarákkal idehaza
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
Egészségpolitika
A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség állásfoglalása az ágazat helyzetéről4.
Gondolat
Üdv nálunk! Van már, aki írja a fekete pontjaid? – Nyomasztás a közoktatásban5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás