Hírvilág

Pozitív sokk

2012. JÚNIUS 23.

Egy roma fiatalember kulturális missziójáról szóló filmmel folytatná rendezői pályáját Balassa László, akinek rendezői bemutatkozása a közelmúltban elnyerte a Los Angeles-i Magyar Dokumentumfilm-fesztivál fődíját.

A 2009-ben készült, Pozitív sokk című dokumentumfilm Bodnár Zsolt látássérült roma fiatalembert mutatja be, rávilágít rendkívüli kitartására, egészséges, pozitív életszemléletre, tenni akarására. Mint a rendező felidézte: a portréfilm hősét még 11-12 éves korában ismerte meg, amikor az akkor még valamennyire látó fiú a Mosoly Alapítvány Bátor Táborával eljutott egy "élményterápiás" külföldi útra, amely nagy hatással volt későbbi életére.


A produkciót 2010-ben bemutatták a Magyar Filmszemlén, majd az Örökmozgóban a Filmtudományi Intézet egy tematikus vetítéssorozatára hívták meg. A bemutató nyomán ajánlották az alkotást a Los Angeles-i Magyar Dokumentumfilm-fesztivál szervezőinek figyelmébe.

A fesztivált Bokor Balázs nagykövet, Los Angeles-i főkonzul alapította 2010-ben. A rendezvény fődíját, a közönségszavazatok alapján odaítélt Ember Judit-díjat június elején a Meteor-Film Bt. által gyártott film, Balassa László Pozitív sokk című alkotása kapta.
A harmadik éve megrendezett fesztiválon idén két újonnan alapított díjat is átadtak. A Los Angeles-i Egyesült Magyar Ház Best Choice-díját Gyarmathy Lívia A mi gólyánk című filmje kapta. A William Fox Los Angeles-i Magyar Filmklub díját pedig az Ember az embertelenségben című alkotás nyerte el.

Balassa László operatőrként dolgozik, de kisebb reklámokat, referenciafilmeket és klipeket korábban is rendezett. A Pozitív sokk azonban komolyabb előkészítést és szakmai hátteret igényelt.

A rendező a portréfilm címét Küllői Pétertől, a Mosoly Alapítvány alapítójától kölcsönözte, aki a Bátor Tábor által nyújtott "élményterápiát" nevezte így a filmben. A hozzátartozóik által védett falakkal körülvett fogyatékkal élő és beteg gyermekek számára teremt lehetőséget a tábor, hogy megtapasztalják, ők is képesek arra, amire a körülöttük lévő világ, ez a "pozitív sokk" pedig előrelendíti őket.

Balassa szerint a portréfilmje hősét érő pozitív sokk legfontosabb hozadéka, hogy maga is képes azt továbbadni. "Az ő fantasztikusan pozitív életképe oldja az előítéleteket a fogyatékos és egészséges, a roma és nem roma emberek között. A film sikerének is azért örülök, mert ezek szerint sok ember érzi ezt fontosnak" - fogalmazott a rendező.

Bodnár Zsolt közben már elvégezte a jogi egyetemet, július 7-én lesz a diplomaosztója.
A rendező úgy vélte, hogy Bodnár Zsolt valószínűleg érdekvédő jogászként fog dolgozni. "Biztos vagyok benne a személyiségét ismerve, hogy meg fogja találni a helyét" - hangsúlyozta.

Arról is beszámolt, hogy a film megszületése óta Bodnár megalapította a Pozitív Sokk Közhasznú Egyesületet. Az egyesület irodalmi pályázatára, amelyet fogyatékkal élők és családtagjaik részére írtak ki, 106 pályamű érkezett, amelyekből Balassa szerint - aki maga is az egyesület tagja - legalább 25-30 komoly irodalmi értékű. "Most azon dolgozunk, hogy irodalmi körökben támogatást kapjon, és valamilyen formában, akár periodikában, folyóiratban, akár könyvben ki lehessen adni az arra érdemes pályaműveket".

Rendezői terveiről szólva Balassa László elmondta, hogy szívesen forgatna filmet hasonló témából. "Vándormozi címen tart filmvetítéseket egy roma fiatalember a legkülönbözőbb tematikai alapon a legeldugottabb, főleg romák lakta kis településeken. A szórakoztatásból elindulva olyan kulturális missziót próbál betölteni, amire egyébként az iskola, az oktatás nem képes, és úgy tűnik, hogy nagyon hatékony, mert nagyon jól mozgósítja a roma gyerekeket, ráirányítja a figyelmüket fontos kérdésekre. Szerintem nagyon izgalmas, és nagyon látványos kezdeményezés" - osztotta meg filmtervét. Mint fogalmazott: nyomban bele is fogna a munkába, "ha látna befogadási készséget", egy producer felkarolná az ötletét.

MTI

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

Klinikum

A poszt-akut Covid-19-beteg ellátása a háziorvosi praxisban

A Covid-19-betegek 10%-a tapasztal elhúzódó gyógyulást. Holisztikus támogatással, pihenéssel, tüneti kezeléssel és az aktivitás fokozatos növelésével legtöbbjük spontán, bár lassan gyógyul. Az új, perzisztens vagy progresszív respiratorikus, cardialis vagy neurológiai tünetek specialista bevonását igényelhetik.

Klinikum

Átoltottságot növelő stratégiák

Az Egyesült Államok 10 milliárd dollárral támogatta a Covid-19 elleni oltások fejlesztését, az USA állami szervei ezért is fontosnak tartják az átoltottság növelését. Tavaly novemberi adatok szerint az amerikai lakosság 40%-a nem akarta beoltatni magát, és az oltást nem akarók mindössze 46%-a mondta, hogy esetleg megfontolja a vakcinációt, ha majd több információ áll rendelkezésre. Ezek az adatok is alátámasztják, hogy az oltásfelvételt promotáló kommunikációs szakmai csoportoknak hatalmas munkát kell elvégezniük: ahhoz, hogy az élet visszatérhessen a normális kerékvágásba, az átoltottságnak el kell érnie a 80%-ot.