Hírvilág

Pluszpénz a kórházaknak

2011. AUGUSZTUS 15.

Január 15-én megkapták az egészségügyi intézmények a kórházi szövetségekkel megkötött megállapodásban megígért, plusz havi finanszírozást.

A kormány maradéktalanul betartotta az egészségügyi érdekképviseleti szervezetekkel októberben megkötött megállapodást – állapítja meg a szaktárca legfrissebb közleményében, amely szerint januárban összességében így csaknem 85 milliárd forint jutott el az intézményekhez.

Ebben a hónapban háromszor kaptak a szolgáltatók finanszírozást az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól. Január elején – az októberi havi teljesítményük után járó rendes havi finanszírozás mellett – a korábban megígért és december utolsó napján elutalt, hatmilliárdos többletet vehették kézhez. Január 15-én a tárca állítása szerint megérkezett számlájukra a november havi járóbeteg-szakellátási, valamint az aktív és krónikus fekvőbeteg ellátási szolgáltatásaik után járó finanszírozás is.

A pluszpénzt az indokolja, hogy a miniszter és az érdekképviseleti vezetők megállapodása értelmében a korábbi három hónap helyett „már csak” két hónap késéssel juthatnak hozzá az intézmények szolgáltatásaik ellenértékéhez. Ennek fejében viszont novembertől újra teljesítményvolumen-korláttal kell számolniuk. (A megállapodás teljes szövege a http://www.eum.hu/egeszsegpolitika/intezmenyfinanszirozas/finanszirozasi link alatt olvasható el.)

Mint emlékezetes, tavaly ősszel zászlók lobogtak a kórházakon, a legtöbb helyütt zöld szalagot viseltek az egészségügyi dolgozók – csaknem a kórházi vezetők éhségsztrájkjáig, illetve az ellátás korlátozásáig fajult a miniszter és az intézmények, illetve szervezetek közötti vita. Bár az öröm nem volt maradéktalan, átmenetileg megoldást hozott az egészségügyi ellátás finanszírozási problémáira az október 7-én aláírt megállapodás. Az intézmények gondjai mindazonáltal ettől a pénzsegélytől sem oldódnak meg. Vannak becslések, amelyek szerint máris újra százmillió forint körül van a kórházak adóssága, amit csak részben enyhítenek ezek az összegek.
Az igazi megoldást az egészségügy szerkezetének átalakítása, valódi igényekhez szabása jelentheti, amely – ha rá is szánja magát végre a következő kormányzat – ugyancsak nem lesz rövid és zökkenőmentes folyamat.

eLitMed; Köbli Anikó

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Pénz nélkül nincs gyökeres változás – Interjú dr. Verebély Tiborral

Nem látom a Semmelweis Tervben az orvosok anyagi megbecsültségének javítását. Egyértelműen ki kellene derülni, hogy az orvosok és a kórházak érdekeltek abban, hogy jó munkájuk révén minél több beteg keresse fel az orvost. Hivatalosan meghatározták a betegutakat, de régi tapasztalat, hogy a hivatalos út hosszú távon nem járható – véli dr. Verebély Tibor, a szakmai kollégium gyermeksebészet tagozatvezetője.

Klinikum

A betegek élete a kézhigiénén múlik

A kórházi fertőzések csupán 20 százalékkal szoríthatók vissza előírásokkal, a prevenció 80 százaléka a kezünkben van.

Hírvilág

Nem tudni, mennyi a kórházi fertőzés Magyarországon

Szócska Miklós letiltotta, azóta sem közlik az adatokat

Egészségpolitika

Speciális ellátóhelyekre van szükség

A Nemzeti Mentális Egészségügyi Program egyike annak az öt stratégiának, amelyet a legutóbbi kormányülésen fogadtak el. Ezt ugyan megelőzte az elmúlt évtizedekben több másik is, ezek azonban leginkább az asztalfiókban landoltak. A „Társadalmi és betegszervezetek a Népegészségügyért” elnevezésű nemzetközi konferencián dr. Németh Attila, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet főigazgatója beszélt a várakozásokról és arról, miben más ez a mostani stratégia.

PharmaPraxis

Állami gyógyszer-nagykereskedelem: riogatás, vagy valódi szándék?

A sorrendben 61. kormányinfón, pár héttel ezelőtt, Lázár János kancelláriaminiszter egy elejtett félmondatával azt, a két éve jegelt kormányötletet elevenítette fel, amely kilátásba helyezte a gyógyszer-nagykereskedelem állami monopóliummá való átszervezését.