Piros Orr Bohócdoktorok
2015. AUGUSZTUS 13.
2015. AUGUSZTUS 13.
Szöveg nagyítása:
Negyvenezer euróval támogatja a Piros Orr Bohócdoktorok munkáját az Európai Bizottság a Kreatív Európa 2014-2020 program keretein belül - hangzott el az M1 aktuális csatorna szerdai adásában.
Greifenstein János, a Piros Orr Bohócdoktorok Alapítvány művészeti vezetője elmondta: az európai uniós pályázatot nemzetközi ernyőszervezetükkel együtt adták be. Az alapítvány tizenkét éve tagja a Red Noses Clowndoctors Internationalnek, amelynek több tagjával már korábban is kapcsolatban voltak. Az ernyőszervezetet célja a képzés egységesítése, ennek érdekében workshopokat, csereprogramokat szerveznek.
Elmondta, hogy Magyarországon jelenleg 26 bohócdoktor működik, rendszeres menetrend szerint dolgoznak, az orvostársadalom elismeri a munkájukat, jellemző, hogy hívják őket a kórházakba. A 19 éve működő alapítvány bohócdoktorai eddig 264 ezer gyereket látogattak meg, vidítottak fel.
Kárász Eszter bohócdoktor elmondta, hogy a gyerekek szüleivel és az orvosokkal, nővérekkel is együttműködnek. Az orvosok, nővérek gyakran bevonják őket a munkába, például egy vérvétel esetén, zenéléssel, varázslással köthetik le a gyerek figyelmét.
A Piros Orr Bohócdoktorok Alapítvány a nevetés erejével gyógyít. A bohócdoktorok játékokkal, zenével és művészetterápiás módszerekkel enyhítik a betegek szorongásait, fájdalmát, szomorúságát, hozzásegítve őket egészségük és jó kedélyük visszanyeréséhez.
Magyar Zsuzsa, az alapítvány munkatársa az MTI-nek elmondta, hogy a művészeti pályázaton a magyar szervezet egy kétéves programra évi 20-20 ezer eurós támogatást nyert el, amelyet a bohócdoktorok művészeti továbbképzésére fordítanak.
Kiemelte: bohócdoktoraik folyamatos művészeti és pszichológiai képzést kapnak, és a projekt lehetőséget ad a nemzetközi együttműködésre. Munkatársaik magyar és nemzetközi workshopokon vesznek részt, lehetőség nyílik a tapasztalatcserére, az egymástól való tanulásra is.
Tájékoztatása szerint, jelenleg tizenegy kórházba, hat budapesti és öt vidéki intézménybe járnak az alapítvány bohócdoktorai. Munkájukat Magyarországon 19 éve kezdték, az I. számú Gyermekgyógyászati Klinikán voltak az első vizitek néhány bohócdoktorral, az elmúlt évek során pedig egyre több kórházba és vidékre is eljutottak. Ma már Törökbálintra, Pécsre, Győrbe, Miskolcra, Nyíregyházára is járnak, ezekbe a kórházakba heti rendszerességgel eljutnak.
Emellett a bohócdoktorok hasonló célokkal rendszeresen járnak idősotthonokba, és egy éve fogyatékkal élő gyermekekhez is ellátogatnak, a Zenekaraván elnevezésű programmal - tette hozzá.
MTI 2015. augusztus 12., szerda
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.
A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.
Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.
A sürgősségi osztályokon jelentkező betegek 1–3%-ában vezető panasz a szédülés. A szédülés hátterében jóindulatú, perifériás betegségek, úgymint jóindulatú helyzeti szédülés (BPPV) és neuritis vestibularis, valamint életveszélyes, központi idegrendszert érintő kórképek, mint például cerebellaris és agytörzsi stroke, egyaránt állhatnak. Ez utóbbi kategóriába eső betegek körülbelül egyharmadában az első megjelenéskor a centrális ok nem kerül felismerésre. A szédüléssel járó, hátsó agyi keringést érintő stroke-okban gyakran egyéb fokális neurológiai tünet is jelen van, de nem mindig, és ilyen esetekben a stroke-perifériás szédülés elkülönítése nehéz lehet.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás