Hírvilág

Parkinson - Világnap

2011. AUGUSZTUS 15.

Ma van a Parkinson Világnap, amelyet 1997 óta ezen a napon, James Parkinson, a kór első leírójának születésnapjának emlékére tartunk meg. A Parkinson-kór, hasonlóan több más, korábban gyógyíthatatlannak és néha kezelhetetlennek is minősített betegséghez, napjainkban már mást jelent, mint néhány évtizeddel korábban. A korszerű gyógyszeres kombinációs kezeléssel jelentős életminőség-javulás érhető el.


A Parkinson-kór egyike a leggyakoribb idegrendszeri betegségnek. Becslések szerint Európában 1,9 millió, míg a világon összesen 6,3 millió ember szenved ettől a betegségtől. Hazánkban a betegség előfordulása megegyezik a nemzetközi átlaggal, ennek megfelelően a Parkinson-kóros betegek száma 20-30.000 közé tehető.

Az életkor növekedésével a 65 év feletti lakosság körében mintegy tízszeresére is nőhet a gyakoriság, így kijelenthető, hogy a korosztály tagjai között a stroke-ot követően a második legnagyobb jelentőségű neurológiai betegség!

Ma még nem ismerjük a betegség kiváltó okát - mondta Dr. Németh Rozália, a Szent Margit Kórház Neurológiai Osztályának adjunktusa egy pár nappal ezelőtti sajtótájékoztatón. Feltételezhető, hogy genetikai prediszpozíció és környezeti toxikus hatások egyaránt szerepet játszanak a kór kialakulásában és a klinikai tünetek megjelenésében. Családi halmozódás csak az esetek 5-10 százalékában figyelhető meg.
Érdekesség, hogy a pszichés tünetek (alvászavar, rémálmok, éjszakai felkiáltások, szorongás, depresszió, ingerültség), akár évekkel megelőzik a jellegzetes fizikai tüneteket (kézremegés, tartási- járási bizonytalanság, mimikaszegénység - ún. "lárvaarc", fogaskerék - tünet, csosszanó járás. A Parkinsonismus tünetei jellemzően féloldalasan kezdődnek, s a közhiedelemmel ellentétben a betegség általában nem jár demenciával!

A Parkinson-kór kezelésének lényege jelenleg a tünetek enyhítése és ellenőrzése, valamint a betegség súlyosbodásának megakadályozása. Ezáltal a beteg életminőségének javulása érhető el. A terápia történhet gyógyszeres, fizikoterápiás és sebészeti módszerekkel. A gyógyszeres terápia során a betegség következtében lecsökkent dopamin mennyiségét próbálják pótolni az agyban, s a dopamin prekurzorát, a levodopát adják a betegnek. Ez számos zavaró és kínzó mellékhatással járhat, például túlmozgások, "freezing" és ún. "on -off" jelenség alakulhat ki. Ezen mellékhatások elkerülése érdekében önállóan vagy a levodopával kombinálva úgynevezett dopamin-agonistákat adnak.

A közelmúltban egy új, úgynevezett CR (continous release) készítményt törzskönyveztek, amely hazánkban is rendelkezésre áll. A betegség korai fázisában ez a gyógyszer önmagában is képes csökkenteni a tüneteket és hosszú távon is megakadályozza a túlmozgások kialakulását. Előnye, hogy a betegek majdnem mindegyikénél (becslések szerint 67-98 százalékánál) jelentkező alvászavart is képes pozitívan befolyásolni. A szakorvosok szerint a Parkinson-kór tüneteinek folyamatos, nappal és éjszaka egyaránt biztosított kontrollja által javul betegek életminősége, és ez a gyógyszer éveken át ki tudja
fejteni pozitív hatását.

A kezelés jövőjével kapcsolatban több gondolat is elhangzott.Az ideális megoldás az lenne, ha meg tudnánk állítani a dopamintermelő sejtek pusztulását, esetleg új dopamintermelő sejtek keletkezését tudnánk serkenteni), A Neurológia régi álma, hogy fényt lehessen deríteni az agy hihetetlen plaszticitására, mely többek között abban is megnyilvánul, hogy a klinikai tünetek általában csak a dopamintermelő sejtek 80 % -ának elpusztulása után jelentkeznek - hangzott el.

KULCSSZAVAK

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

Idegtudományok

A Parkinson-kór korai tünete

Amerikai neurológusok szerint a Parkinson-kór korai tünete lehet az aszimmetrikus karmozgás járás közben.

Klinikum

Diabetes-gyógyszerek és Parkinson-kockázat

A Parkinson-kór incidenciája az átlaglakosságban 0,3%, azonban az előrejelzések szerint a következő 7 évben 18%-os kockázatnövekedésre számíthatunk, többek között ezért is nő a szakmai érdeklődés a glükózkontroll és a neurodegeneratív betegségek közötti lehetséges kapcsolat iránt.

Idegtudományok

miRNS-alapú terápiák idegrendszeri betegségekben: lehetőségek és kihívások

22 évvel azután, hogy kiderült: bármely gén elcsendesíthető, tucatnyi klinikai vizsgálat elemzi a miRNS-mimetikumok és -inhibitorok terápiás hatását. A módszert az idegrendszeri betegségek közül a neurodegeneratív kórképek, az epilepszia, az agytumorok és a cerebrális ischaemia kezelésében vizsgálják.

Hírvilág

Mindegy, mint fúj, csak fújja jó hangosan

A felnőtt agyba ültetett idegsejtek közül a legaktívabbaknak van legnagyobb esélyük a túlélésre.

Az agyi idegsejtpótló terápiák egyik legfőbb problémája, hogy a beültetett neuronok túlnyomó többsége nem integrálódik a meglévő neuronális hálózatba...

Idegtudományok

Kolbászfüggő patkányok

A kényszeres, elhízáshoz vezető evés ugyanazon a biológiai mechanizmuson alapul, mint a kokain- és heroinfüggés.

1.

Lege Artis Medicinae

Októberi Szám Melléklete
OKT 01.

2.

Lege Artis Medicinae

Novemberi Szám Melléklete
NOV 01.

3.

Lege Artis Medicinae

Március Szám Melléklete
MÁRC 01.

4.

Lege Artis Medicinae

Júniusi Szám Melléklete
JÚN 01.

5.

Lege Artis Medicinae

Júliusi Szám Melléklete
JÚL 01.