Ma van a Parkinson Világnap, amelyet 1997 óta ezen a napon, James Parkinson, a kór első leírójának születésnapjának emlékére tartunk meg. A Parkinson-kór, hasonlóan több más, korábban gyógyíthatatlannak és néha kezelhetetlennek is minősített betegséghez, napjainkban már mást jelent, mint néhány évtizeddel korábban. A korszerű gyógyszeres kombinációs kezeléssel jelentős életminőség-javulás érhető el. A Parkinson-kór egyike a leggyakoribb idegrendszeri betegségnek. Becslések szerint Európában 1,9 millió, míg a világon összesen 6,3 millió ember szenved ettől a betegségtől. Hazánkban a betegség előfordulása megegyezik a nemzetközi átlaggal, ennek megfelelően a Parkinson-kóros betegek száma 20-30.000 közé tehető. Az életkor növekedésével a 65 év feletti lakosság körében mintegy tízszeresére is nőhet a gyakoriság, így kijelenthető, hogy a korosztály tagjai között a stroke-ot követően a második legnagyobb jelentőségű neurológiai betegség! Ma még nem ismerjük a betegség kiváltó okát - mondta Dr. Németh Rozália, a Szent Margit Kórház Neurológiai Osztályának adjunktusa egy pár nappal ezelőtti sajtótájékoztatón. Feltételezhető, hogy genetikai prediszpozíció és környezeti toxikus hatások egyaránt szerepet játszanak a kór kialakulásában és a klinikai tünetek megjelenésében. Családi halmozódás csak az esetek 5-10 százalékában figyelhető meg. Érdekesség, hogy a pszichés tünetek (alvászavar, rémálmok, éjszakai felkiáltások, szorongás, depresszió, ingerültség), akár évekkel megelőzik a jellegzetes fizikai tüneteket (kézremegés, tartási- járási bizonytalanság, mimikaszegénység - ún. "lárvaarc", fogaskerék - tünet, csosszanó járás. A Parkinsonismus tünetei jellemzően féloldalasan kezdődnek, s a közhiedelemmel ellentétben a betegség általában nem jár demenciával! A Parkinson-kór kezelésének lényege jelenleg a tünetek enyhítése és ellenőrzése, valamint a betegség súlyosbodásának megakadályozása. Ezáltal a beteg életminőségének javulása érhető el. A terápia történhet gyógyszeres, fizikoterápiás és sebészeti módszerekkel. A gyógyszeres terápia során a betegség következtében lecsökkent dopamin mennyiségét próbálják pótolni az agyban, s a dopamin prekurzorát, a levodopát adják a betegnek. Ez számos zavaró és kínzó mellékhatással járhat, például túlmozgások, "freezing" és ún. "on -off" jelenség alakulhat ki. Ezen mellékhatások elkerülése érdekében önállóan vagy a levodopával kombinálva úgynevezett dopamin-agonistákat adnak. A közelmúltban egy új, úgynevezett CR (continous release) készítményt törzskönyveztek, amely hazánkban is rendelkezésre áll. A betegség korai fázisában ez a gyógyszer önmagában is képes csökkenteni a tüneteket és hosszú távon is megakadályozza a túlmozgások kialakulását. Előnye, hogy a betegek majdnem mindegyikénél (becslések szerint 67-98 százalékánál) jelentkező alvászavart is képes pozitívan befolyásolni. A szakorvosok szerint a Parkinson-kór tüneteinek folyamatos, nappal és éjszaka egyaránt biztosított kontrollja által javul betegek életminősége, és ez a gyógyszer éveken át ki tudja fejteni pozitív hatását. A kezelés jövőjével kapcsolatban több gondolat is elhangzott.Az ideális megoldás az lenne, ha meg tudnánk állítani a dopamintermelő sejtek pusztulását, esetleg új dopamintermelő sejtek keletkezését tudnánk serkenteni), A Neurológia régi álma, hogy fényt lehessen deríteni az agy hihetetlen plaszticitására, mely többek között abban is megnyilvánul, hogy a klinikai tünetek általában csak a dopamintermelő sejtek 80 % -ának elpusztulása után jelentkeznek - hangzott el.