Hírvilág

Paradigmaváltás kell az egészségügyben

2011. AUGUSZTUS 15.

Rácz Jenő, az első Gyurcsány-kormány egészségügyi minisztere, Repa Imre professzor, a kaposvári Kaposi Mór Oktató Kórház főigazgatója, Rózsa András, a Teva Zrt. vezérigazgatója és Szepesi András korábbi miniszteri biztos, a Kórház című szaklap főszerkesztője csaknem egy évvel ezelőtt alapították az Egészségügyi Baráti Társaságot nem kisebb céllal, mint hogy fórumot biztosítsanak az ágazat elrendezetlen ügyeinek megbeszélésére. Arra, hogy a politikai szempontok helyett a valódi szakmai mérlegelés is figyelmet kapjon, kaphasson az egészségügyet érintő kérdések megvitatásakor. Az első balatonkenesei megbeszélést követően még arról volt szó, hogy 2009 elején esetleg az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága adhatna otthont egy „Egészségügyi Csúcs”-nak, amely mintegy katalizátora lehetne az ágazat mély és összetett, a baráti társaság megfogalmazása szerint gazdasági, politikai, morális, szakmai és bizalmi válsága megoldásának.

A beígért „csúcs” azonban elmaradt. Mint a Magyar Tudományos Akadémián szeptember 29-én megrendezett konferencián kiderült, a társaság úgy gondolta, hogy mindenekelőtt komoly kutatáson, elemzésen alapuló adatokat kell letennie az asztalra, amelyek alátámasztják azt az ágazatot ismerők, a benne dolgozók által már jó ideje hangoztatott vélekedést, amely szerint: az egészségügy nemcsak viszi a pénzt a költségvetésből, hanem maga is tevékenyen részt vesz a nemzetgazdaság forrásainak előállításában.
A rendszerváltozás óta számos esetben „csődbiztosi” feladatokat ellátó Kató Gábor és munkatársai olyan kutatási anyagot mutattak be, amely hosszú évekig muníciót adhat az egészségügy, az egészségipar fejlesztésében érdekelt személyek, cégek számára az előrelépéshez, s amely finoman szólva is szembe megy a hagyományos pénzügyéri gondolkodással. Az adatok szerint ugyanis az egészségügyre fordított közkiadások mértékét jóval meghaladja az egészségipar által előállított hozzáadott érték: az egészségügyi rendszer, a gyógyszeripar, a gyógyászati cikkek, az orvosi gépek-berendezések piaca, az egészségturizmus, valamint az egészségügyi kutatás-fejlesztés összességében az össznemzeti termék, a GDP 8,3 százalékát állítja elő hazánkban, miközben az egészségügyre fordított közkiadások 5,9 százalékra tehetők.

A mintegy ezer oldalas tanulmány – amely az egészségügy szerepét foglalja össze nemzetgazdasági szempontok alapján – legfontosabb megállapításai, hogy az egészségügyi rendszer működési problémái akkora veszteséget okoznak az országnak, mint amennyit az államháztartás az egészségügyre költ. Az egészségipar hozzájárulása a gazdaság teljesítményéhez közvetlenül hét százalékkal, közvetetten mintegy 40 százalékkal magasabb, mint amennyit ráköltenek, továbbá az egészségipar több hozzáadott értéket termel, mint az más szektorok átlagaiból kiolvasható. Azaz, az egészségügy sokkal inkább stabilizáló tényező, mintsem feneketlen zsák, amely a hagyományos pénzpolitikai felfogás szerint bármekkora összeg elnyelésére képes – hozadék nélkül.

Az egészségügyet évszázadokon át a „temető előszobájá”-nak tartották, nem véletlen, hogy legfeljebb emberiességi szempontok alapján szántak rá a közkiadásokból – emlékeztetett a Gazdaságos egészség – egészséges gazdaság elnevezésű konferencián Róna Péter professzor. Ott, ahol Repa Imre professzor, az egykori Államreform Bizottság tagja a legnagyobb gondnak a paradigmaváltás teljes hiányát látta. Szerinte mindmáig a bevált, szokásjog diktálta gondolkodásmódhoz ragaszkodunk Magyarországon, miközben a történelem rohan el mellettünk.

Az elmúlt húsz év reformjai nem kapcsolódtak sehová, rossz alapokon nyugodtak. Mindmáig nem értékeltük, mi történt velünk, miként „nem is éltük meg az életünket”. Nem éltünk a rendszerváltással, azzal, hogy 2004-ben EU-tagállammá lettünk, nem változtattunk, de most a gazdasági világválsággal itt a következő lehetőség, amelyben még ma is csak sodródunk, lavírozunk, ahelyett, hogy nemzeti stratégiát, nemzeti prioritásokat állítanánk fel, az ország érdekeit tartanánk szem előtt.

Repa Imre és sokak olvasatában oda kell eljutunk, hogy váltani kell, mert, ha nem használjuk ki a történelem nyújtotta lehetőségeket, akkor tényleg a „lúzerek országá”-vá válhatunk, s legfeljebb arra hivatkozhatunk, hogy „rosszkor voltunk rossz helyen…”

De ez nem feltétlenül mentség. Ha változtatni akarunk, akkor konszenzus kell – társadalmi megegyezés, de nemcsak alkotmányjogi, közigazgatási és gazdasági, hanem az oktatást, az egészségügyet érintő kérdésekben is. Ehhez Repa Imre szerint az egyént kell helyzetbe hozni, megtanítani az „éld meg az életet!” szemléletre, s a többi közt leszámolni például az egészségügyben az ingyenesség mítoszával. A professzor olvasatában egy állami (társadalmi) és sok kiegészítő biztosítóra van/lenne szükség. Abban, hogy újabb négy év eltelt változás nélkül, mindannyian hibásak vagyunk – mutatott körbe a teremben az akadémián a professzor, aki saját állítása szerint négy éve küzd egy intézményi protokolláris rend kialakításáért. Mint fogalmazott, az egyetemeknek ma nem érdekük meghatározni a végzett orvos kompetenciáit, így aztán nem tudni a rezidensét és a szakorvosét sem – mert így jó az orvostársadalom egy részének. Konszenzus kellene tehát abban, hogy ne a szokásjogra hivatkozzunk, ne mondjuk zsigerből a változtatási javaslatokra, hogy „marhaság”, hanem legyen párbeszéd; a mai gyűlölködő, megosztott társadalom helyett alakítsunk olyat, amelynek alapja a „tisztelet, megbecsülés, szolgálat – másokért.”

Köbli Anikó

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.